Moszkvics 412

„Amerikai álom a vasfüggöny túloldalán”


A vállalat:

Az egyik legelső szovjet autógyártó a Moszkvics volt, melynek előzményei egészen 1929-ig nyúltak vissza: az ekkor alapított moszkvai gyár több névváltás után végül a fellengzős Lenini Komszomol Autógyára nevet kapta (a Komszomol a Kommunista Ifjúsági Szövetség-et, röviden KISZ-t jelölte).

Mivel ez túl hosszú volt egy autómárkának, ezért a vállalat által gyártott típusokat egyszerűen Moszkvics-nak, azaz moszkvai lakosnak nevezték. Maga az üzem a második világháború során katonai járműveket gyártott, majd a német előretörés miatt az Urálon túli biztonságos belső területekre költöztették.

A háború után ugyan visszaköltöztették a gyárat, de az ekkorra már alkalmatlan volt a személyautók összeszerelésére. A Szovjetek szerencséjére a második világháború után nemcsak az Opelwerk Brandenburg-ot (a branderburgi Open gyárat) szerezték meg (amely teherautókat gyártott), de az Opel Kadett személyautó terveit is, melyet aztán Moszkvics 400 néven kezdtek gyártani.

Ezek gyártása 1954-ben ért véget (bár két évig még készült a belőle kialakított 401-es, 1956-ban azonban megjelent a Moszkvicsok második generációja: a 402-es, amely már saját tervezet volt, igaz, továbbra is egy európai jármű alakjával rendelkezett.

A stílusváltást az 1964-es Moszkvics 408-as hozta el, amely immár a nagyobb amerikai modelleket idézte, akárcsak pl.: a GAZ-21-es. Ebből már kezdetben is terveztek egy fejlesztett változatot, a Moszkvics 412-est, amely fejlettebb alkatrészei révén jóval túlszárnyalhatta volna elődeit, ám ugyanarra a sorsra jutott, mint a Skoda 105-ös.

Ennek oka, hogy a felső vezetés az azonos kialakítású új VAZ 2101-est (ismertebb nevén Lada 1200-ast, a Fiat 124-es másolatát) favorizálta, ezért nem támogatta egy konkurens modell tervezését. Így bár a Moszkvics új modellje, 412-es nagy reményekkel indult - tervezése már a 408-as megjelenése előtt megkezdődött - végül csupán annak feljavított változata lett.


Konstrukció:

A Moszkvics 402-es technológiailag egy teljesen tipikus, elmaradott típus volt, ám volt egy előnye, amely kiemelte a keleti személyautók közül. Önhordó karosszériáját ugyanis az olasz Pininfarina tervezte (a Moszkvics 402 és a Hindustan Ambassador közti hasonlóság oka, hogy két évvel a 402-es után szintén a Pininfarina álmodta meg a Morris Oxford III-ast, melyről az indiai autót másolták).

Ez jó ajánlólevélnek bizonyult volna, de a Moszkvics 408-as, majd a Moszkvics 412-es külsejét is újraszabták, így azok inkább a későbbi ”kocka-ladákra” hasonlítottak, noha az amerikai formavilágot utánozták (ezt az egyszerű, szögletes kialakítás megbolondításával értek el).

Ilyen volt többek között az orrész is. A függőleges első szekció mindössze egy szellős hűtőrácsból, a lámpákból, az ezek alá vágott kiegészítő légbeömlőkből és a lökhárítóból állt, de gazdagon bántak a krómozással: nemcsak az első fényszórók kaptak krómkeretet, de a hűtőrácsot és a lökhárítót is krómozták.

A Moszkvics 412-es egyik jellegzetessége a hatszögletű első fényszóró volt (ezt később egy szocialista kisbuszba, a RAF-2203-asba is beépítették).

A krómozás máshol is visszaköszönt: minden ablakot, így az oldalsók mellett az első és a hátsó szélvédőt is krómkerettel díszítették, ugyanakkor a szovjet típus legkönnyebben felismerhető részlete nem ezek, hanem a motorháztető alakja volt.

A típus ugyanis - amerikai mintára - kisméretű fecskefarkat kapott, melyek végeire kerültek a hátsó indexlámpák. Ez korában látványos megoldásnak számított, ám a járművet még azután is sokáig gyártották, hogy ez kiment a divatból, ezért e vonalvezetés látvány később már inkább növelte, semhogy csökkentette volna a típus korát.

