Twike Twike
„Aranyáron mért velomobil”
A vállalat:
A modern személygépjárművek (autók, motorok) túlnyomó többsége négy, illetve a motorkerékpárok esetében két kerekű, mivel utóbbi lehetővé teszi a jármű bedöntését, előbbi viszont nagyobb stabilitást szavatol. Természetesen ezek mellett számos gyártó próbálkozott átmeneti, háromkerekű járművek megalkotásával. Egyesek ebből megpróbálnak előnyt kovácsolni, például a többi járműtől eltérő kialakítással becsábítani a pénzes vevőket (pl.: Polaris Slingshot, Campagna T-Rex 14R), míg mások a modern technológia segítségével megpróbálják kiküszöbölni a harmadik kerékből fakadó problémákat (pl.: Carver One, Piaggio MP3).
A háromkerekű járművet többsége azonban mindig is olcsó járműnek készült komplex kiegészítő rendszerek nélkül: a kisméretű személyautókon elhagyták a negyedik kereket (pl.: Reliant Regal, Daihatsu Bee), míg a motorkerékpárok esetében a plusz egy kerékkel biztosítottak nagyobb stabilitást és terhelhetőséget (ld.: oldalkocsis motorkerékpárok).
Az ezredfordulóra a háromkerekűek (a különlegességek és speciális piaci igényt kiszolgáló típusok kivételével) jóformán eltűntek, mivel (a stabilitásbeli fogyatékosságuk mellett) mérsékelt vételáruk ellenére sem tudtak versenyezni a nagyobb típusokkal (e járművek kisszériás előállítása nem olcsó és szinte minden potenciális vásárló szívesebben vesz egy négykerekű mikroautót vagy egy idősebb használt autót, mint új háromkerekűt). A választásban szerepet játszik az is, hogy a legtöbb háromkerekű az egyszerű szemlélő számára olyan, mintha egy négykerekű jármű elvesztette volna egyik kerekét (pl.: ZAX Xebra, Meadows Frisky Family Three).
Létezik azonban egy alternatív út is: nem nagyobb méretű járműből vesznek el, hanem egy kisebb kerékpárhoz adnak hozzá egy harmadik kereket. A kényelmes, ülő helyzetben vezetett, legalább részben karosszériával rendelkező, egy kisméretű motorral kiegészített segédmotoros kerékpárok ötlete nem új, de sokak számára intő jel Sir Clive Marles Sinclair esete.
A brit üzletember az 1970-es, 80-as években személyi számítógépeiről (pl.: ZX Spectrum) és ezek eladásából szerzett vagyonáról vált ismertté, később megalapította a Sinclair Vehicles Ltd-t kifejezetten a fent említett karakterisztikájú Sinclair C5-ös háromkerekű gyártására. A nagyratörő tervek azonban hamarosan óriási bukásba fordultak. A nyitóesemény rosszul sikerült, a kritikusok eltaposták a kiforratlan járművet és kevesen érdeklődtek motoros tricikli iránt, amely több millió fontos veszteségeket okozott a beszállítóknak és magának Clive Sinclair-nek is, magával rántva a Sinclair Vehicles-t és a számos sebből vérző programot évtizedek óta sok helyet az eleve bukásra ítélt termék iskolapéldájaként oktatják.
A Sinclair C5-ös 1985-ben debütált, de gyártását gyakorlatilag azonnal beszüntették - ettől teljesen függetlenül, mindössze egyetlen évvel később azonban egy csoport svájci egyetemista bemutatott egy hasonló elvű koncepcióautót, a Twike I-et az 1986-os vancouveri világkiállításon. A Twike I elnyerte a kiállítás egyik (IVDC) különdíját, azonban a típus használhatóságát korlátozta, hogy ez gyakorlatilag nem volt több egy ülő kerékpárnál.
A sikert meglovagolva azonban megkezdődött egy második, fejlesztett prototípus tervezése, amelyet Twike II néven mutattak be 1991-ben. Ez a típus már rendelkezett egy kisméretű elektromos motorral, amelyből később kifejlesztették a gyártásra kész Twike III-at.
