REVA NXR

„India csendes csillaga”


A vállalat:

Az autózásnak, sőt magának az emberiség energiaéhségének csillapítására létezik egy mantra - a hidrogénes motorok és a fúziós reaktorok Mivel azonban ezek a technológiák még mindig gyerekcipőben járnak, különösen a gépesített közlekedésben az átmeneti időre az elektromos autókat tekintik megváltónak. Hagyományos társaikhoz képest ezeknek a típusoknak kisebb a fogyasztásuk, olcsóbb energiát használnak, kevesebb káros-anyagot pöfögnek ki, stb. (a hátrányoktól most tekintsünk el). Míg azonban az elektromos autókhoz szükséges energia gyakorlatilag bármivel előállítható (pl.: atomerőmű, szélerőmű, biomassza), benzin és kerozin ipari méretekben kizárólag kőolaj bányászatával nyerhető.

Ezzel a problémával minden földrészen ugyanúgy szembesültek, köztük a fekete báránynak tartott Indiában is. A háromszög alakú ország népessége ugyanis 2012-ben már meghaladta az 1.200.000.000. (1,2 milliárd) főt, ezzel Kína után a Föld második legnépesebb országa. Az ország egyben a legnagyobb gyorsan fejlődő, feltörekvő országokat tömörítő BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) tagja. Csakhogy a rengeteg beáramló pénz és a hatalmas népesség több százmilliós tábora (jellemzően a vidéki földművelők) nem rendelkezik saját gépjárművel. De mivel a GDP óriási ütemben nő, minden évben több millió új járművet állítanak szolgálatba, ezért mind többen engedhetnek meg maguknak saját autót.

Csakhogy a ma szolgálatban álló személygépjárművek többségébe nem integrálható az elektromos meghajtás, a bejáratott neveknél (pl.: Suzuki Swift, Ford Focus, stb.) pedig nem mernek kockáztatni egy esetleges felsülést. Ezzel szembesült India egyik legnagyobb autógyártója, a Mahindra & Mahindra Limited (Mahindra) is. Az 1955-ben alapított járműipari óriás ezért a japánok által favorizált utat választotta: új, a márka arculatába nem illő járművekhez egy másik márkanév alatt árulja (ld.: Infiniti - a Nissan luxusmárkája, Scion - Toyota Amerikának, stb.). E célból 1994-ben megalakították a Mahindra Reva Electric Vehicles Private Limited vállalatot, majd REVA márkanév alatt új autót terveztek. A leendő új modell egy mikroautó volt - e kategória kiválasztásának több oka is volt: egyrészt Indiában hatalmas számú motorkerékpárt használnak (sokszor az egész család együtt utazik, amihez egy Subaru Sumo-hoz hasonló mikro vagy kisbusz kapacitására lenne szükség), ezért a REVA-nál úgy gondolták, kis ráfizetéssel egy részüket át lehetne ültetni egy olcsóbb autóba. Az ilyen modellek az európai és más fejlett-országbeli vásárlók számára inkább második vagy harmadik autóként lehet rentábilis: az elektromos hajtású járművek amúgy is kis hatótávolságát kihasználva bevásárló autónak vagy munkába járáshoz. Az apró méret azért is fontos volt, mert így több országban jogosítvány nélkül is vezethető, sőt, egyes államokban (pl.: Japán) a kormányok támogatják a kisebb méretű autók forgalmazását. Az új leányvállalat első piacra került típusa az elektromos REVAi mikroautó volt, melyet számos országban forgalmaztak, de kiforratlan megoldásai és európai szemmel meghökkentő kinézete miatt nyugaton nem aratott sikert. 8 év forgalmazás után a REVA bemutatta utódját, a továbbfejlesztett NXR prototípust, majd három évvel később megkezdte a sorozatgyártást.


