Corbin Sparrow

„Minden háromkerekű furcsa kicsit…de egyes modellek nem kicsit”


A vállalat:

A mikroautók és ezen belül a háromkerekűek gyakorlatilag egyidősek a gépesített közlekedéssel. Már Nicolas-Joseph Cugnot 1769-es gőzhajtású kocsijának is ”csupán” egyetlen kereke volt elöl és ez a trend azóta sem szakadt meg (ahogy az általa megkezdett személyautós karamboloknak sem akad vége szakadni). Persze az elmúlt évtizedekben számos okból gyártottak háromkerekűeket: általában az alacsony ár, a kis méret vagy a minél kevesebb fém felhasználása dominált.

A kis fordulókör is hasznos volt, különösen a városban, ahol a rendszerint kisebb végsebesség kevésbé ütközött ki. Az eco (gazdasági) és öko (környezetvédelmi) érdekek találkozásából született a háromkerekű elektromos autó, amely nem ”csupán” kisebb költséggel üzemeltethető, de a környezetet is kevésbé károsítja. A hidegháború vége óta szinte kizárólagosan a gazdaságosság vált a háromkerekűek életre hívásának okává (ellenpélda a Campagna T-Rex 14R).

Az ilyen apró személygépjárművekre rendszerint kis cégek specializálódtak, amelyek kisszériás termékeiket extravagáns külsővel vagy különleges megoldásokkal igyekeznek vonzóbbá tenni. Ezek közé a vállalatok közé tartozott a Corbin Motors is, amelyet egy apa-fia páros, Mike és Tom Corbin alapított. A cég célja kisméretű, olcsó elektromos gépjárművek gyártása volt. A vállalat 1996-ban kezdte első modellje, a Sparrow (veréb) fejlesztését, amely egy tisztán elektromos hajtású, háromkerekű mikroautó volt. A felső képen a vállalat mostani logója (a bal felső sarokban a korábbi), míg az alsón egy Sparrow-reklám látható.


Konstrukció:

A Sparrow az esztéták rémálma, igaz, a tervezésnél az alacsony árat és a gazdaságos fenntarthatóságot tartották szem előtt. Ennek ellenére nem ártott volna rendet vágni a stílus-kavalkádban, a gépjármű ugyanis olyannyira kaotikus, hogy…nem, azt hiszem ebben viszi a prímet. Ebben része volt az acél csővázra épített műanyag karosszériának is, mivel így semmi nem szabott határt az alkotó fantáziájának.

A típus oldalról leginkább egy mandulára hasonlít: az orr-rész hegyes, a far viszont gömbölydedebb - a kettőt összekötő görbület miatt úgy tűnik, mintha a hátsó kerék bármelyik pillanatban elgurulhatna. Elöl a széles sárhányó rejtekében található két kerék uralja a látványt: emiatt a Corbin Sparrow szemből erősen emlékeztet a Messerschmitt KR 175-ösre. Ez - akárcsak az elődnél - jelentősen növeli a jármű stabilitását: a háromkerekű végső soron ezért nem dől el (ld. Piaggio MP3). Egyes márkák típusai mindenféle sallangtól mentes, unalmas külsővel rendelkeznek, de ennél a mikroautónál mintha a karosszériát alkotó átesett volna a ló túlsó oldalára: minden feleslegesen túlbonyolított. Ez tényleg mindenütt kiütközik: elég az egyetlen jobboldali ajtó alakját vagy a visszapillantó tükörbe vágott mélyedést szemügyre venni, bár különösebb értelme a sárhányókba nyomott kör alakú bemélyedéseknek sincs.

Még a világítótestek sem egységek - elöl csupán egyetlen fényszóró található: egy mélyített, ovális szekcióban kapott helyet a szögletes lámpa (hátulra két, lekerekített féklámpát álmodott a tervező). A széles ”A”-oszlop ellenére a típusból előre megfelelő a kilátás (köszönhetően a nagy és hajlított első szélvédőnek), az oldalablakok viszont mintha egy repülőből származnának: az aprócska nyílászárókat vastag keret szegélyezi.

