Szakamoto Mio [Strike Witches]

„Hahahaha”


Történet:

A Strike Witches mangát Humikane Shimada alkotta meg (ő találta ki a hasonló Sky Girls-t és a szintén fiatal lányokban és harceszközökben tobzódó Girls und Panzer-t is). A mangából a híres Gonzo stúdió készített egy kis előzetest, de mire a sorozat elkészült, a vállalkozás csőd-közeli helyzetbe került.

A Strike Witches csak újabb pénzkidobásnak tűnt, ám a sorozat valódi sikerszériává nőtte ki magát: az OVA és a 12 részes sorozat után készült második évad, egy film, videojátékok, stb. (és - részben új értékesítési stratégiájával - mellékesen megmentette a Gonzo-t is).

Maga a mese nem egy mélyenszántó történet és még mutatóba sem tartalmaz elgondolkoztató dialógusokat - ezt azonban előnyként is felfoghatjuk, hiszen végre egy sorozat, amelybe nem próbáltak teljesen felesleges szerelmi szálat és világrengető tanulságot beleszuszakolni. E produkció az ecchi kategóriába tartozik, tehát érdemes felkészülni az indokolatlanul gyakran kivillanó fehérneműkre és a meleg vizes forrásra (az már csak mellékes apróság, hogy a sorozatban egyetlen fiatal hölgyeményen sincsen gatya).

Ez azonban nem összetévesztendő a kvázi japán rajzfilm-pornó hentaival - helyette egy elég bárgyú mesét kapunk szerethető karakterekkel, igényesen koreografált csatajelenetekkel és korhű harceszközökkel.

A kerettörténet szerint 1939-ben nem tör ki a második világháború, mivel az eget elhomályosítva megjelent egy idegen faj, a Neuroi. A piros lézersugaraikkal mindent elpusztító repülő egységeik felperzselik Európát, a hagyományos harcászat pedig mit sem ér ellenük.

Az emberiség egyetlen reménye a Striker Unit (csapásmérő egység) elnevezésű, lábra húzható jármű, melyeket kizárólag varázserővel lehet mozgásra bírni. A történet a Strikereket irányító, szemérmetlenül fiatal lányokról szól (max. életkor: 20 év): ők alkotják az angliai bázisú 501. Repülő Harci Különítményt, amely tucatnyi katonájával könnyedén legyűr egy olyan ellenséget, ami ellen az egész világ tehetetlen.

Le kell szögezni, hogy a Strike Witches-ben nincsen túl sok magvas gondolat, sőt igazából egy sincs, tehát az agyalós történeteket kedvelőknek más szórakozás után kell nézniük. A többieknek viszont bátran ajánlható, mivel a csajok és a fegyverek mellet számos történelmi utalás, humor és némi dráma is tarkítja a furcsa nevű országok egét, ahol a tucatnyi szereplő között mindenki megtalálhatja a kedvenc karakterét; legyen szó sznob franciáról, sebességőrült amerikairól vagy perverz olaszról.


Jellemzés:

Szakamoto Mio (angolban Mio Sakamoto), a Strike Witches egység tagja egy magas, hosszú, fekete hajú lány, anyaországának (Fuso, azaz Japán) megfelelő külsővel (fekete szem, fekete haj, fehér bőr).

Általában fehér tiszti egyenruhát, alatta egyrészes kék fürdőruhát vagy fehér egyberuhát hord, nadrág vagy harisnya nélkül. A zakó vállapján tiszti rangjelzés látható és egész ruházata meglepő hasonlóságokat mutat egykori mesterével, Fumika Kitagou-éval.

Ha használja varázserejét, láthatóvá válnak dobermann fülei és hosszú, fekete farka. Jobb szemén kék mintás fehér szemkötőt visel, de mindkét szeme ép, az anyagdarab valószínűleg a szem-képességének pihentetésére szolgál.

A lány Striker-e fehér alapszínű, lábainál egy-egy világoskék nyíllal, a kiegészítő szárnyak belépőélei pedig sárga színűek*.

Ő** az alakulat legidősebb boszorkánya (az első évadban 19, a másodikban 20 éves), de személyiségjegyei alapján sokkal idősebbnek tűnik. Komoly, a pilóta-ászokkal (Barkhorn Gertruddal és Hartman Ericával) szemben nemcsak a harcra képes figyelni, hanem a megfelelő stratégia kialakítására is és sosem veszti el a fejét.