Konstrukció:

Az NXR a REVAi modern köntösbe bújtatott verziója. A külsőt teljesen átszabták, a korábbi hosszú orr eltűnt, helyét meredeken emelkedő motorháztető és doboz-forma karosszéria vette át. A kocka alak elkendőzésére ”U” alakú dombornyomást és kihangsúlyozott sárvédőket terveztek az ajtóra, valamint az oldalablakok vonala dinamikusan emelkedik (emiatt belülről a jármű kissé klausztrofobikus) - a hátsó ablakok meredeken lejtenek és a hátsó lámpatestben érnek véget. Ez a hangsúlyos design elöl is tetten érhető, de szemből sokkal ”európaibb” hatást kelt az NXR. A jármű váza acélból készült, a karosszéria-elemek viszont műanyagokból állnak, a megfelelő merevséget a vázba rejtett bukókeret biztosítja. Az NXR magas karosszériája miatt kanyarban könnyebben felborulhat, cserébe viszont hátul is megfelelő a fejtér.

Az új típus teljesen elektromos meghajtású, plug-in töltési rendszert használ, amellyel bármilyen szabványos (220V-os, három villás) rendszerből vehet fel áramot. Az NXR kétféle motorral készül, a gyengébb valamivel 17 lóerő feletti, az erősebb 33,5 lóerős, hatótávolságuk típustól függően 60-80 km (ólom-, illetve lítium-ion akkumulátorral). A hatótáv növelését fékerő-visszatöltő (a REVA-nál „REGEN” fantázianéven fut) és napelemes tetőt garantálja. Az NXR akkumulátorait az első ülések alá helyezték - bár ez nem a legjobb megoldás, kétségkívül ötletes, mivel egyrészt így megmaradtak a hátsó ülések és a minimális csomagtér, ráadásul ezáltal a könnyű jármű súlypontja is lejjebb került.

Az első futómű MacPherson típusú, hátul viszont egyszerű merev tengelyes, csavarrugós felfüggesztésű. A puritán megoldások belül is visszaköszönnek, az NRX ugyanis nem rendelkezik klasszikus váltóval. Ehelyett egy, a régi mosógépekről ismerős lapos, henger alakú ”kapcsoló-eszközzel” (forgótárcsával) lehet váltani az előremenet-, hátrameneti- és boost- (erőteljesebb gyorsítási-) fokozatok között. A kialakításnak az az oka, hogy e mikroautó nem rendelkezik sebességváltóval, az elektromos motor a hátsó kerekeket egyetlen áttételen keresztül hajtja meg (emiatt kevésbé problematikus a kis végsebesség és a szervokormány hiánya).

A sivár belső és a kopogós műanyagok ellentéteként az NXR rendelkezik saját navigációs rendszerrel, kulcs nélküli ajtónyitóval és ülésfűtéssel (különlegességként az ülések külön is temperálhatóak és rendelkeznek hűtési funkcióval is, ami csak felsőkategóriás autókon széria-felszerelés). A korábbi kisautós műszerfal szerepét egyetlen kék digitális kijelző vette át, mely minden fontos adatról tájékoztat.


Életút:

A REVAi (az Egyesült Királyságban G-Wiz néven kerül forgalomba) és az alig 270 főt foglalkoztató cég központjában, Bangalore-ban (Karnataka állam, India) komoly reményeket fűztek a típushoz. Bár importőrökkel több tucat országban (köztük Magyarországon is) forgalmazták, az átütő siker elmaradt (ennek számos oka volt, a világhírig vezető úton pl.: az azonos kategóriájú, az olcsóságával kérkedő, szintén indiai Tata Nano is elbukott). Az egyik legkomolyabb probléma a nyugati szemmel emészthetetlen külső volt (ld. fentről második kép), ezért az új változatnál az alapoktól kezdték a tervezést. Az NXR a 2009-es Frankfurti Autószalonon mutatkozott be (balra), de a sorozatgyártás beindítása egészen 2012-ig elhúzódott. Az új típus új reményekkel vágott neki a piacnak és bár az elektromos közlekedés kedvelt európai téma, ezen a téren még nem születtek kiugróan sikeres járművek (az előd REVAi-t például hazánkban is forgalmazták, de az évek alatt mindössze két példányt sikerült értékesíteniük).