Magát a járművet egy 27 lóerőnél valamivel gyengébb elektromos motor hajtja: az ”áram-evő” járművek lelkét, az akkumulátort a csöppség elejébe, a két első kerék közé építettek be. Ezzel a mindössze 610 kg-os jármű ugyan 100 km/h fölé is gyorsulhat, de a hatótávolság ideális esetben is csupán 64 km, agresszívabb vezetési stílust használva pedig még kevesebb (az egyszemélyes mikroautó tömege azért ilyen nagy, mert az akkumulátorok nagyon nehezek).

A típus belterében is felbukkan a kívül is tapasztalható kettőség: a műszereket egy elképesztően giccses műanyag keretbe ágyazták, viszont a mikroautóknál meglepő módon van normális rádió. Az egyetlen ülés elég futurisztikusan néz ki, a háromküllős kis kormány pedig mintha az ismert és elismert Momo tuningcég terméke lenne (mondom, mintha).


Életút:

Bár a Corbin Motors már 1996-ban nekifogott a tervezésnek és mivel a külsőt a társalapító Mike Corbin egymaga alkotta meg, a munka relatív gyorsan haladt, még így is 1999-ig tartott, mire minden előírásnak meg tudtak felelni. Ez sarkalatos kérdés volt, mivel enélkül az engedély nélkül a Sparrow nem vehetett volna részt a közúti forgalomban (a hasonló brazil tesztet teljesítő BRM Buggy M-8 is ezért emelkedik ki kategóriájából). Miután sikeresen vették az akadályt, 1999-ben be is indították a sorozatgyártást.

Nem is egy, de mindjárt három modellt is kínáltak. A gömbölyű hátú Sparrow-alapverzió, a Jelly Bean becenevet kapta. Ez a típus oldalról úgy nézett ki, mint egy összenyomódott személyautó: hátul kisméretű ablakok kaptak helyet.

Ezzel szemben a Pizza Butt (pizza popsi) farrészét magasra húzták és elhagyták az ablakokat, így alakítva ki egy tároló rekeszt. Ezt a típust eredetileg az amerikai Domino's Pizza hálózat részére tervezték, de a vásárlók körében népszerűbbé vált, mint az alapmodell. Ez egyrészt nyilván a legalább minimális méretű csomagtartóból fakadt, másrészt abból, hogy a Pizza Butt modellnek mindkét oldalán van egy ajtaja (ezzel is könnyítve a pizzafutárok munkáját).

A harmadik modell a legritkább és egyben a leglátványosabb. A Corbin Merlin névre hallgató roadster nyitott karosszériát és egy kéthengeres, ”V” hengerelrendezésű motort kapott, amely a Morgan V-Twin-hez hasonlóan kiáll a karosszériából.

De bármennyire vad volt a Merlin, a különcöknek készült Corbin Sparrow-k nem voltak elég kelendőek: összesen kb. 300 példány talált gazdára - ennek fő oka a hatmillió forintot meghaladó alapár volt. A Corbin Motors végül csődbe jutott és 2003-ban megszüntették a céget, így a Sparrow gyártása mindössze négy év után befejeződött.

De az alapítók nem adták fel: 2004-ben Myers Motors néven új vállalat szerveződött és 2005-től újraindult a furcsa háromkerekűek készítése is (az egyetlen változtatást az új cég székhelye jelentette, ugyanis Kaliforniából Ohioba költöztek).

2008-tól az új társaság már lítium akkumulátorokat használ a Sparrow-khoz, ennek köszönhetően jelentősen nőtt a hatótávolság (kb. 100 km-re) - minden feltűnési viszketegségben szenvedő vásárló nagy örömére.


Műszaki adatok:

Név: Corbin Sparrow

Típus: kupé (háromkerekű mikroautó)

Fizikai jellemzők:

Hossz: 2438mm

Szélesség: 1219 mm

Magasság: 1448 mm

Tengelytáv: 1829 mm

Saját tömeg: 610 kg

Megengedett össztömeg: ismeretlen kg

Motor: 26,38 Le (156 V-os váltakozó áramú vagy három fázisos egyenáramú)

Férőhely: 1 fő

Csomagtér: nincs

Teljesítmények:

Végsebesség: 112 km/h

Gyorsulás (100km/h-ra): ismeretlen másodperc

Átlagfogyasztás: 0 l/100 km


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.