Proton Saga

„Egy kis mag története”


A vállalat:

Magyarország (Európa túlnyomó részéhez hasonlóan) rendkívül kedvező helyzetben van - legalábbis ami a gépjármű-ellátottságot illeti: nálunk jó néhány autógyártó több száz modellje kapható.

Mások kevésbé szerencsések, főleg, ha az elérhetőség alapján besoroljuk az országokat (egy négyszintes mércébe).

Legjobban az évszázados ipari múltra visszatekintő, fejlett országok állnak (Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Németország, Olaszország és korábban az Egyesült Királyság) - egyszóval a korábbi és jelenlegi nagyhatalmak tartoznak ide. Ezen országokban több évtizeddel (akár egy évszázaddal) ezelőtt is alapítottak autómárkákat, melyek nagy része még ma is működik, ld.: Ford, Mitsubishi, Peugeot.

Közvetlenül a nyomukban ott loholnak az utóbbi évtizedekben megerősödött iparú országok, melyek korábban rendszerint olcsóbb típusokra specializálódtak (pl.: román Dacia, cseh Skoda, dél-koreai Kia).

A képzeletbeli piramis harmadik helyén található a legtöbb ország: ezekben önálló autógyártás nem folyik (bár külföldi márkák gyakran létrehoznak helyi összeszerelő-üzemet, ld. Magyarország), de ahhoz elég nagy a piac, hogy számos márka jelen legyen.

Az európai országok mellett számos fejlődő ország is ide tartozik - ilyen például Kína - mivel annak ellenére, hogy ott a lakosságnak csak a töredéke engedheti meg magának egy autó fenntartását, a piac így is hatalmas, ez pedig sok márkát vonz. Ezen piacoknak gyakran külön figyelmet szentelnek a gyártók: olcsóbb, a helyi igényeknek megfelelő típusokat gyártanak, ezzel maximalizálva bevételeiket (ilyen ország Kína mellett Brazília és a Dél-Afrikai Köztársaság is).

Ezen felsorolás végén azok a fejlődő országok állnak, amelyek piaca túl kicsi ahhoz, hogy a külföldi márkák külön foglalkozzanak velük, ezért kevés autógyártó van jelen (a különböző szigetvilágok, ázsiai- és közép-afrikai országok mellett ilyen például Ausztrália is).

Ez a helyzet viszont egyben potenciális lehetőséget is magában hordoz, mivel fejlett külföldi konkurencia híján kevésbé kifinomult modellekkel is jelentős eladásokat lehet elérni (a Commodore-t is gyártó ausztrál Holden márkát is ez tartja életben).

Az előbbi felsorolás alapján Malajzia is a 4. csoportba tartozna: az Ázsia délkeleti részén található ország lakossága ugyan több mint 28 millió fő, de a két, egymástól több mint 600 km-re lévő fő sziget átlagkeresete alacsony (hasonlóan a tőle délre fekvő Indonéziához).

Csakhogy az 1970-es évek végére Malajziában is létrejött egy megfelelő méretű fizetőképes kereslet, ezért Dr. Mahathir bin Mohamad, aki 1981-ben az ország negyedik miniszterelnöke lett, elhatározta, hogy létrehoz egy hazai (maláj) autógyártót.

A 2003-ig a posztot betöltő politikus ezért már 1979-ben megkezdte a szükséges ipari megállapodások kialakítását és 1983. május 7-én meg is alkották a Proton autómárkát. A teljes nevén Perusahaan Otomobil Nasional Sendirian Berhad (maláj; ~ nemzeti automobil magántársaság) márka (a többi malajziai vállalathoz hasonlóan) híján volt a tapasztalatnak, ezért egy megállapodás értelmében 1985-től a japán Mitsubishi járműveit árulta, saját logó alatt.

A vállalat elő modellje Saga névre hallgatott (ez egy, a Mitsubishi Mirage sorozatba tartozó 2. generációs Lancer Fiore), később azonban további típusok jelentek meg és a meglévőket is módosították.

A japán együttműködés az ezredforduló után véget ért, de ekkorra megjelent az első malajziai fejlesztésű jármű, a Proton Waja. Mára a Proton mintegy kéttucat típust készített el, de korábbi modelljeikről sem feledkeztek meg: ma is kapható a megújult, végre nem teljesen szögletes Proton Saga.


Konstrukció:

Ez utóbbi járműből jelenleg a Proton Saga FLX változat készül, amely a Saga modell második generációjának harmadik alváltozata (bővebben ld. az „Életút” bekezdésben). A Saga mindig is egy alsó-kategóriás szedán volt, amely a helyi igényeknek megfelelően négyajtós kialakításban érhető el, ezt pedig a Saga FLX sem törte meg (a korábbi Aeroback kombi változat gyártását beszüntették).

A jármű a Proton Savy hosszított vázára épül: ezen a második generáció 2008-as debütálása óta nem változtattak. Ennek ellenére a Saga FLX formájával igazából nincsen semmi baj - persze a mai túljátszott európai designhoz nem mérhető, de egész ügyesen leplezik a nem túlzottan modern alapot.

Mint általában, ezt ezúttal is az első szekció hivatott bemutatni: a széles lámpatestek között szögletes hűtőrács terül el, melyben a nagyobb tárgyak motortérbe jutását megakadályozó fekete lécek előtt nem csak egy márkajelzés, de két krómozott léc található - íme egy olcsó, mégis látványos megoldás.

