Rip Van Winkle [Hellsing Ultimate]

„Fegyverem nem válogat a söpredék között”


Történet:

Még ha csak a mozgóképes alkotásokat nézzük is, se szeri, se száma az éjszaka vérivó lényeiről szóló műveknek. Vámpírok...a nem öregedő, közel elpusztíthatatlan, sármos vagy csábító lények, akik az emberek vágyait és gyarlóságait testesítik meg.

Láttunk már ősöreg, filozofálgató vámpírokat, rettentő erejű, legyőzendő lényeket, az utóbbi időben pedig elárasztották a piacot a nyálas tini-vámpírok, akik újdonsült halhatatlanságuk fölött agonizálnak. Na, a Hirano Kouta mangaka által megalkotott Hellsing szereplői pont nem ilyenek.

A manga fülszövege szerint ez egy: „...kíméletlenül vicces és véres vámpírtörténet, csupa póz és coolness”, ami ezúttal tényleg így is van. Nincsenek monológok az élet értelméről, nincs ember-vámpír románc, vannak viszont repkedő testrészek és a Kill Bill-t megszégyenítő mennyiségű vér.

A történet három szálra fókuszál: az első a frissen vámpírrá vált rendőrlány, Seras Victoria megpróbáltatásait mutatja be. Seras véletlenül keveredik bele egy harcba és nem az ő döntése, hogy végül vámpírrá válik. Nem szeretne vért inni és nem is tartozik igazán az éjszaka teremtényeihez, de idővel megtalálja a kedves és brutális énje közötti egyensúlyt.

Seras a Hellsing tagja - egy szervezeté, amely az Egyesült Királyságban féktelenül pusztító vámpírok megölésére szakosodott. Munkájuk egyre nehezebbé válik és az egyre szaporodó sorozatgyilkosságok mögött egy rettenetes, fél évszázada halottnak vélt ellenség árnya sejlik fel, amely erőt gyűjt, hogy revansot vegyen (gyakorlatilag kiirtsa) Angliát (ráadásul a Vatikán is mindenbe beleüti az orrát).

Az emberek egyetlen reménye Alucard, az ősvámpír, aki csak a Hellsing jelenlegi vezetőjének, Integra-nak engedelmeskedik. Alucard szó szerint halál laza, két hatalmas pisztolyával, varázslattal vagy akár puszta kézzel trancsírozza szét ellenfeleit.

A rengeteg szörnyűséget a visszatérő humor oldja és az érzelmek is megcsillannak néha (azért csak módjával) ebben a szinte már kultikussá vált ”mesében” (ami kifejezetten nem gyerekeknek való).

A Hellsing kezdetben egy 10 kötetes manga volt, amely 1997-ben debütált és egy évre rá már önálló kötetként jelent meg. 2001-től (a meglévő részek alapján) megalkottak egy animét (Hellsing), amely néhány részig követte a manga történetét, majd irányt váltott és más szereplőkkel egy teljesen más végkifejletbe torkollt (ugyanez történt a Soul Eater-rel is).

2006-tól egy ”új” anime mutatkozott be: a Hellsing Ultimate (OVA), amely az eredeti manga történetét követi (az alábbiakban erről lesz szó, az egyéb kapcsolódó alkotásokat, például a Hellsing: The Dawn mangát/animét csak érintjük).

Sajnos bár a Hellsing manga megjelent magyarul és az eredeti anime is először feliratosan, majd szinkronnal futott az Animaxon, a Hellsing Ultimate-et már nem szinkronizálták, így az a fanok által készített felirattal tekinthető meg.


Jellemzés:

Kouta karakterei a dél-koreai mangákhoz, a manhvákhoz hasonlóan elnyújtottak és ez alól nem kivétel a Millennium egyik tagja, Rip Van Winkle* sem. Ő külsőre egy magas, fiatal nőnek látszik, bár valódi kora ismeretlen (de legalább fél évszázaddal idősebb, mint amilyennek látszik). Arca szeplős, ami még fiatalosabb külsőt kölcsönöz neki, emellett hosszú, fekete hajának egy rakoncátlan tincse folyton előrelóg (ahoge).

Van Winkle elüt a Millennium többi tagjától: bár katona, egy visszaemlékezést leszámítva mindig zakót és öltönynadrágot hord. Kerek szemüveget visel, csak a nyakában egy láncon lógó horogkereszt utal kötődésére. Emellett van egy régi esernyője, amit napernyőnek használ, valamint egy gyerekes csörgős órája.

