Marceline Abadeer [Kalandra fel!]

„Akkor kellett volna darabokra vágnod, amikor még kis aranyos volt”


Történet:

Amikor először láttam a Cartoon Network reklámjában ezt az alkotást, ledöbbentem: elsőre csak az átlagot épphogy elérő rajzolás és az ingerszegény környezet látszott, továbbá az, hogy a főszereplő idióta a kutyája meg amorf. A 20 másodpercnyi promóció megtette hatását - onnantól kezdve nagy ívben elkerültem a sorozatot - mindezt annak ellenére, hogy több helyen áradoztak róla: a Chowder és a Nyomi szerencsétlen utazásai-hoz hasonlították.

Végül egy esős délutánon mégis arra vetemedtem, hogy megnézzek belőle pár részt és el kell ismerjem, részben tévedtem. Azért részben, mert a fent leírtak mindegyike igaz: a kivitelezés finoman szólva szimbolikus, még a főszereplőkkel sem pepecseltek sokat, de nincsenek bonyolult szócsaták vagy álleejtős harcjelenetek sem (legalábbis az elején). Csakhogy ez nem fedi a teljes igazságot, mivel a másik tábornak is igaza van: a Kalandra fel! ugyanis egy paródia. A főhős nem véletlenül bárgyú, az ellenfelek sem véletlenül karikaturisztikusak és az sem meglepő, ha valaki ráismer egy valós életbeli személyre (ld. zombi üzletemberek vagy az Ok-farkasok, kiknek lelkében csak ok-okozat és vérszomj él).

Emellett Pendleton Ward alkotása egyben társadalmi szatíra is - az emberi hülyeség mellett pellengérre állítja a hatalomért vívott értelmetlen harcot és számos emberi archetípust - mindezt tiritarka, kisfiús köntösben. Emiatt a többszintű tartalom miatt kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt ajánlható a Kalandra fel!. Maguk a két történetet tartalmazó részek is széles palettán mozognak: vannak átlagos és vicces epizódok, de a szatíra (ld. Jégkirály) és a tragédia sem ritka*. Ha pedig már unjuk Finn, az ember és Jake, a varázskutya kalandjait, akár keresd Waldót** is játszhatunk a csigával (nem ér interneten rákeresni).

Az alaptörténet (látszólag) ezúttal is borzasztóan egyszerű: Finn, az embergyerek a varázslatos Ooo földjén (nem vicc, így hívják) hősként él: segít a rászorulóknak és azoknak is, akik nem szorulnak rá. Bár úgy tűnik nem túl nehéz őrizni a békét egy olyan világban, ahol az egyetlen visszatérő, evilági ellenség*** véletlenül vált gonosszá és célja csupán a házasság, azért egy hősnek mindig akad feladat.

Idővel egyre jobban rálátunk a bolygó másik oldalára is: az idill valójában egy pusztító háború utáni poszt-apokaliptikus világot takar, ahol Finn az egyik utolsó emberi lény és mindenfelé szörnyű teremtmények és a régi világ utolsó túlélői élnek.

E remek, kétarcú mese kis hazánkban magyarul szólal meg (még a dalok is), de a szinkronizálással és cezúrázás óriási problémák vannak. A folyamatos félrefordítások egy (elég idegesítő) dolog, de az már egyenesen felháborító, hogy egyes jeleneteket egyszerűen kivágtak a magyar változatból (ilyen például a rajzolt hányás, a homár-főzés vagy amikor Penny, a tolvaj kislány kést akar döfni Finn nyakába). A csúcsot viszont egyenlőre a 6. évad 1., 2. és 4-ik rész tartja: ezek a főhős számára kiemelten fontos részek (Finn megismeri elveszett apját, majd elveszti nemcsak kiváló kardját, hanem az egész karját), de Magyarországon ezt a három részt egészen egyszerűen nem vetítik.

A fordítás egyenlőre nem teljes, mivel Amerikában már a 7. évadnál tartanak (és már betervezték a 8-at is), Magyarországon a 6-ik évad már véget ért, de a nagy sikerre való tekintettel remélhetőleg előbb-utóbb a hiányzó részek is el fognak készülni. A Kalandra fel!-ből készült képregény és több játék is, de ezek önálló történettel rendelkeznek (már amelyik) - az alábbiakban ezekről nem lesz szó.