Konstrukció:
A Twike III (továbbiakban: Twike) gyakorlatilag visszafejlődött az eredeti koncepcióhoz képest (ez elkerülhetetlen, a legnagyobb autógyárak bemutatókra küldött tanulmányautói is jelentős megváltoznak, mire gyártásba kerülhetnek), a gyártott Twike mégis lényegesen hatékonyabb típus volt, mint Sinclair C5-öse.
A koncepció mindkét járműnél ugyanaz: egy kisméretű, munkába járáshoz megfelelő könnyű, szükség (igény) esetén pedállal is hajtható könnyű elektromos jármű. A Twike ennek ellenére már első látásra is bizalomgerjesztőbb. A jármű kétüléses, ezért szélesebb és hosszabb, mint a C5-ös (2,65 méter hosszú, és 1,2 méter széles) és ami talán még ennél is fontosabb: a karosszériája zárható, így (ellentétben a C5-össel vagy egy motorkerékpárral) az utasok nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak.
A tömeg alacsonyan tartása érdekében a Twike alumínium csővázra szerelt műanyagból készült. A jármű frontja erősen elnyújtott, előrefelé elkeskenyedik, mert bár a motor hátulra került, a döntött ülések előtt jókora lábtérre van szükség, hogy használni lehessen a pedálokat. A Twike letisztult, minimalista vonalvezetésű karosszériáját elöl csak a két szögletes első lámpa töri meg, alatta egy-egy indexlámpával. Az apró járművön oldalt végigfutó keskeny csík ebben az esetben nem csupán díszítőelem: ez nem más, mint az alumínium váz, amely bukókeretként öleli körbe a Twike-ot.
A típus megkülönböztető jegye az alsó vázra épített hatalmas plexi tető, amelynek több előnyös tulajdonsága van: könnyű, a felhajtható kialakítás miatt nincsen szükség hagyományos ajtókra, emellett úgy védi a bent ülőket, hogy közben közel tökéletes kilátást biztosít. A hátul hirtelen véget érő, közel függőleges hátfalú Twike emellett rendelkezik egy kisméretű vászontetővel a karosszéria és a szélvédő között, ezáltal egyfajta olcsó kabrióvá alakítható.
A fokozatmentes váltóval rendelkező Twike képes kizárólag emberi meghajtással kerékpárként haladni, de emellett egy elektromos motorral is rendelkezik. Az aprócska elektromos motor átmenetileg 5 kW teljesítményre képes (6,8 lóerőre), alapvetően 3 kW (4 lóerőt) ad le. Ez ugyan nem tűnik soknak, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a jármű tömege teljes terhelés mellett is csupán 450 kg, amiből 246 kg-ot tesz ki maga a Twike, ennek köszönhetően a típus végsebessége 86 km/h.
A járgány akkumulátora egyetlen töltéssel 130 km megtételét teszi lehetővé, ami városi használatra elegendő, de emellett a Twike fékezéskor képes tölteni az akkumulátort, ráadásul a pedálozással is növelhető a hatótávolság (értelemszerűen ha az akkumulátor le is merül, a Twike nem válik mozgásképtelenné és izomerővel csak az emberi teljesítőképesség szab határt a háromkerekű hatótávolságának).
Életút:
A Twike egy tipikus jó ötleten alapuló, de a semmiből építkező tervezet volt: az elektromos jármű terve sikerrel kecsegtetett, de évekbe telt, mire az első koncepciókból gyártásra kész járgányt faragtak és még tovább, mire sikerült előteremteni a háromkerekű előállításához szükséges forrásokat. A Twike gyártására alapított Twike AG-nak 1996-ig tartott, mire bemutatta a Twike-ot, amelyből az első évben 190 db-ot gyártottak.
Megérte azonban várni, ugyanis a típus a hosszú előkészítés ellenére korának egyik legjobb képességű, vegyes meghajtású háromkerekűjévé vált: zárható kialakítása, magas végsebessége és relatív nagy hatótávolsága miatt reális alternatívát jelentett a munkába járáshoz, miközben a két ülés miatt akár bevásárláshoz is megfelelt.
A típus csupán néhány hátrányos tulajdonsággal rendelkezett. Ezek közé tartoztak a keskeny hátsó kerekek, amelyekre a tömeg minimalizálása érdekében volt szükség, valamint a hatalmas szélvédő, amely egyrészt kiváló kilátást biztosított, másrészt viszont erős napsütésben üvegházzá változtatta az apró járművet (ezt a légkondicionáló hiánya is súlyosbította).
