Zuko [Avatar - Aang legendája]

„Nekem az avatár nélkül nincs becsületem!”


Történet:

Az elmúlt évtizedekben elképesztően sok folytatásos sorozat jelent meg. Ezek - legyenek akár élőszereplősek, akár rajzfilmek, akár animék - különböző főcsoportokba tartoznak. Vannak soha véget nem érő tele-regények (pl.: Barátok Közt, Naruto) és többségükben a rész végére visszaáll az erőegyensúly (pl.: Tini Titánok, Született Kémek). Az igazán ütősek viszont a sagák*, amelyeknek van cselekményük és a történések kihatással vannak a végkifejletre (a Naruto is ilyen lenne, ha belátható időn belül véget érne). Az Avatar (amely nem összekeverendő a később született kék-emberes unalmas látványorgiával) egyértelműen ez utóbbi kategóriába tartozik.

Ebben az univerzumban a ”normál” emberek mellett élnek hajlítók, akik a négy elem (víz, föld, tűz, levegő) valamelyikét képesek manipulálni (idomítani), így hozva létre egy orkánt vagy tűzostort. A négy nép, a négy elem békében élt, mivel az Avatár egyensúlyban tartotta a világot. Ő nem csupán egy ember, aki képes az idomításra - ő a világon az egyetlen, aki képes mind a négy elemmel bánni és ha eléri a végső, avatár állapotnak nevezett szintet, gyakorlatilag legyőzhetetlenné válik (akár egy szigetet is leválaszthat a kontinensről**). Amikor az Avatár meghal, nem tűnik el, csupán újjászületik egy másik nép tagjaként, így biztosítva az örök körforgást; a nyugalmat és bőséget az emberek számára.

Csakhogy az egyik Avatár, a gyermek Aang a dolgok szerencsétlen alakulása folytán egy jéggömbben 100 évre hibernálódik és nélküle felborul az egyensúly. A harcias tűz népe kihasználja a helyzetet és támadást indít: elpusztítják a levegő népét és gyarmatokat alapítanak a föld minden pontján. A jelenlegi Tűz ura (király), Ozai célja a világuralom és erre minden esélye meg is van.

Ilyen előzmények után a civilizált világtól távol eső kis víz-törzsi faluban egy testvérpár, Katara és Sokka megtalálja és kiszabadítja jég-börtönéből Aang-ot, majd egy kisebb közjáték után a három fiatal útra kel, hogy szembenézzenek a világ legerősebb hadseregével. Mindezt nehezíti, hogy útközben meg kell tanítani az ifjú Avatárnak, hogy hogyan bánjon a vízzel, a földdel és a tűzzel.

Ez eddig nem olyan eget rengető, igaz? Az ördög ugyanis a részletekben rejtőzik: már maga a látvány is lenyűgöző - a sorozat nem a hiper-realisztikusságra törekszik, inkább egy saját atmoszférát teremt. A nyugati készítők ötvözték a keleti kultúrákat: a szemfülesek könnyen felfedezhetik a taoizmus vagy a buddhizmus tanait, de némi arab és japán beütés is érződik. Mindez gyönyörű és egyedi egységet alkot - érdemes megnézni az egyes épületeket vagy a különböző népek ruházatát (még olyan jópofa apróságokra is figyeltek, mint a több lény vegyítéséből létrehozott állatok).

Persze a hangsúly a három fő motívumon van és ezek azok, amelyek a Nickelodeon sikersorozatát klasszisokkal a többi rajzfilm fölé emelik: a komoly részek, az ezeket keretező humoros jelentek és az ebben a kategóriában kötelező, látványos összecsapások. Ez utóbbi terén alkot a sorozat igazán kiemelkedőt: a harcjelenetek egyszerűen briliánsan megkomponáltak. Azt hihetnénk, ezen a téren már nincs hová fejlődni: a verekedés, kardozás, lőfegyverek vagy éppen óriási robotok eltúlzott harca már nem lehet látványosabb. Csakhogy itt a varázslathoz hasonló idomítás/hajlítás, az elemek életre keltése nem hurkapálcák suhintgatását vagy bonyolult varázsjeleket jelent, hanem folyamatos mozgást (nehéz jól érzékeltetni, ezt látni kell).

Ahhoz képest, hogy a sorozat 2005-ben debütált, a képi világ alapján ma is készülhetett volna (pedig azóta jó néhány év eltelt). Sajnos a történet sikere arra ösztökélte M. Night Shyamalan rendezőt, hogy a sorozat első harmadát élőszereplős, zanzásított változatban is előadja. De a hatodik érzék készítője óriási bakot lőtt: kiölte a sorozat varázsát, ráadásul a szereplők köszönőviszonyban sem voltak az eredetivel (a vidám Anag-ból egy morcos buddhista mitugrász lett, Iroh meg berasztásodott).

