Caterham 7

„Az eredeti másolat”


A vállalat:

Az Egyesült Királyságban számos kiváló, autóversenyzéssel foglalkozó márka alakult és többen (így a luxusmárkává vált Bentley vagy a patinás 4/4-et is gyártó Morgan) a mai napig működnek.

Ezen cégek sorát szaporítja a Lotus is, melyet ugyan ”csak” 1952-ben alapított Anthony Colin Bruce Chapman, ám a több versenysorozaton is sikeresen szereplő vállalat hamar ismertté és elismertté vált.

E márka számos legendás típust dobott piacra - ezek közé tartozott az egyszerűen Seven névre keresztelt ultrakönnyű sportautó is, melyet a márkához híven a vevők nem csak a hétköznapi forgalomban, de a versenypályán is használhattak.

E típus a brit „Clubmans” kategóriába tartozott: ez gyakorlatilag olyan egyedi és kisszériás versenyautókat takart, melyek mindössze egy motorból, a mögé épített ülésből és négy kerékből álltak (ezeket az egyszerű, nyitott járműveket viszonylag olcsón lehetett előállítani, vezetésük mégis különleges élményt jelent).

Az első sorozat üres tömege mindössze 329 kg volt, ami a több mint egy tucat, egyre nagyobb teljesítményű (28-125 Le-s) motorokkal együtt nagy sebességet és remek gyorsulást tett lehetővé.

A Seven a Lotus egyik sikertermékévé vált, de gyártását 15 év után, 1972-ben beszüntették. A típus mégsem szűnt meg, mivel a járműre akkora volt a kereslet, hogy több márka is érdeklődött: a jogokat végül a Caterham városában alapított Caterham Cars Ltd szerezte meg és 1973-tól kínálja a Seven-ön alapuló Caterham 7-t.


Konstrukció:

A Lotus mindig is híres volt relatív kis teljesítményű motorjuk ellenére gyors és agilis sportautóiról és ez igaz a Caterham 7-esre (Lotus 7-esre) is. Maga a jármű egy roadster, egy homokfutó és egy sportautó keveréke: egy valódi Clubmans.

Létrehozásánál a fő szempont egy közepes teljesítményű hajtómű párosítása volt lehető a legkisebb tömeggel úgy, hogy a végtermék rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkezzen (a nagy sebesség mellett az irányíthatósága is kiemelkedő legyen).

Mindez már első ránézésre nyilvánvalóvá válik: a típus motorházteteje előrefelé erősen elkeskenyedik, ezért az orr-részt teljes egészében a hűtőrács uralja (rajta a „7”-es jelzéssel) és a jármű különleges megjelenését a kör alakú első fényszórók is fokozzák.

Az első rész minimális mérete miatt mind a lámpák, mind pedig a kerekeket külön rögzítik a kocsiszekrényhez (alattuk kaptak helyet az első irányjelzők).

A keskeny karosszéria ugyan aerodinamikailag kedvező, ám a rövid tengely csökkentené a kanyarstabilitást, mai egy sportautónál különösen hátrányos, ezért a Caterham 7-es kerekeit kitolták típus négy sarkába.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a (Forma 1-es versenyautókhoz hasonlóan) jól látható a jármű felfüggesztése (ehhez hozzájárul az is, hogy az első kerekeket mindössze egy-egy kisebb sárhányó-elem fedi, míg a hátsó szekciót jóval szélesebbre szabták, így a típus leginkább egy lapos nyílra hasonlít).

A Catherham 7 a szinte sehol sem (na jó, a Smart Fortwo-ban) használt De Dion felfüggesztéssel rendelkezik. Ez egy különleges típusú merev (nem hajtott) tengelyt jelöl, amelynél a differenciálművet a vázhoz erősítik, kiküszöbölve a legtöbb merev tengelytípus nem kellően sima működését (később a De Dion felfüggesztést modernebbre cserélték).

A jellegzetes kerekek mellett oldalt elsősorban az első és hátsó tengely közé ékelt kipufogók keltik fel a figyelmet, illetve az a tény, hogy a minimalista karosszéria jegyében a Caterham 7 egyáltalán nem kapott ajtókat.

Maga a hátsó szekció a két üléssel és a lapos farral igencsak puritánra sikeredett, ám ez nem azt jelenti, hogy a márka tervezői fogytak volna ki az ötletekből, mindössze arról van szó, hogy korábban a Lotus Seven-be sem építettek feleslegesnek ítélt alkatrészeket. A rendkívül lapos karosszériából mindössze két elem emelkedik ki: az egyszerű szélvédő és a bukókeret.

A Caterham 7 nem elhanyagolható eleme a szokatlanul hosszú orrba épített erőforrás: jelenleg többféle hajtóművet is kínálnak az autóhoz (ld. lejjebb), az egyig legtontosabb modell 175 lóerős.