Jellemzés:

A Kalandra fel! egyik visszatérő, kiemelt szereplője Marceline, a vámpírkirálynő (eredetileg félig démon, félig ember volt). Bár ő maga sohasem mondja ki a teljes nevét, minden bizonnyal az Abadeer családnevet viseli (apja, Hunson Abadeer után). A lány külsőre 18-20 évesnek tűnik, de valójában már több mint 1000 éves. Magas és vékony, bőre márványszínű, apjáénál valamivel világosabb árnyalatú. Fekete gombszemei vannak, a felső szemfogai kiállnak a szájából és fülei meglepően hegyesek. A nyakán van egy pár harapásnyom, mutatva, hogy nem vámpírnak született, csak később vált azzá. Magát mint rocker fenegyereket igyekszik beállítani: általában szürke, ujjatlan pólót, farmert és barnás csizmát hord, de mivel a nap égeti a bőrét, nemegyszer széles karimámú női kalapban, illetve napernyővel is látható.

Marceline legmarkánsabb személyiségjegye a függetlenség. A vámpír egyik oldalt sem támogatja - vannak gonosz barátai (pl.: a szellemek), semlegesek (öregember), de Finn-nel is barátkozik. Ezek többnyire laza kötelékek, mivel a lány ideje nagy részében utazgat - állítása szerint az egész világot bejárta és számtalan dolgot megtapasztalt (később egyre közelebb kerül Buborék hercegnőhöz és Finn-hez).

Bár magára mint vámpírkirálynőre utal, sincs sem királysága, sem szolgái. Apjával ellentétben nem az Éjszférában**** lakik és nem is szeretné átvenni annak irányítását. Szeret morbid tréfákat űzni, de számára csak a humor a lényeg, valójában nem akar bántani másokat.

Ebből is kiderül, hogy az agresszivitás számára csak egy álarc és a lánynak van egy másik oldala is. Szeret gitározni, énekelni és dalokat írni - ezek többnyire valamilyen szomorú dologról szólnak (például a Jégkirály tragédiájáról). Évszázadokkal korábban összeveszett apjával egy apróság miatt (megette Marceline sült krumpliját), de ő ezt traumaként élte meg és kapcsolatuk végleg megromlott. Ha számára kényes témákat érintenek, a vámpír gyakran elpirul, illetve kisgyerekes önzésével közvetve nem egyszer az egész világot fenyegeti.

Marceline egy teljesen kifejlett vámpírnak tűnik: gyakorlatilag halhatatlan és számos képességgel rendelkezik. Saját bevallás szerint mindössze egyetlen démon-képességet kapott (örökölt) apjától: el tudja szívni mások lelkét és ezzel a módszerrel szert tett a legerősebb vámpírok erejére (ugyanakkor gyengéje a napfény és bizonyos időközönként vérvörös dolgokat kell fogyasztania - ez általában nem vér, hanem valami, ami piros színű (pl.: eper, piros csokornyakkendő, stb.)

A lány képes lebegni, repülni, varázsolni, láthatatlanná válni, holtakat feltámasztani, illetve hatalmas méretűvé válni, leggyakrabban használt képessége mégis az alakváltás. Elképesztően sokféle állattá képes átváltozni, valamint számos groteszk vigyorba torzíthatja az arcát: ezt többnyire félelemkeltésre, illetve mások megviccelésére használja. Egyetlen értéke a családi balta (egy vörös színű, kétfejű csatabárd), amelyből gitárt csinált - ez az egyetlen tulajdona, amelyhez tényleg ragaszkodik.


Áttekintés:

A Kalandra fel! részei nem kapcsolódnak egymáshoz (lényegtelen az egymásutániság) és mivel Marceline csak időnként bukkan fel és kevés dolgot árul el magáról, fokozatosan derül fény évezredes múltjára.

A két főszereplővel először a 6. epizód Földönfutók című részében találkozik, akik először megijednek, de a lány lenyűgözi őket. Az idill azonban nem tart sokáig: kiderül, hogy Finn és Jake háza valójában Marceline tulajdona, aki azonnal birtokba is veszi. A két hontalanná vált jóbarát új otthont keres, de sokáig nem találnak megfelelő helyet. Amikor végül egy üres barlangban letelepednek, Marceline ismét megjelenik és azt is elfoglalja. Végül Finn kiáll ellene és kiderül, hogy az egész csak vicc volt - a fiúk megtarthatják a házukat.

A két hős ekkor még nem sokat ért, de következő felbukkanásakor a lány egy fondorlattal ráveszi Finn-t, hogy legyen a szolgája. Ezután számos félreérthető dolgot tesz (étkezési célból megtámad egy elvált zongoristát, egy csapat élőholttal betör egy kastélyba, meg akar ölni egy aranyos növényt), de mindegyik eseményről kiderül, hogy valójában nem gonosz (a férfi nyakkendőjéből kiszívja a piros színt, részt vesz egy szülinapi partin és megöli a hatalmasra nőtt húsevő növényt - ld. idézet).

