BRM Buggy M-8

„Kimehetsz a tengerpartra és utána vissza is tudsz jönni”


A vállalat:

Brazília felénk leginkább széles és elképesztően hosszú folyóiról, esőerdőiről, elmaradtságáról híres. Kétségkívül mind a helyi ipar, mind pedig a mezőgazdaság alacsony technológiai szinten áll, de ez csak az ország egyik oldala. Mivel Brazília nem csupán Dél-Amerika legnagyobb területű országa (kiterjedés mintegy 8,5 millió km2), de egyben a legnépesebb is (kb. 190 millió fővel), mind többen élnek a városokban. Az ”újépítésű” Brazíliaváros és hasonló mega-poliszokban idővel kialakult egy különleges, mással össze nem téveszthető szubkultúra, melyet a legendás brazil futball és a sajátos hangulatú karnevál fémjelez. Ebben nincs semmi meglepő - a népesség a többi fejlődő országéhoz hasonló: nagy részük fiatal városlakó.

Belőlük alakult ki egy aktív csoport, akik megfelelő vásárlóerővel rendelkeznek - autót, esetleg saját házat tartanak fent és szívesen buliznának, kikapcsolódnának. Komoly előny, hogy az ország kerületének mintegy fele az Atlanti óceánnal határos, ráadásul a víz is kellemesen meleg, tehát végső soron Brazília a tengerpartok paradicsoma. De ez egyben probléma is: a fürdésre alkalmas tengerpart-szakaszok elképesztően hosszúak és a szállodáktól is gyakran sokat kell gyalogolni.

Ezt a távolságot elméletben a terepjárók áthidalhatnák, de a gyakorlatban ez nem így van. A hazánkban gyakran hobbiterepjárónak hívott SUV-k (sportos szabadidő-autók) valójában képtelenek megbirkózni a komolyabb terepszakaszokkal, ezért erre nem használhatóak. Csakhogy a vérbeli terepjárók (pl.: Hummer H1, Land Rover Defender, stb.) sem ideális választások, mivel a soktonnás típusok gyengéje a homok. Ennek oka, hogy a laza talajon a haladás helyett gyakran beássák magukat (ezzel a problémával pl.: az amerikaiak az iraki és az afganisztáni inváziók alatt gyakran szembesültek).

A megoldást az Európában korábban kedvelt, mára csaknem kihalt autóosztály, a roadsterek jelentették - az alacsony, könnyű járművek nehezebb terepen is jól boldogultak. Egy másik megoldás a főként katonaságok és az off-road szerelmesei által vásárolt homokfutók, amelyek gyakorlatilag egy csővázba épített motorból és négy kerékből állnak. E két kategória ötvözéséből született meg a nem hivatalos buggy kategória, azaz gyakorlatilag a strandautók. Ezen típusok egyik előállítója a BRM Buggy, amely 1969 óta gyártja modelljeit, ezzel az egyik legrégebb, máig működő brazil gyártóvá vált (hosszabb-rövidebb ideig több mint 60 különböző brazil autógyártó igyekezett felvenni a küzdelmet a világmárkákkal). A bal felső képen látható logóban az S. Paulo utalás a vállalat központjára (a vállalat székhelye Rua Guirantiga, 1056, Sao Paolo, Brazília).


Konstrukció:

A BRM Buggy legrégebbi, de még mindig gyártott modellje az M-8-as. E típus ízig-vérig buggy: magas építésű, könnyű és igen apró - hossza mindössze 3,34-, magassága kb. 1,4 méter. A jármű karosszériáját teljes egészében üvegszál-erősítésű (kompozit) műanyag adja. Az ilyen borítás egyszerűen gyártható (műgyantával egymásra ragasztott vékony rétegekből áll), de legfontosabb előnye, hogy borzasztóan könnyű: az M-8-as menetkész tömege mindössze 680 kg. Természetesen ennek az eljárásnak hátránya is van: mivel a jármű nyitott, hiányzik a zárt karosszériából adódó masszívitás (ld.: Zagato Zele), ezért egy külön vázat is be kellett építeni. A csőváz kívülről nem látható, mivel elfedi a szögletes és hullámos vonalakból megálmodott karosszéria. Az M-8-asnak (hasonlóan a BRM Buggy többi termékéhez) egyetlen ajtaja sincs, ezért a küszöböket magasra húzták: így a beszállás sem túl kényelmetlen és ez némi plusz merevséget is ad.