Szerencsére ezen a baklövésen kívül az eredeti sikereket meglovagló többi mű legalább igazodott a korábbi színvonalhoz. A különféle képregények és játékok mellett megszületett az Aang folytatása is, a felnőttesebb problémákat feszegető Avatár - Korra legendája. Az Avatár - Aang legendája (= Az utolsó léghajlító) teljesen szinkronizált és a Korra-t is elkezdték lefordítani (az egyetlen negatívum, hogy az Aang legendája nem érhető el HD felbontásban és DVD-n magyarul csupán néhány epizódot adtak ki).


Jellemzés:

Zuko, a tűz urának, Ozai-nak fia, a trónörökös és egyben az avatár első ellensége még gyereknek számít, igaz, 16 éves korával valamivel idősebb, mint Aang, Katara és Sokka. Zuko bőre világosabb a víz törzsének tagjainál. arca keskeny, akárcsak a szája és orra is vékony. Szemei sárgák, arcának bal oldalán egy nagy égésfolt található, ami a szeme körül sötétebb (a füle is megégett és a bal szemöldöke nem nőtt vissza).

Az első részben kopaszra borotvált fejjel látható, kivéve egy kis területet, ahol hosszúra növeszti fekete haját és kontyot formál belőle - miután menekülnie kell, levágja a védjegyének számító copfot és egyszerű, szénakazal-szerű frizurát visel (egyszerűen nem vágja többé a haját). A sorozat folyamán Zuko változik a legtöbbet és ez a jellemén és célja mellett a ruházatára is igaz. Több mint 30 különböző öltözetben látható, amely 3 kategóriába sorolható.

Kezdetben a tűz népének tiszti páncéljait viseli: lángot formázó díszítéssel ellátott tiszti sisakot, könnyű, a vállát és a mellkasának felső részét védő páncélt, a nadrágját fedő, szintén védelmi célt szolgáló szoknyaszerű kiegészítőt, valamint magas szárú csizmát.

Magánakcióiban és a történet utolsó harmadában a tűz népének egyszerűbb, praktikusabb ruháit hordja: szürke vagy bordó nadrágot és csizmát, egyszerűbb, minimális díszítésű felsőruházatot, valamint a személyazonosságának elfedésére maszkokat.

Bujkálása alatt a föld népének hagyományos öltözeteit viseli: itt a zöld és a khaki-szín dominál, a ruha fölött gyakran tunikával. Ahogy ruházatában (a föld királyságában átélt kalandokat leszámítva), úgy Zuko jellemében is megjelennek a tűz népének jellegzetes jegyei.

A fiatal Zuko erős, bátor és bármire képes, ráadásul állhatatos és rendkívül erős a morális értékrendszere - számára becsületének megtartása, illetve visszaszerzése mindennél többet ér (cselekedeteit hosszú ideig az motiválja, hogy kiváltsa apja elismerését). Természetesen ő sem tökéletes: könnyű felbosszantani, akaratos és az esze helyett gyakran az erejére támaszkodik, ami újabb gondok forrásává válik.

Ahogy az fentebb is olvasható, Zuko a tűz urának, Ozai-nak (és feleségének, Ursa-nak) a gyermeke, egyben a trón várományosa. Több mint két évvel a sorozat kezdete előtt Zuko-t apja száműzte és csak abban az esetben térhet haza, ha elfogja és a Tűz Királyságába szállítja az avatárt (ez lehetetlen feladat, mert az avatár ekkor már 100 éve eltűnt).

Húga, a hirtelen haragú, erőszakos, viszont rendkívül sikeres Azula, de Zuko ismeri a lány két harcosát is: Ty Lee-t és Mai-t. Zuko szerelmes Mai-ba és a lány sem közömbös iránta, de a történtek szerencsétlen együttállása miatt kétszer is összetöri a lány szívét.

A történet folyamán Zuko további embereket ismer meg, a Föld Királyságában például közel kerül egy egyszerű lányhoz, Jin-hez, a fiatalemberhez legközelebb mégis mestere, a pocakos Iroh*** áll, aki fia, Lu Ten halálát követően gyermekeként szereti a Zuko-t (később megismeri az avatár-csapat tagjait is).

Királyi származása ellenére Zuko képzett harcos és egyben tűzidomár, azaz képes a tűz elem manipulálására. Amellett, hogy igen erős tűz alapú támadásokra képes, kiváló erőben van, gyors és pontos - ráadásul többféle fegyver, köztük az ikerszablyák forgatásának mestere****.