Mindig igyekszik a maximumot kihozni magából és a mindig mindent belead. Egyetlen problémája, hogy kora miatt hamarosan el fogja veszteni a képességeit, de addig is igyekszik minél több időt a harcnak szentelni, még ha ezzel saját életét is veszélyezteti.

Igaz, hogy törekszik a tökéletességre, de nem olyan maximalista, mint az egység mindig morcos és agresszív ásza, Barkhorn - felkarolja az újoncokat és segít a kezdő, de tehetséges Yoshika Miyafuji-nak nemcsak a gyakorlatok során, de érzelmileg is.

A nyílt, egyenes, kötelességtudó és bátor Szakamoto őrnagyot a legtöbben szeretik vagy legalábbis tisztelik, Clostermann Pierrette-Henriette egyenesen rajong érte. Ő sincs haragban senkivel, Minna parancsnokkal pedig különösen jó kijön. Magas beosztása és komolysága ellenpontjaként gyakran hangosan, jellegzetes hangon felnevet és többször barátságosan hátbavágja Miyafuji-t.

Mio őrnagyi rangban szolgál a hadseregben - rangban Minna parancsnok után a második, vele ellentétben ő folyamatosan jelen van a harcokban, mint az 501. Joint Fighter Wing*** osztag vezetője. A harcokból nem csak stratégaként és egyszerű harcosként veszi ki a részét: képessége miatt ő az egyetlen, aki meg tudja határozni a Neuroik gyenge pontjának, a magnak a helyét.

Ezt jobb szemének képességével, a magan-nal (~ varázsszemmel) teszi, amellyel akár 15000 méterre lévő célpontokat is lát, ráadásul átlát az idegen hajók páncélján. A harcokban egy 99-es típusú nehézgéppuskát használ, de a Neuroik megsemmisítéséhez gyakran karjával viszi be a végső csapást (képes a többiek által is alkalmazott mágikus pajzsra is). A második évadban egy új, mágikus erőt használó kardot készít, a Reppumaru-t, amellyel még hatékonyabb, ugyanakkor ezt használva mágikus ereje még gyorsabban csökken. Mio minden reggelt edzéssel (karddal végzett formagyakorlatokkal) kezdi, de nem csak saját magát edzi: ő képezi ki többek között a főszereplőt és a rombolópuskás Bishop Lynette-t is.


Áttekintés:

Az őrnagy múltjáról az anime alapján keveset lehet tudni: annyi azonban bizonyos, hogy részt vett a Striker Unit kifejlesztésében, amelyet eredetileg ő hordott, így ő volt az első „csapásmérő boszorkány”. Az 501-es különítményben is az egyik legrégebb óta szolgálatot teljesítő csapattag, egy ideig Dr. Miyafuji-val, a Stirker unit-ok feltalálójával élt (bár az nem tisztázott, hogy ez a mondás pontosan mit takar).

A történet elején Mio ellátogat egy fusói kis faluba, hogy újabb taggal gazdagítsa a Strike Witches alakulatot. A jelölt az átlagos képességű, kissé kelekótya, de brutális varázserővel bíró Miyafuji Yoshika. A hadnagy elmegy a lány házába, hogy meggyőzze a csatlakozásról, de sem a család, legfőképpen pedig a lány nem akar háborúba menni.

A visszautasítás ellenére a katonatiszt nem adja fel - még az ilyen pitiáner feladatokban is igyekszik a legjobban teljesíteni. Mint kiderül, a Stiker Unit-ok megalkotója, Dr. Miyafuji volt Yoshika apja, a lány pedig mindenképpen szeretné őt viszontlátni.

Bár a seregbe továbbra sem akar belépni, Yoshika végül szeretne elmenni Mio-val, hogy megkereshesse az apját. Miután az egyetlen japán repülőgép-hordozóból és néhány kísérő-rombolóból álló kötelék kihajózik, a hadnagy tovább folytatja a lány puhítását. Bemutatja neki a Striker Unit-ot és egy látványos, kísérőhajók körüli repüléssel koronázza meg az attrakciót.