Oldalt már inkább az egyszerű gyárthatóság volt a vezérelv, bár az egyszerű ajtókat egy-egy pár szélterelő (fent) és gumicsík (lent) próbálja feldobni (kevés sikerrel). Az oldalakon az egyetlen említésre méltó részek a kétszínű visszapillantó tükrök, melyekbe egy-egy indexet integráltak.

A helyzet hátul sem túl rózsás: a Saga FLX farrészét maximum a letisztult jelzővel lehet illetni, igaz, ennek a nem túlzottan trendkövető magatartásnak előnye, hogy hátul is van fejtér (nem úgy, mint az Európában manapság divatos kupészerű négyajtósoknál).

Az egyszerű külső és alacsony ár mellett a Proton modelljei hajtóművek terén is visszafogottságról tanúskodnak (a legerősebb elérhető változat a háromajtós, 150 lóerős Proton Satira Neo). A Saga FLX-hez mindössze két motort kínál a Proton: mindkettő saját tervezésű, soros négyhengeres CamPro erőforrás.

A gyengébbik típus az 1,3 literes (94 lóerős), míg az erősebb egy 1,5 literes típus 108 lóerővel - ezzel ugyan a Saga nem túl dinamikus személyautó, de a vételár sem nő jelentősen és a fogyasztás is ésszerű keretek között tartható.

A Saga mindig is alsó kategóriás családi autónak készült, de mára sikeresen kinőtte az olcsó-autó korszakát: az FLX-hez választható manuális vagy (4 sebességes) automata-váltó éppúgy, mint kipörgés-gátló, blokkolás-gátló és légzsákok.



Életút:

Az 1985-ben debütált Saga nevét nem az izlandi verses elbeszélésekről (izlandiul sögur) kapta, hanem egy Malajziában honos fa (Adenanthera pavonina) vörös bogyójáról, melyet a helyiek saga-nak neveznek (a nevet adó Ismail Jaafar szerint a saga eredetileg egy betű-szó kombináció volt).

Akárhogy is, a fent említett ”maláj Mitsubishi” eredeti formájában 1992-ig készült, ekkor átvette a helyét a Saga Iswara. Míg az Iswara altípus leginkább belterében különbözött az eredetitől, a 2003-tól öt éven át gyártott váltótípus, a Saga LMST-nél a Proton már a jármű vonásait is átszabta (amennyire lehetett).

Ennél sokkal fontosabb volt, hogy az 1990-es évek közepén, amikor a sportautókra specializálódott angol Lotus tönkrement, a malájok megvették a márkát. Önmagában az ultrakönnyű sportautók értékesítése nem volt túlzottan csábító, de a márkával együtt a Proton az angolok felbecsülhetetlen tapasztalatához is hozzájutott. A malájok ezután a Lotus-szal karöltve egész sor új autót hozott létre és ekkor születtek meg a CamPro hajtóművek is (ezek fölött is a Lotus bábáskodott).

A 2008-as 2. generációs Proton Saga (más néven Basic Model Line, röviden BLM) nemcsak azért jelentett újdonságot, mert Malajziában tervezték, hanem azért is, mert a korábbiak után friss, fiatalos formájával modern autó benyomását keltette.

A következő változat a 2010-es Saga FL lett, majd 2011-ben átadta a helyét a Saga FLX-nek (az ”X” az extra szót takarja). E ráncfelvarrott változat a korábbiaknál szélesebb extra-listával bírt.

A FLX-nek nem sokkal később, 2011 végén kistestvére is lett: a Saga FLX SE, amely kizárólag az erősebb, 108 lóerős motorral és egy apró légterelővel készül, csakis fehér, illetve vörös színben (ld. jobbra). 2013-ban megjelent egy, az FLX alá pozícionált modell, a Saga SV, amely nevéhez (Super Value) híven a korábbiaknál olcsóbban, kb. kétmillió forintnak megfelelő Maláj ringgitért (RM) lehet megvásárolni.

A Proton járművei Malajzián kívül alig ismertek, bár az Egyesült Királyságban, Törökországban és Cipruson is árulják típusaikat. Közöttük ha nem is a legmodernebb, de mindenképpen a legkeresettebb a Saga: a típusból több mint 1,2 millió talált gazdára.

Ma már a Proton (de különösen a Saga) Malajzia gyors iparosodásának egyik jelképe, amely büszkén hirdeti, hogy a néhány évtizede még elmaradott ország mekkorát fejlődött. Ez az új lehetőségek mellet új kihívásokat is jelent: az exkluzív kétüléses autókat gyártó Bufori mellett ma már a Perodua (Perusahaan Otomobil Kedua Sendirian Berhad), azaz a második személyautó gyártó magánvállalat is harcol a maláj autóvásárlók kegyeiért.


Műszaki adatok:

Név: Proton Saga FLX 1,3

Típus: szedán (limuzin)

Fizikai jellemzők:

Hossz: 4278 mm

Szélesség: 1680 mm

Magasság: 1520 mm

Tengelytáv: 2465 mm

Saját tömeg: 1017 kg

Megengedett össztömeg: ismeretlen kg

Motor: 94 Le (CamPro IAFM, 4 hengeres, soros hengerelrendezésű)

Férőhely: 5 fő

Csomagtér: ismeretlen l

Teljesítmények:

Végsebesség: 160 km/h (automata váltóval 155 km/h)

Gyorsulás (100 km/h-ra): 13 másodperc (automata váltóval 14,5 másodperc)

Átlagfogyasztás: ismeretlen l/100 km


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.