Áttekintés:

Száműzetése óta Zuko bejárta a fél világot, hogy megtalálja az avatárt, aki visszaadhatja a becsületét és ettől még mestere, a bölcs Iroh sem tudja eltántorítani. Úgy tűnik, a fiúra rámosolyog a szerencse, mert a déli sarkon két víz-törzsbeli gyerek (Katara és Sokka) kiszabadítják a jég fogságából az avatárt, Aang-ot.

Hajójával Zuko megtámadja a falut és képes elfogni az avatárt, akit azonban lebecsül, mert Aang csupán egy gyerek. Ez súlyos hiba: az avatár (az avatár állapot és óriás repülő bölénye segítségével) elszökik. Zuko azonnal üldözőbe veszi az Aang, Katara, valamint Sokka alkotta kicsiny csapatot és harcosaival felforgatja értük Kyoshi szigetét is, de a gyermek avatár ismét kicsúszik a keze közül és Zuko ekkor egy időre nyomát veszti (Aang ezalatt megfordul Omashu-ban, a tűz népének egy rabhajóján és a szellemvilágban is).

Zuko nem önszántából marad le: apja úgy véli, fia kudarcot vallott (nem tudta elfogni az avatárt), ezért helyette Zhao parancsnok kapja a feladatot. Zhao és Zuko szinte azonnal konfrontálódik: bár Zuko legyőzi a férfit Agni Kai-ban (párbajban), Zhao óriási seregével jóval hatékony a keresésben.

Nem sokkal később Zhao - immár tengernagyi rangban - az elit Yuyan íjászokkal el is fogja az avatárt. Zhao azonban nem megölni akarja a fiút, lévén akkor újjászületne a következő nemzet tagjaként: ehelyett egész életében börtönben tartaná. Zuko ekkor kétségbeesett lépésre szánja el magát, hiszen csak akkor térhet haza, ha ő maga fogja el az avatárt. Létrehoz egy alteregót: a Kék Szellem-et és álruhában***** kiszabadítja Aang-ot.

Menekülés közben Zhao lelöveti a Kék Szellem-et, akit (Zuko-t) csak Aang közbelépése ment meg. Zhao gyanakszik Zuko-ra és bosszúból a kalózokkal felrobbantja a herceg lehorgonyzott hajóját - úgy tűnik, a tűzben Zuko is odaveszik. Valójában a tűzidomár nagyon is életben van és (Iroh segítségével) fellopózik Zhao hajójára.

A víz északi törzsének ostromakor Zuko egyedül, egy kenuval kerülő úton bejut a városba és képes ismét elfogni az avatárt, de ekkor újabb problémával szembesül: katonák vagy járművek híján nincs hová mennie, így az avatár barátai ismét megszöktetik Aang-ot.

A legnagyobb csapás azonban akkor éri, amikor Zhao halálát követően a tűz ura lányát, Zuko húgát küldi az avatár elfogására. Azula meglátogatja Zuko-t és arra kéri, térjen haza vele, (Zuko örömében még mesterével, a kétkedő Iroh-val is szembehelyezkedik), de a lány csak el akarja fogatni őket. A két tűzidomár, Zuko és Iroh kicsúsznak Azula hálójából, de a lány vérdíjat tűz ki a fejükre, így üldözötté válnak mind a föld és a víz, mind pedig a tűz országában.

Zuko és Iroh ezután egyszerű bűnözőként bujdosnak és szörnyű időket élnek meg: a megaláztatás elsősorban Zuko-t viseli meg. Végül a fiú nem bírja tovább: otthagyja Iroh-t és a saját útját járja, de itt is újabb csalódások érik, később viszont újra találkozik Iroh-val és egy harc végén nemcsak vele, de Aang-gal és barátaival is együtt harcol Azula ellen.

A harcban Iroh súlyosan megsérül, ezért felépülése után Zuko úgy próbál vezekelni, hogy egy egyszerű teaárus életét éli nagybátyjával a föld országában. A vállalkozás rendkívül sikeres, hamarosan már az uralkodónak szolgálhatnak fel, de Azula itt is utoléri őket - ám ezúttal valóban a fiú segítségét kéri.

Zuko úgy dönt, segít Azula-nak (ezért végleg szembefordul Iroh-val) és húgával halálosan megsebesítik az avatárt. Zuko azonban sejti, hogy Aang túlélte a harcot (tud az avatár barátjának, Katara-nak gyógyító vizéről), mégsem szól róla senkinek, mert ha kiderülne, újra száműznék. Így viszont ünnepelt hősként térhet haza és Mai is megbocsát neki, Zuko mégsem boldog. A napok múltával egyre dühösebbé válik: hazájában rajonganak érte és apja, Ozai is elismeri - látszólag mindent célját elérte, de rá kell jönnie, hogy rossz oldalon áll.