A Twike tehát egy remek jármű volt, kora ellenére máig gyakorlatilag nincsen kihívója, ám mindennek (és a svájci, majd német gyártásnak) természeteseten ára van, ami nem más, mint az ára. A Twike ugyanis rendkívül drága: egyetlen aprócska példány annyiba kerül, mint egy középkategóriás személyautó. Jelenleg a Twike alapára már meghaladja a 25000 dollárt, azaz 7 millió forintot, a legmagasabb felszereltségi szintű variáns pedig a 15 millió forintot, amiért egy ismert (gyakorlatilag minden országban kiépített szervízhálózattal rendelkező), biztonságos, öt üléses, öt ajtós járművet lehet vásárolni biztonsági és kényelmi extrákkal.
A Sinclair C5-ös 1985-ben elbukott (bár később Maurice Levensohn felvásárolta az el nem adott példányokat és gyerekjátékként sikeresen túladott rajtuk), a Twike azonban nemcsak képességeiben nőtt fel, de árában is. Amíg nyugat-európában sokan megengedhetik maguknak, hogy autójuk mellé vásároljanak egy Twike-ot, a környezettudatosságban jócskán lemaradt, rendkívül ár-érzékeny közép- és kelet-európában kevesen hajlandóak megvásárolni a háromkerekűt, Ázsiában, Afrikában és Amerikában pedig még kevésbé.
A Twike-ot gyártó Twike AG is hamarosan szembesült a minimális vásárlói körrel és 2002-ben csődbe jutott. A típus azonban túlélte gyártójának halálát, ugyanis a német forgalmazó FINE Mobile GmbH folytatta a típus előállítását. A Twike III-ast eredetileg két modellváltozatban gyártották: a Twike III Active mellett Twike III Easy (stilizált írásmóddal: Twike.easy) kialakításban, pedálok nélkül.
A FINE Mobile idővel előrukkolt a korábbi szögletes helyett kör alakú első kényszórós Twike ReDesing-nal, majd a PowerTwike-kal (idővel több kisebb-nagyobb fejlesztés történt, például megnövelték a hátsó kerekek vastagságát és a nikkel-metál-hidrid akkumulátorokat nagyobb kapacitású lítium-ion akkumulátorok váltották fel).
Később újabb, nagyobb koncepcióautók is készültek: a Twike IV, majd 2013-ban a cég elindult az Automotive X Prize versenyen TW4XP koncepciójával (gyakorlatilag egy továbbgondolt Twike IV-gyel), amely ugyan nem nyert, de (ellentétben a nyertesekkel) a FINE Mobile a koncepciót továbbfejlesztve megalkotta a Twike 5-öt, a Twike 3-as nagyobb testvérét, amelyre már felvesznek előrendeléseket.
A 2010-es évektől ismét fellendülni látszik a (nagyrészt háromkerekű), emberi erővel és elektromos motorral egyaránt hajtott velomobilok iránti kereslet és több mint egy tucat koncepcióautó készült el (köztük a Sinclair C5-ös újragondolása), de a Twike komoly előnye, hogy a cég több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezik ilyen járművek tényleges fejlesztéséből és értékesítéséből, igaz, komoly vételára miatt továbbra is marginális a típus iránt a kereslet (a Twike-ból eddig valamivel több mint 1000 példány épült). Szintén a márka mellett szóló pozitívum, hogy a Twike-os közösség, illetve maga a gyár évek óta rendez különböző nagy távolságú népszerűsítő túrákat, Európa mellett Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában is.
Műszaki adatok:
Név: Twike Twike 3 (2007)
Típus: háromkerekű személyautó
Fizikai jellemzők:
Hossz: 2650 mm
Szélesség: 1200 mm
Magasság: 1250 mm
Tengelytáv: 1870 mm
Saját tömeg: 220 kg
Megengedett össztömeg: 505 kg
Motor: 12 Le (elektromos, LiMn, 392 cella)
Férőhely: 2 fő
Csomagtér: 299 l
Teljesítmények:
Végsebesség: 85 km/h
Gyorsulás (100km/h-ra): nem képes felgyorsulni 100 km/h-ra
Átlagfogyasztás: 0 l/100 km