A vázra azért is szükség van, mert a farba épített motor néhány kötésen összpontosuló tömegét a műanyag burkolat egyedül nem bírná el. Az 1590 ccm-es hajtómű adja a jármű össztömegének nagy részét, de cserébe a 69 lóerős aggregát agilissá teszi az apróságot. Bár a sportautókhoz mérten ez igen csekély teljesítmény, a könnyű buggy így is elég gyors, végsebessége betonon eléri a 120 km/h-t (gyorsulása egy nagyobb családi autóhoz hasonló). Minden laza talajú haladásra kialakított jármű legfontosabb szekciója a futómű és ez nincs másként az M-8-as esetében sem. A nagy átmérőjű és meglepően széles kerekeknek köszönhetően a könnyű kisautó nem süllyed el a homokban.

Az M-8-as egy vérbeli strandautó: Brazília forró tengerpartjaira készült - ennek (és a buggy-hagyományoknak) megfelelően karosszériája nyitott és lapos. Az alacsony járműtestből mindössze az első szélvédő és egy hátsó csőelem áll ki - ezek bukókeretként is funkcionálnak, azaz boruláskor megvédik a bent ülőket attól, hogy az autó rájuk zuhanjon. A két kiálló elem közé egy kisméretű ponyvát lehet feszíteni, de ez inkább csak a napszúrástól véd - eső esetén a katonai terepjárókról ismert ponyva ajtók és ablakok tartják kint a vizet. A fiatalos, picike M-8-as abban is valódi strandautó, hogy felszereltsége eléggé szerény - gyakorlatilag a kormányon, az üléseken és a gumírozott küszöbön kívül az utasok belül semmit nem kapnak. A raktér is hasonlóan puritán: anno a legtöbb roadster csomagtartóját úgy alakították ki, hogy beférjen a tulajdonos legfontosabb szállítandó csomagja, a golfkészlete - ezt az elvet követi az M-8-as is, csak ütő helyett általában szörfdeszkát szállítanak vele.


Életút:

A BRM Buggy Brazília és valószínűleg a világ egyik leghosszabb ideje működő buggy-gyártója. Csakhogy az igény olyan nagy az ilyen kategóriájú járművekre, hogy a vállalatnak számos vetélytársa akadt és akad ma is, akik hasonló külsejű, méretű és árú modelleket kínálnak. A cég egyvalamiben azonban különleges: a BRM Buggy szinte az egyetlen olyan gyártó, amelynek modelljeit közúton is lehet használni. Ezt és a buggy-stílust egyáltalán nem egyszerű ötvözni: míg előbbinél a biztonság és az irányíthatóság a mérvadó, addig utóbbinál a fiatalos megoldások és könnyű szerkezet. Persze ettől még az M-8-as teljes értékű strandautó marad: az első-hátsó hajlított fém-rudat és a bukókeretet leszámítva semmi nem utal a komolyabb biztonságra. De nem is ez a lényeg: a szögletes lámpájával és hasonló orr-részével ma már inkább retro-hatást keltő típus vásárlóit nem riasztja el az ajtó hiánya vagy a személyautókéval vetekedő ár.


E kedvelt modell mellett idővel megjelent az M-8 Long (ld. fent), amely - mint az a neve is mutatja - az alapváltozat 30 cm-es betoldással megnövelt változata. A 15 cm-rel nagyobb tengelytávú testvér műszakilag azonos felmenőjével, mindössze az orr-részt dolgozták át kissé: a kocka-lámpák helyére bájos körfényszórókat szerelnek. A kínálat harmadik tagja az M-11 (jobbra), amely műszakilag azonos testvéreivel (maradt a Volkswagen boxermotor), de teljesen átrajzolták, a mai elvárásokhoz igazították ábrázatát. Mivel még mindig mindhárom modellt gyártják, minden érdeklődő kiválaszthatja az ízlésének leginkább megfelelő típust, ezt pedig a vásárlók meghálálták. A BRM Buggy-k sikerét a 20000 darabot meghaladó eladott autó is bizonyítja, igaz, ezt több mint 40 év alatt teljesítette (bár a Volkswagen évente csak Brazíliában kb. egymillió új autót ad el, de az egzotikus járművek között ez így is az egyik legmagasabbnak számít).


Műszaki adatok:

Név: TBRM Buggy M-8

Típus: buggy (mikroautó)

Fizikai jellemzők:

Hossz: 3340 mm

Szélesség: 1665 mm

Magasság: 1415 mm

Tengelytáv: 1910 mm

Saját tömeg: 680 kg

Megengedett össztömeg: ismeretlen kg

Motor: 69 Le (Volkswagen 4 hengeres boxer-, 1590 ccm-es benzinüzemű)

Férőhely: 4 fő

Csomagtér: nyitott plató

Teljesítmények:

Végsebesség: 120 km/h

Gyorsulás (100km/h-ra): 14,5 másodperc

Átlagfogyasztás: ismeretlen l/100 km


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.