Ez a teljesítmény nem tűnik soknak, de a Caterham 7 a lehető legkevesebb részegységből áll össze és amit lehetett (pl.: ajtók, tető, csomagtér) lespóroltak, emiatt még a legnehezebb változtat üres tömege sem éri el nem hogy az 1000, de még a 600 kg-ot sem, így a gyorsaság minden változatnál garantált.

Természetesen ennek a minimalista stílusnak a kényelem és praktikum esett áldozatul: a Caterham 7-ből szinte minden modern vezetés-támogató rendszer hiányzik és még a bonyolult módon fixálható vászontető is feláras tétel.


Életút:

Ahogy az fentebb is olvasható, a Caterham 7 1973-ban jelent meg, de kezdetben a típus alig különbözött a Lotus Seven-től, ezért a Caterham a jármű életútjába Seven-t is beleszámolja (utóbbi 1957-es megjelenése miatt ünnepelték 2007-ben a Caterham 7 ötvenedik évfordulóját).

Maga a Lotus Seven nem a világ leggyorsabb vagy legdrágább sportautója volt, de messze a legtöbbet másolt. Mivel egyszerűsége révén szinte bárki építhetett hasonló járművet, Locost néven külön kategóriává vált a Lotus Seven-ök házi másolása.

De a típus nem csak az otthon fabrikálók érdeklődését keltették fel: a Lotus Seven rendelkezik világon a legtöbb féle gyári másolattal - mintegy félszáz(!) márka épít hasonmásokat: köztük a Donkervoort, az Elfin, a Mitsuoka, sőt, még olyanok is, mint az Opel-ek tuningolására szakosodott Irmscher.

A Caterham 7 első látásra csak egynek tűnik ezen típusok sorában, ám vetélytársaival ellentétben a Caterham - egyedüliként - nem illegálisan működik, ugyanis ez a cég birtokolja a Lotus Seven gyártásának jogait.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a Caterham 7 azonos lenne az eredeti Lotus Seven-nel, sőt, a jelenlegi változatnak már egyetlen csavarja sem származik az elődből: ennek elsősorban a modernizálás az oka (ennek keretében igyekeztek kicsit több helyet szorítani az utasoknak).

Maga a Lotus Seven 4 generációt élt meg (az első még küllős kerekekkel rendelkezett), de csak a Caterham 7-esből mintegy 70 különféle variációt készített.

Ezek többsége csak néhány példányban épült és a nagy számot főleg az indokolja, hogy mindig is figyelembe vették a vásárlók egyéni igényeit. Jelenlegi is kapható például mind az SV és CSR változat, mind pedig a keskenyebb S3 karosszéria. Hajtóművek terén is van választék: a 175 lóerős Roadsport már nem a legkisebb variánst - ezt a szerepet a 80 lóerős Suzuki motorral hajtott 160 tölti be (ennek ára nagyjából 6 millió forint, a Roadsport kb. 7 milliónál kezdődik).

Két további variánst is gyártanak Superlight és CSR néven, az erősebb hajtóműveket keresőknek (SV és S3 karosszériával is), főleg Ford Duratec motorokkal (210, illetve 263 lóerős kivitelben), különböző alváltozatokban.

A csúcsot az ötvenéves évfordulóra gyártott 50th Anniversary jelenti: ennek (a sorozatgyártásba nem kerülő típusnak) 330 lóerős motorja a minimális össztömeggel olyan komoly teljesítményt ad le, hogy könnyedén maga mögé utasít szinte minden kortárs szuper-sportautót.

A Caterham 7 máig őrzi a Lotus Seven szellemiségét és akárcsak elődje, ez is kapható nemcsak ”kész” járműként, de kit-car-ként is: ekkor a vásárló megkapja a motort és a típus alkatrészeit, de ezt már neki kell összeszerelni a jellegzetes sportautóvá.

A bal alsó fotón a jelenlegi kínálat csúcsmodellje, a Caterham 7 620R látható, jobbra a típus újraértelmezett, Aeroseven nevű koncepció-autója.


Műszaki adatok:

Név: Caterham 7

Típus: roadster (valójában Clubmans)

Fizikai jellemzők:

Hossz: 3300 mm

Szélesség: 1685 mm

Magasság: 1140 mm

Tengelytáv: 2315 mm

Saját tömeg: 545 kg

Megengedett össztömeg: ismeretlen kg

Motor: 310 Le-s (Ford Duratec, 2 literes)

Férőhely: 2 fő

Csomagtér: ismeretlen l

Teljesítmények:

Végsebesség: 250 km/h

Gyorsulás (100 km/h-ra): ~ 2,8 másodperc (96,5 km/h-ra 2,79 másodperc)

Átlagfogyasztás: ismeretlen l/100 km


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.