A Letzte Bataillon (német; utolsó zászlóalj) nevű náci szervezet elit osztagának, a Vérfarkasok-nak a tagja (főhadnagyi rangban szolgál). Az Adolf Hitler által megbízott Montana Max őrnagy alá osztották be, mesterlövész képzettségei miatt a vadászként emlegetik.

Az osztag többi tagjával (pl.: Tubalcain Alhambra-val vagy Zorin Blitz-el) való kapcsolata ismeretlen, de az alacsonyabb szintű náci vámpírkatonák felnéznek rá. Rip Van Winkle nem illik a Vérfarkasok közé: igaz, hogy ő is egy nagy erejű náci vámpír, de más az öltözködése, a beszéde, az egész jelleme.

Társaihoz képest jóval kevésbé vérszomjas és komoly, csak önvédelemből öl és gyakran jókedvűen énekel: a hajóra érkezéskor (ld. lentebb) egy német második világháborús dalt, a Das Engelandlied-et, az angol ellentámadás közben* pedig Carl Maria von Weber operájának, a Der Freischütz-nek (német; a bűvös vadásznak) második jelenetéből.

Valószínűsíthető emberfeletti testi ereje ellenére Van Winkle nem (csak) fizikai képességeire támaszkodik. Fegyvere egy mágikus muskéta - ennek lövedéke fénycsíkot húz maga után és képes irányt változtatni, egy célpontot többször- vagy több független célt egymás után eltalálni (pl.: egyetlen lövéssel megöl két matrózt).

Mivel azonban a muskéta töltése időigényes és maga a fegyver rendkívül hosszú, épületharcra nem alkalmas és csak pontcélok likvidálására használható (mint a mesterlövészpuskák általában). Van Winkle egy kisebb, vámpírkatonákból álló alakulatot vezet, akik ejtőernyős uniformist és fegyvereket használnak.


Áttekintés:

Rip Van Winkle** előélete ismertetlen - csupán annyi tudható róla, hogy már korábban is a náci Utolsó Zászlóalj tagja volt, annak vezetője, Montana Max (ismertebb nevén az Őrnagy) névről ismerte (a The Dawn-ban*** még néhány dolog kiderül róla).

Az Őrnagy egy alkalommal magához hívatta - gratulált neki legendás képességéhez és Kaspar-hoz, a Der Freischütz vadászához hasonlította, ugyanakkor figyelmeztette sorsára - „Ki kísértetnek öltözve játszadozik, maga is kísértetté válik”.

Az Őrnagy terveinek megvalósításában Rip Van Winkle kulcsszerepet játszott, mégis csupán egy feláldozható báb volt és a lány nem is tudott küldetése valódi céljáról.

Montana Max kezdetben nem küldte bevetésre a mesterlövészt, inkább kivárt. Csak miután a Hellsing megsemmisítésére küldött vámpír-testvérpár, Luke és Jan Valentine, majd Tubalcain Alhambra is meghalt az Alucard elleni harcban, dönt úgy, hogy ideje végrehajtania évtizedek óta dédelgetett tervét (azért is, mert a Hellsing mellett a Vatikán is kezdett rájönni, hogy mi is készül valójában).

Az Utolsó Zászlóalj-hoz azonban a háború után három náci főtiszt is csatlakozott és mivel magasabb rangúak voltak, ők akarnak dirigálni, illetve vámpírrá válni. Amikor egyikük összeverte az Őrnagy-ot, a közkatonák nem tehetnek semmit, a Vérfarkasokat viszont nem érdekelték a rangok.

Van Winkle ellőtte az Őrnagyot csépelő ezredes botját, Zorin Blitz pedig közöte: ha tovább folytatja, mindhármukat lemészárolják (a főtiszteket később a vámpír-katonák az Őrnagy parancsára élve felfalták).

Immáron elhárult minden akadály és az Őrnagy nyílt háborút hirdetett az Egyesült Királyság ellen. A Vérfarkasok még élő négy tagjából hárman feladatot kaptak: a valóban farkasember Kapitány-nak Seras Victoria-t kellett megölnie, Zorin Blitz-nek a Hellsing főhadiszállását kellett elpusztítania - mind közül a legfontosabb, bár látszólag csak elterelő feladatot Rip Van Winkle kapta.

Ennek első lépéseként egy helikopterrel le kellett szállnia az óceánon hajózó angol HMS Eagle repülőgép-hordozó fedélzetére. Ez sikerült is, mivel az áruló első tiszt és két embere ekkorra mindenkit zombivá változtatott vagy megölt, mivel azonban rájuk nem volt többé szükség, Van Winkle közölte velük, hogy már nincs miért élniük (a lány csak a rátámadókkal végzett).