Már így is könnyedén meggyőzné a butuska lányt, de egy hatalmas és erőteljes Neuroi**** támadja meg a flottillát. Az összes hajó tüzelni kezd, de esélyük sincsen, ezért Mio vezetésével felszállnak a repülőgép-hordozó elavult vadászai.

Mio igazi stratéga és vezéregyéniség: nem csak arra van ideje, hogy a repülőket irányítsa: miután felméri a helyzetet, az őrnagy visszatér a hajóra és megnyugtatja a halálra rémült lányt.

A harcot csak nagy nehézségek árán nyerik meg: nem elég, hogy maga mellett a lassú és alulfegyverzett vadászgépeket koordinálja, Miyafuji feljön a fedélzetre, akadályozva a munkát, ezért a lánynak a végén már őt is figyelembe kell vennie. E győzelem után, a történtek ellenére elmegy az újonccal apja sírjához, miután pedig csatlakozott a csapathoz, megkezdi az ő edzését is.

Az összecsapásoknál folyamatosan jelen van, de ez egyre jobban megviseli a testét, varázsereje pedig egyre gyorsabb ütemben apad. Emiatt egyre inkább kétségbeesik, de a parancsnok még nála is jobban aggódik és kijelenti, hogy inkább ő öli meg, minthogy a harcmezőn essen el. Szakamoto hűvösen elutasítja felettesét, majd elsétál.

Mio egyre több időt fordít Miyafuji edzésére, a 7. részben már kardmozdulatokat is oktat neki abba a reményben, hogy egy nap az újonc veszi majd át a helyét. Nem csak saját sorsát látja előre, de azt is, hogy az alakulatot egy háttérben megbújó renegát katonai csoport fel akarja oszlatni.

Miután súlyosan megsérül, az 501-eseket valóban feloszlatják és mindenkit leszerelnek, csakhogy az éles eszű Mio már erre is felkészült: tolókocsijában kicsempészi saját Striker Unit-ját. A kis csapat végül legyőz egy repülőgép-anyahajót irányító Neuroi-t, így a Föld ismét megmenekül.

A későbbiekben már keveset repül, de új kardjával minden korábbinál hatékonyabban tud harcolni (meggyengült pajzsa helyett is ezt használja a Neuroi-k lézersugarainak kivédésére).

Amikor értesül arról, hogy egy elképesztően nagy Neuroi támadja meg a Földet, újra csatasorba áll. A végső csatában a Strike Witches feladata az átalakított hibrid Jamamoto csatahajó kísérete, csakhogy amikor az idegen technológiának hála röpképes Jamamoto nekicsapódik a gigantikus Neuroi-nak, a tervekkel ellentétben ágyúi nem sülnek el, így az ellenség sem semmisül meg.

Szakamoto ezért berepül a hajóba, majd minden maradék mágikus erejét összeszedve (önfeláldozó módon) felrobbantja a hadihajót. A Neuroi látszólag megsemmisül, a magja azonban túléli a robbanást és csapába ejti Mio-t, aki így szintén túléli a robbanás, de az idegen életforma őt használja fel, hogy saját pajzsot fejlesszen (végül sikerül legyőzni és az őrnagy is kiszabadul).



Megjegyzés:

Bár ez külsőre nem látszik, Szakamoto messze felnőttesebb az alakulat legtöbb tagjánál. Kulcsfontosságú képessége mellett a sorozat egyetlen, picit mélyebb érzelmi aspektust az a folyamat adja, amelyben a fiatal nő fokozatosan elveszíti varázserejét, ám a talpig katona Mio egyszerűen nem hajlandó megérteni, hogy (harcos minőségében) nem lehet többé hazája és az emberiség közvetlen hasznára. De gatyát azért ő sem vesz fel.


Jelmagyarázat:

*: utalás az egyik legjobb második világháborús japán vadászgépre, a Mitsubishi A6M „Zero”-ra. A második évadban zöld Strikere van, amely a szintén világháborús Kyushu J7W „Shinden” sorozatbeli manifesztációja.


**: Mio személyiségének alapját, de legalábbis a karakter magját Saburo Sakai japán ászpilóta képezte.


**: az alakulatot gyakran hívják „Strike Witches”-nek: a magyar feliratban harcos boszorkányoknak fordították, de talán találóbb a szó pontos lefordítása: csapásmérő boszorkányok.


****: egyetlen lövéssel kettévágja az egyik kísérő-rombolót.


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.