Hasonló volt a helyzet a motortérben is. A Moszkvics DM hajtómű kifejezetten a 412-es számára készült és 1,5 literes (1478 ccm-es) lökettérfogatával nagyobb volt elődjénél (kifejlesztésére azért volt szükség, mert az új modellt nyugaton is szerették volna értékesíteni).

További előnyt jelentett, hogy a 75 lóerős motor számos részegységét alumíniumból gyártották, ezáltal csökkent a motorblokk tömege, viszont ezt a későbbiekben is megtartották, ezért egyre elavultabbnak számított. Ezzel a 412-es szokatlanul erős és megbízható típusnak számított, amely többé-kevésbé ellensúlyozta szerény felszereltségét.


Életút:

A Moszkvics 412-es 1967-ben jelent meg és egy modernizált 408-asnak tűnt, amit tovább fokozott, hogy az első két évben a 412-eseket a körlámpás előd karosszériájával gyártották (ld. balra).

Az új típus azonban 75 lóerős motorjával jóval erősebb volt, így azonnal keresetté vált nemcsak a Szovjetunióban, de a keleti blokk többi államában is, sőt, még az Egyesült Királyságban is árulták. A Moszkvics 412-es renoméját az is növelte, hogy több rallyversenyen és megbízhatósági futamokon is jól szerepelt.

A vevők kiszolgálására a járművet három karosszériával gyártották: a Moszkvics 412-es volt az eredeti szedán jelölése, az ebből kialakított kombi a Moszkvics 427, míg a furgon a Moszkvics 434 nevet kapta. Ezen belül számos alváltozatot gyártottak, melyeket betűkkel jelöltek - ezek az adott Moszkvics felszereltségi szintére utaltak (pl.: sport, állami vagy luxus) és sok apró eltérés volt, gyakran egy sorozaton belül is.

A Moszkvics-ok gyártásába az Izsevszki Gépgyártó Üzem is bekapcsolódott. Az alapmodellt Izs 412-ként kínálták, ez gyakorlatilag megegyezett a Moszkvics 412-vel, akárcsak az Izs 427, az Izs 2125 viszont egy csapott hátú változat, a Izs 2715 pedig egy dobozos áruszállító volt.

A Moszkvics 412-es felfelé ívelő karrierjét azonban a modernebb, részben nyugati alapú Lada-k megjelenése derékba törte. Szinte már természetes módon (hasonlóan a többi szocialista személyautóhoz), a Moszkvics 412-es változatai sem jelentettek valódi modernizációt, inkább csak az alaptípus variációi voltak. A gyár ugyan próbálkozott, 1976-ban be is mutatták a 412-es utódjának szánt Moszkvics 4120, de ez annyira minimális újdonságot jelentett, hogy gyártását még a Szovjetunió felbomlása előtt beszüntették.

A 412-esek előállítása viszont az egyre fogyó megrendelések ellenére tovább folyt és csak 1997-ben szűnt meg (az ”Izs-klónok” gyártását már másfél évtizeddel korábban beszüntették).

Ekkor a vállalat már haldoklott: a Moszkvicsok nem képviseltek vonzerőt még a volt keleti blokkban sem és mivel későbbi típusaik is rendkívül elavult technikai színvonalat képviseltek, a cég 2001-ben végleg beszüntette a személyautó-gyártást, egy évvel később csődbe jutott és 2006-ban felszámolták.


Műszaki adatok:

Név: Moszkvics 412

Típus: szedán

Fizikai jellemzők:

Hossz: 4250 mm

Szélesség: 1550 mm

Magasság: 1480 mm

Tengelytáv: 2400 mm

Saját tömeg: 1045 kg

Megengedett össztömeg: ismeretlen kg

Motor: 75 Le-s (UZAM-412, soros hengerelrendezésű, 4 hengeres, benzinüzemű)

Férőhely: 5 fő

Csomagtér: ismeretlen l

Teljesítmények:

Végsebesség: 140 km/h

Gyorsulás (100 km/h-ra): 19 másodperc

Átlagfogyasztás: 11,3 l/100 km


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.