Ezután festékkel és vérrel egy hatalmas horogkeresztet mázolt az Adler-ré (német; sas) átkeresztelt hajóra, becsempészett vámpírkatonái pedig átvesztték az óriási hajó irányítását. A lánynak ekkor már csak várnia kellett (közben megsemmisítette a hajót visszaszerezni igyekvő angol támadókat).

Van Winkle azzal viszont nem volt tisztában, hogy küldetésének egyetlen célja van: az, hogy ténykedésével eltávolítsa Alucard-ot Angliából (ez sikerült is, az ős-vámpír egy átalakított SR-71-es szuper-repülővel indult a hajóra).

A nyílt óceánon álló hadihajó helyzete kulcsfontosságú volt, mivel a vámpírok képtelenek az úszásra és ekkora távolságra még Alucard sem tud (például denevérként) elrepülni, ráadásul repülőgépe képtelen leszállni a repülőgép-hordozóra.

A lány megérezte a közeledő Alucar-ot - először kétségbe esett, aztán mégis összeszedte magát. Bár a függőlegesen száguldó repülőt kilőtte, Alucard a ronccsal együtt a hajóba csapódott. A lángtengerben Van Winkle térdre borult, úgy érezte, valóban ő Kaspar, a vadász, akiért eljött Samiel, a vadászok démona, hogy magával vigye a pokolba.

Fanatikus katonái a végsőkig védték, de az ős vámpírral nem bírnak - Alucard mindegyiküket megölte. Amikor már csak ketten maradnak a hajón, giccses ébresztőórája csörögni kezd, jelezve: a vérfarkas ideje lejárt. Van Winkle elkeseredettségében rálőtt a vámpírra. Bár szétszaggatta a fejét, Alucard végül a fogával elkapta a lövedéket, majd kivégezte a lányt - saját muskétáját döfte a szívébe****, majd kiszívja a vérét.

Mivel az Őrnagy szerint tökéletesen végrehajtotta a feladatát, nem engedte, hogy a Doktor elégesse a testét (ahogy tette ezt a Millennium korábban meghalt tagjainál). Az utolsó zászlóalj katonái tisztelgéssel köszöntek el Rip Van Winkle-től, az Őrnagy pedig ígéretet tett neki, hogy a Valhallában találkoznak.

Van Winkle még egyszer felbukkant, igaz csak hány kép erejéig: ő is ott van az Alucard-ból kitörő, általa irányított testek között, de már csak mint lelketlen, öntudatlan báb.


A megjegyzés fölött különböző alkotók által készített képek találhatóak és ezúttal sincs ez másképp. A baloldali, jópofa árnyképet foofoo rajzolta, míg a jobboldalon Kanami san pózol:



Megjegyzés:

Rip Van Winkle a Hellsing üdítő kivétele: egy félelmetes, könyörtelen náci gyilkoló-gépnek tűnik, ez azonban csak a látszat, közelebbről megvizsgálva inkább egy emberfeletti képességű kisgyermekre hasonlít.

Érdekességként megemlíthatő, hogy Van Winkle külsőre a Houkago Play ”barátnőjére” hasonlít (jobban mondva fordítva, mert az első Hellsing mangát 11 évvel korábban, 1997-ben adták ki).


Jelmagyarázat:

*: a mangában a RAF (angol; királyi légierő) Boeing CH-47 „Chinhook” helikopterei, az animében Hawker Siddeley Harrier vadászgépeinek kilövése közben.


**: lehet, hogy utalás a XIX. század elején alkotó Washington Irving híres regényének, a Rip Van Winkle-nek főhősére, aki szintén egy vadász, igaz, a Hellsing-beli szereplővel ellentétben férfi.


***: az mindössze öt információ-morzsával szolgál: Rip már a második világháború vége előtt találkozott az Őrnagy-gyal, (vélhetően) közelre nem lát jól (nem saját szemüvegével nem ismeri fel az előtte álló Alucard-ot), nem gyanakvó, rossz közelharcban (az Alucard által életre keltett, lábakkal ellátott koporsó egy ütése átrepíti a szobán) és nem bírja a fizikai bántalmazást (ez az egy csapás ki is fekteti).


****: a végső, teljesen irreális (a Hellsing-ben mi nem az) mészárlás előtt talán ez a legdurvább és egyben leg-megindítóbb halál, noha egy antagonista (negatív szereplő) hal meg.



Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.