Idővel számos apróság derül ki Marceline múltjából, például a lány megoldatlan problémája az apjával (amelyet Finn úgy intéz el, hogy megidézi Hunson-t, aki kis híján minden élőlény lelkét magába szívja). Ebben a részben Marceline gyerekes hozzáállása miatt tényleg majdnem minden elpusztul Ooo földjén (miután a lány visszaszerezte apjától a basszusbaltát, lelép, mint aki jól végezte dolgát, pedig apja még lélekszívó óriásként pusztít).

Marceline bemutatott ismerősei szinte mind problémás alakok: barátja, Ash manipulálja az emlékeit, apja, Hunson gonosszá változtatja, a szellemek (Wendy, Booboo és Georgy) pedig megpróbálják megölni új barátait.

Ebben az epizódban ismét kiderült, hogy a vámpírlány nem akar rosszat és végül korábbi barátaival ellenszegülve igyekszik megvédeni Finn-t és Jake-et. Marceline szelídebb oldala később is megmutatkozik, például amikor a Doorlord (~ Ajtók ura) ellopja a főszereplők egy-egy értékes tárgyát, ő önzetlenül a segítségükre siet (neki semmiét nem lopta el). A lány még több mint tucatnyi alkalommal bukkan fel a sorozatban és számos rövid dalt is előad (többnyire egy strófásakat).

A későbbi évadokban fény derül arra, hogy sokáig Simon-nal kóborolt (mielőtt a férfit a korona hatalmas átváltoztatta volna), majd vámpírok ellen harcolt: őket megölve szerezte a képességeit, de eközben ő maga is vámpírrá vált (Marceline egyre gyakoribb szerepeltetésének oka valószínűleg a karakter rendkívüli sikere).

A három lenti alkotás közül a baloldali a MelissaSueArt néven alkotó Melissa Sue Stanley szürreális rajza látható, középen SavannaEve kreációja, jobboldalt pedig egy, a cosplayes mishi-ről készült fénykép tekinthető meg:



Megjegyzés:

A butuskának tűnő Kalandra fel! A világ egyik legösszetettebb rajzfilmsorozata, bár itt ez nem a külsőségekben jelenik meg (mint például a saját világot teremtő Aang - az avatár legendájában), sokkal inkább a cukormáz alatt megbúvó szörnyűségekben.

E történet egyik legötletesebb karaktere ennek a cikknek a témája, Marceline, de több további alakot is érdemes figyelemmel követni. Személyes kedvencem az igen ritkán felbukkanó halál: konkrétan A világ lelkéért (eredetileg Death in bloom) című rész vége, amikor a kertészkedő halál meg akarja ölni Finn-t (a nagyobb hatás kedvéért az eredeti - angol - verziót érdemes megtekinteni). Az alkotók szerit egyébként az egyik fő inspirációt a Nyomi szerencsétlen utazásai című rajzfilm-sorozat adta, de Ooo földjét annál kevésbé félelmetessé kívánták tenni.


Jelmagyarázat:

*: például a Magyarországon még nem vetített Princess Cookie (süti hercegnő) című rész, amely egy idealista ember (pontosabban Mogyorós süti) kilátástalan harca a fennálló hatalommal szemben (a rész a jólelkű álmodozó öngyilkosságával végződik). A történet igen megrendítő, ráadásul egy hasonló szituáció az életben nem happy end-el érne véget. Ezt a részt a 2013-as Annecy International Animated Film Festival televíziós sorozat-díjára is jelölték.


**: a kezdetben Where’s Wally?, majd ~ Waldo néven futó kép-sorozat Martin Handford illusztrátor munkája. A játék lényege, hogy a vízszintes piros-fehér csíkozású pólót és sapkát valamint vastag fekete keretes szemüveget viselő Waldo-t kell megtalálni egy emberekkel telezsúfolt képen (aki ezt is egyszerű kutatásnak hiszi, keressen rá Werner Herzog rendező témába vágó - angol - monológjára).


***: a Zombi király (Lich) a Nagy Gomba háborúban keletkezett, Marceline apja az éjszférából származik (ld. lejjebb), míg a Varázsló-t a Marsról száműzték.


***: egy, a pokolhoz hasonló hely (nem azonos a Halál uralta alvilággal vagy a 37-es halálvilággal): ebben az egyetlen kijártattal rendelkező börtönben démonok élnek és folyamatos a háború, valamint a pusztítás. A groteszk dimenziót a halhatatlan, nagyhatalmú gonosz démon; Hunson Abadeer irányítja.


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.