Grinnall Scorpion III

„Száguldó skorpió”


A vállalat:

A háromkerekűek a járművek furcsa csoportja, amely a géphajtású személygépjárművek immár több mint egy évszázados történelme során számos formát öntött, mégsem terjed el egyik kategóriában sem. Alapvetően a háromkerekűek két fő csoportba sorolhatók: plusz egy kerekes motorkerékpárok, illetve mínusz egy kerekű személyautók.

Utóbbiak első képviselője nem volt más, mint a világ legelső benzinmotoros személyautója, a Benz Patent-Motorwagen - egyfajta ló nélküli hintó. A hétköznapi utazásra használt típusok közül a négykerekű személyautók szinte azonnal kiszorították a háromkerekűeket (mivel azoknál nagyobb stabilitást biztosítottak), de az 1910-es és 20-es években több cég gyártott kisméretű, relatív gyors háromkerekű személyautókat, amelyeket elérhető áru sportautóknak szántak, ezért szinte mindig nyitott, kétüléses kialakítással rendelkeztek (ld.: Morgan V-Twin).

Ennél nagyobb méretű, ”személyautó” háromkerekűek is megjelentek (pl.: Reliant Regal), sőt, épültek háromkerekű teherautók is (pl.: Daihatsu Midget), de ezek néhány kivételtől eltekintve mára eltűntek.

Az autó-háromkerekűek nagy részének közös jellemzője, hogy a négykerekűek kisebb, olcsóbb alternatívájának készültek (pl.: Fuldamobil N-2), de emellett léteztek különböző motorkerékpár-háromkerekűek is. Ezek közül a legismertebb és legpraktikusabb modellek az oldalkocsis motorkerékpárok, illetve a háromkerekű (elsősorban teherszállításra tervezett) trike-ok (pl.: Harley-Davidson Servi-Car), bár az utóbbi évtizedekben több egyedi vezetési élményt biztosító háromkerekű motor is megvásárolhatóvá vált (pl.: Can-Am Spyder).

Annak ellenére, hogy máig léteznek többé-kevésbé praktikus háromkerekűeket gyártó cégek (pl.: Twike), ezek többsége ma már csak egy szűkülő piac utolsó túlélője (pl.: Piaggio Ape). A háromkerekű járművek egy csoportja mindezek ellenére nemhogy nem halt ki, de reneszánszát éli: ezek az élmény-autózást nyújtó háromkerekűek. Ezek nem is próbálnak versenyezni négykerekű rokonaikkal, sőt, kifejezetten igyekeznek elhatárolódni, valami mást, újat mutatni. Ebbe a csoportba tartozik a Blackjack Zero, a Campagna T-Rex 14R vagy a Polaris Slingshot, de jelen cikk tárgya, az angol Grinnall Scorpion III is.


Konstrukció:

A Grinnal Scorpion III teljesen új konstrukció (1992-ben tervezte a több tucatnyi személyautót megálmodó Steve Harper formatervező), azonban a cég nem rejti véka alá, hogy a tervezés során a több mint fél évszázaddal korábbi Morgan háromkerekűek adták az ihletet, ezért a végeredmény egy letűnt kor járművének újragondolása lett.

Ahogy a nagy előd, a Scorpion III is gyakorlatilag egy sportautó orrával rendelkezik (lapos, elnyújtott motorháztető, két, szabadon álló első kerék kisméretű sárhányókkal), amelyet két ülés követ és a típus egyetlen hátsó kereket tartalmazó farokban végződik. Az acélból készült csővázzal és üvegszál erősítésű poliészter karosszériával rendelkező Scorpion III-as frontrésze lapos és két apró nyílást leszámítva teljesen zárt: a letisztult formát semmi nem töri meg (a kerek első fényszórók külön tartórúdon kaptak helyet).

A szélvédők formája abszolút egyedi: az üveg rendkívül alacsony szögben fut, ezáltal beleolvad a karosszériába, azonban így egyáltalán nem látná el a feladatát (a haladáskori légáramlat terelését), ezért az íves végű szélvédő végét felkunkorították.

A jobbkormányos Scorpion III mélyen ülő, rendkívül markáns oldalsó elemekkel gyártott (kiváló oldaltartású) ülésekkel rendelkezik, de ezekre szükség is van, ugyanis a típus egyáltalán nem rendelkezik ajtókkal, sőt, a könnyebb be- és kiszállást érdekében az ülések két oldalán besüllyesztették a karosszériát.

A bukókeretek mögött a karosszéria felfelé hajlik, kiemelve a típus egyetlen harmadik kerekét és kipufogóit, de a látvány ellenére ez a háromkerekű legzsúfoltabb része, ugyanis itt kapott helyet a jármű erőforrása.

A Grinnall kisméretű gyártóként nem tervez saját motorokat, ehelyett a kezdetektől a BMW-től vásárol. Az 1997-2004 közötti periódust leszámítva a Scorpion III mindig is egyetlen motor-változatban volt elérhető: jelenleg ez egy 4 hengeres, 1300 ccm-es erőforrást takar, amely 185 lóerős teljesítményre képes, ami egy 6 sebességes váltón keresztül a hátsó kereket mozgatja.