Bár évek óta mind több márka mutatja be saját, villanyhajtásúvá átalakított személyautóit és a nagy autógyárak egymást túllicitálva bizonygatják, hogy egy bizonytalan, távoli jövőben mennyire sok elektromos meghajtású modellt mutatnak majd be, a valóság kiábrándító. A kisebb cégeknél sem jobb a helyzet: a norvég Think Global vállalat hiába mutatta be TH!NK City típusát (majd több további változatot és prototípust), 2011-ben így is megszűntek. A világmárkák közül szinte egyedüliként a Honda próbálkozott a furcsa külsejű Insight kupéval, a Toyota pedig a drága, de alacsony használati értékű hibrid Prius modellel. Mára javult a helyzet és egyre több gépjárműben egészül ki a benzinmotor egy elektromos erőforrással (sajnos a legtöbbször ez inkább csak alibi szerepet játszik).

A tisztán elektromos sorozatgyártású járművek kategóriájában viszont továbbra sincs sok választási lehetőség: a Mitsubishi i-MiEV alatt jóformán csak az enyhén szólva egzotikus, a használati értékre fittyet hányó Renault Twizy található. Ilyen környezetben a REVA NXR kifejezetten jó konstrukciónak tűnik, gyengébb összeszerelési minőségét és furcsa formáját feledteti a négy teljes értékű ülés és kiterjedt telefonos szolgáltatásai. A típus egyik különlegessége a REVive (~ újjáéledés) rendszer. Ennek lényege, hogy az NXR normál üzemben kapacitásának 20%-át vészhelyzetekre tartogatja. Amennyiben lemerül az akkumulátor, távoli aktiválással felszabadítható a tartalék, így a járművel el lehet jutni a következő konnektorig (ez különösen Indián, az Egyesült Királyságon és Dél-Afrikán kívül fontos, mivel bár konnektorból tölthető, az NXR csatlakozója D típusú (szabványos földelt BS 546), ezért nem kompatibilis az Európában elterjedt F típussal.

Az viszont a mikroautó malmára hajtja a vizet, hogy számos országban az ilyen autókhoz nem szükséges jogosítvány és 18 éves kor alatt is vezethető: az Amerikai Egyesült Államokban ezt NEV (Neighborhood Electric Vehicle) kategóriának nevezik, de ismert az M1 jelzés is. A gyengébb motorú változat megfeleltethető az Európai Uniós L6e (mopedautó), illetve L7e (~ négykerekű motorkerékpár) szabványnak (Magyarországon az A1-es kategóriába tartozik). Azoknak, akik inkább a sebességet és a sportos kisugárzást helyezik középpontba, a REVA elkészítette az NXR atlétikusabb, kétüléses változatát, melyet NXG-re keresztelt (az NXG valószínűleg az angol next generation - következő generáció szó rövidítése, a baloldali képen egy ilyen autó látható). E járműből már nyitott variáns is készült, de gyártásáról még nem született döntés. Az NXR viszont ma is kapható - jelenleg négyféle felszereltségi szinten érhető el: a gyengébb motorú City, City Deluxe valamint az erősebb Intercity és Intercity Deluxe. A baloldali képen egy REVA NXG látható.


Műszaki adatok:

Név: REVA NXR Intercity Deluxe

Típus: szedán (mikroautó)

Fizikai jellemzők:

Hossz: 3280 mm

Szélesség: 1510 mm

Magasság: 1560 mm

Tengelytáv: ~ 2000 mm

Saját tömeg: ~ 400 kg

Megengedett össztömeg: ismeretlen kg

Motor: 33,52 Le (elektromos, 72V-os lítium-ion akkumulátorral)

Férőhely: 4 fő

Csomagtér: ismeretlen l (elöl opcionális - ha nincs pótkerék, a hátsó ülések mögött kb. 100 literes)

Teljesítmények:

Végsebesség: 104 km/h (gyári adat, 50 km/h felett a gyorsulás jelentősen lecsökken

Gyorsulás (100km/h-ra): ismeretlen másodperc

Átlagfogyasztás: 0 l/100 km


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.