A napfogyatkozás alatt az avatár egy kisebb sereggel megkíséri elfogni a tűz urát, Ozai-t, hogy véget vessenek a háborúnak. Ők csapdába sétálnak és az egész sereget elfogják (alig maroknyi gyermek kerül el a börtönt), Zuko viszont tudja apja valódi rejtekhelyét és meglátogatja a kritikus időszakban. Zuko kijelenti, hogy Ozai szándékai hibásak, hiszen a tűz népének hódításai valójában csak szenvedést és nyomort hoztak az országnak, ezért mostantól az avatárt fogja segíteni.

A napfogyatkozás alatt a tűzidomárok képtelenek a ”varázslásra”, de ahogy előbújik a nap, visszatér erejük - Ozai rettenetes villám-támadásával ekkor megkíséri megölni a fiát, de Zuko az Iroh által kifejlesztett technikával kivédi a támadást.

Az ismét egyedül, álruhában utazó Zuko-nak sikerül immár sokadszorra az avatár nyomára bukkannia, de ezúttal nem próbálja meg elfogni Aang-ot: ehelyett felajánlja szolgálatait. A menekülő csapat kezdetben ellenségesen viselkedik (a múltban Zuko volt legnagyobb ellenfelük): de végül elfogadják és a fiatalember tanítani kezdi Aang-ot. A gond az, hogy Zuko tüzét eddig a harag táplálta, ám ennek hiányában támadásai rendkívül legyengülnek. Zuko így kénytelen Aang-gal egy rövid utazásra indulni, ahol az utolsó még elő sárkányoktól mindketten elsajátítják a tűzidomítás tiszta, haragtól mentes formáját.

A végső harcban Zuko Katara-val Azula ellen harcol: Zuko egyedül képtelen legyőzni az őrület határán táncoló húgát, de amikor Azula villámával lesújt Katara-ra, a fiú önfeláldozóan közéjük ugrik. Katara végül képes legyőzni Azula-t, Zuko pedig túléli a harcot - miután Aang legyőzte Ozai-t, Zuko lesz az új Tűz Ura (a király) és Aang-gal együtt véget vetnek a 100 éve tomboló háborúnak (az évtizedekkel később játszódó Korra legendája alatt Zuko még életben van).


Az alábbi Zuko-képek közül a Kék Szellemként pózoló fiatalembert Quirkilicious készítette, a realisztikus Zuko-ábrázolás szerzője viszont missbennet (jobboldalt egy valódi Zuko-cosplay látható).



Megjegyzés:

Zuko egyike a rajzfilm-történelem legjobb negatív szerelőinek. Amíg a címszerelő Aang egy vidám kisfiúból egy nagyon erős vidám kisfiúvá válik, addig Zuko először egy komikus, majd fenyegető gonoszként jelenik meg, később viszont kiderül tragikus sorsa.

A néző előtt világossá válik, hogy a fiatalember a körülmények áldozata, aki újra és újra csalódik saját népében, testvérében, apjában: láthatjuk, hogyan kérdőjelezi meg a belé sulykolt téziseket és hogyan áll át a másik oldalra - mindezt sok-sok vívódással és hibás döntések sorozatával.


Jelmagyarázat:

*: Skandináviából származó elbeszélés, mely egy vagy több hős történetét meséli el: a műben visszatérő elem a sors, a becsület, a szerencse és a bosszú, viszont nincs benne egyértelműen jó és rossz oldal.


**: Kyoshi avatár, hogy megvédje faluját a hódító Nagy Chin-től, leválasztott egy darabot a kontinensből. Először tűzidomítással aktiválta a földalatti lávát, majd a megolvadt kőzeten elcsúsztatta a földdarabot, így hozva létre a később róla elnevezett szigetet (a zsarnok is ekkor vesztette életét).


***: Iroh Ozai bátyja, korábbi trónörökös, nyugállományú tábornok, az utolsó sárkány legyőzője (ennek következtében a Nyugat Sárkánya cím birtokosa), egyben a titkos Fehér Lótusz Rendjének tagja.


****: Miután könnyedén elkerget három rátámadó katonát (ehhez még a kardjait sem veszi elő), kis híján a Föld Királyságának egy képzett földidomárját is legyőzi - mindössze a kardjait használva (bár erre nem képes, tűzidomítással könnyedén felülkerekedik rajta).


*****: nemcsak arcát takarja el egy maszkkal - figyel arra, hogy csakis ikerszablyáit használja, tüzet sosem idomít. Az avatárt védő tűzidomárokat egyesével intézi el, egyikük támadását például egyszerűen egy vödör vízzel semlegesíti.


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.