Ez már önmagában is egy sportautó kategóriájába emeli a Scorpion III-ast, ráadásul mivel a típus üres tömege mindössze 390 kg, a Grinnall háromkerekűje rendkívül fürge (végsebessége kb. 200 km/h és 4 másodpercen belül képes 100 km/h-ra felgyorsulni).

A típus egyéb téren is igen versenyautós karakterisztikájú: a jármű beltere egyszerű, a négypontos biztonsági övet és bukókeretet leszámítva igencsak fapados, az extrák között mások mellett módosított kipufogó, nagyobb kapacitású szívócső és Momo sportkormány található, a kényelmi extráknak nyoma sincs (igaz, krómozott bukókeret és tetszőleges szín válaszható).


Életút:

A Grinnall márka (teljes nevén Grinnall Specialist Cars) egy kicsi, független vállalkozás, hasonló számos más háromkerekű sportautót tervező céghez, de azoktól eltérően máig működik, aminek oka, hogy e vállalkozás nem a semmiből született, hanem fokozatosan építette autógyártó tudását és beszállító-rendszerét.

A céget alapító Mark Grinnall első terméke a Grinnall TR8-as volt, amely a British Leyland autógyártó sportautójának, a Triumph TR7-esnek nyolchengeres változatának, a TR8-asnak átalakított variánsa volt. A TR8-as sikerét kihasználva Grinnall saját tervezésű járművek gyártásába kezdett. Először háromkerekű motorkerékpárokat épített Grinnal Trike néven (Trike I, Trike II), majd 1992-ben bemutatta a Scorpion III-at.

E típus egyértelműen kikapcsolódási célú, semmint praktikus vezetésre készült: bár a járműhöz rendelhető többféle belső és külső csomagtartó, ezek csekély kapacitása, valamint a felül, elöl-hátul és oldalt is teljesen nyitott karosszéria rendkívüli mértékben korlátozza a hétköznapi használatot. További probléma, hogy az egyetlen hátsó kerék a hajtott, ezért nagyobb a hajtott kerék kipörgésének esélye.

A Scorpion III-ast azonban nem hétköznapi vezetésre szánták. Valójában egy igen szűk piaci igényt fed le, hasonlóan a négykerekű túraautókhoz. A Scorpion III gyors, kissé talán már túlzottan erős, de a cél nem a minél gyorsabb haladás, sokkal inkább annak élvezete.

A háromkerekű rendkívül lapos, a vezető és utasa szinte az aszfalton ül, nagyobb sebességnél a szélvédő hatékonysága elhanyagolható és az ajtók hiánya sem feltétlenül sugall biztonságot, ugyanakkor éppen ezek miatt a Scorpion III olyan egyedi vezetési élményt kínál, amely sem a hétköznapi autókkal, sem a hagyományos sportautókkal nem utánozható. Mindezt ráadásul a márka az egyedi, háromkerekű kialakítással is megspékelte, ezáltal a Scorpion III valóban egyedi járművé válik.

Az ilyen járművek potenciális vásárlói nincsenek annyian, hogy a nagy autógyártóknak (Aston Martin, Ferrari, Porsche) érdemes legyen foglalkozni vele, ahhoz azonban igen, hogy több kis gyártót, köztük a Grinnall-t is eltartsa. A Grinnall ráadásul nemcsak máig gyártja a Scorpion III-at, de a háromkerekű motorkerékpáros kezdetekből továbbfejlesztett Trike R3T-ast, valamint újabban a Scorpion IV-est, a Scorpion III négykerekű változatát is.

A cég azonban nem hanyagolta el a Scorpion III-at sem: bár a külső néhány apróságot leszámítva érdemben nem változott, a lemezek, illetve jelen esetben a polészter ház alatt a Grinnal folyamatosan modernizálta a típust: az eredeti 110 lóerős erőforrást idővel felváltotta a BMW újabb 135, 170, majd a jelenleg is használt 185 lóerős erőforrása (ezeket a cég által kínált készlettel 300 lóerő fölé lehet növelni).

A rendszeres időközönként találkozókat szervező Grinnall máig kínálja a Scorpion III-at kulcsra kész, illetve kit (részben előre összeszerelt készlet) formában és jelenleg is bővül a kínálat - emiatt és a máig jelen lévő kereslet miatt valószínűleg a típus még hosszú ideig a jelenleg is gyártott háromkerekűek egyik leg-kiemelkedőbb modellje lesz.


Műszaki adatok:

Név: Grinnall Scorpion III K40

Típus: háromkerekű sportautó

Fizikai jellemzők:

Hossz: 3600 mm

Szélesség: 1860 mm

Magasság: ismeretlen mm

Tengelytáv: 2700 mm

Saját tömeg: 390 kg

Megengedett össztömeg: 650 kg

Motor: 185 Le (BMW K40, 4 hengeres, 1300 ccm-es)

Férőhely: 2 fő

Csomagtér: ismeretlen l

Teljesítmények:

Végsebesség: 201 km/h

Gyorsulás (100km/h-ra): ~ 3,6 másodperc

Átlagfogyasztás: ismeretlen l/100 km (28 L-es üzemanyag-tartály)


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2024 | Minden jog fenntartva.