WALL-E

„Én nem túlélni akarok, hanem élni!”


A világ:

A környezetszennyezés, az ebből adódó éghajlatváltozás és más globális problémák már ma is óriási problémákat okoznak és ez a jövőben minden bizonnyal csak rosszabb lesz. Meglepő, hogy erről a témáról ennek ellenére érdekes, a tényekre építő, nem elbagatellizáló vagy túlzottal felnagyító alkotást nagyítóval kell keresni.

Van azonban még egy ennél is nehezebb feladat: ugyanezt a gyerekek számára is érdekessé tenni és a kérdéskört egy rajzfilmben boncolgatni (sokaknak nem is sikerül, ld.: a Dr. Seuss-féle Lorax 2012-es átiratának). A WALL-E szintén egy környezetvédelmet és annak hiányát, valamint a következményeket bemutató animációs film, szerencsére a jobbik fajtából.

Ez a mese a távoli jövőben játszódik. A rossz hír, hogy az egész Föld lakhatatlanná vált, ezért mindenki elhagyta a bolygót. Szerencsére nincs minden veszve, a korábbi generációk ugyanis szó szerint mindent előre kitaláltak: a Földön számos takarító robotot hagytak, hogy kitartó munkával óriási kupacokba rendezzék a világ szemetét, megkönnyítve az elszállításukat, amíg az emberiség maradéka egy luxus űrhajón utazik.

E terv azonban sosem valósult meg. 700 évvel később a Föld még mindig egy kietlen, sivatagos bolygó, és ami a nagyobb baj, a takarítás sem fejeződött be, ugyanis az erre rendelt robotok egy híján mind elpusztultak.

Ez az utolsó robot maga a névadó-főszereplő, WALL-E, akit nem zavar, hogy egyedül dolgozik: újra és újra magába lapátol egy adag szemetet, majd kockává tömöríti, végül akkurátus tornyokba rendezi őket.

WALL-E napjai (legalábbis egy ember számára) borzasztóan unalmasak: a kis robot évszázadok óta minden reggel feltölti a napelemeit, majd elindul, hogy újabb területet tisztítson meg a szeméttől.

Mindez akkor változik meg, amikor (miután lézervágójával darabjaira szed egy hűtőt), olyat lát, amit még soha: egy aprócska növényt (amit más csecsebecséihez hasonlóan begyűjt). Ám ez a nap még egy meglepetést tartogat: egy óriási űrhajó száll alá az égből (amis kis híján el is pusztítja a kíváncsi WALL-E-t).

Hamar kiderül, hogy a hatalmas jármű csupán hordozója volt egy tojásformájú, WALL-E-hez hasonló méretű robotnak, ÉVÁ-nak és innentől kezdenek bonyolódni a dolgok.

A WALL-E a Pixar Animations Studios 2008-as alkotása és ahogy az a Pixar-tól elvárható, ezúttal is hozták a magas minőséget (látvány, történetvezetés és ötletek terén egyaránt).

A Föld sárgás, kietlen tája éles kontrasztban áll a magas technológiájú űrhajóval, a legérdekesebb megoldás azonban nem ez, hanem a kommunikáció. A robotok (legalábbis WALL-E és ÉVA) számos emberszerű vonással és gesztussal operálnak és egyértelműen ők a főszereplők - annak ellenére, hogy számos ember látható a filmben és a robotok beszéde alig néhány szóra szorítkozik.


Szereplők:

Ezen animációs film központjában WALL-E, az apró takarító robot áll, aki évszázadok óta dolgozik azon, hogy a Föld újra lakhatóvá váljon.

Nem tudni, hogy a magány, esetleg valamilyen külső körülmény (például a romantikus filmek bámulása) vezetett-e ahhoz, hogy az utolsó még működőképes takarító-robot, WALL-E emberszerű jellemvonásokra tett szert, de tény, hogy 700 év után már egészen olyan, mint egy egyedül élő ember.

Van egy lakása, ahol a szemétből gyűjt különböző érdekességeket, munka közben régi slágereket hallgat, és amikor este hazaér a munkából, filmet néz (még háziállatot is tart, egy csótány képében).

Ezzel szemben ÉVA szinte tökéletes ellentéte WALL-E-nak: őt semmi más nem érdekli, csak a feladata. ÉVA egy új, ergonomikus robot, aki nemcsak lebegni, de repülni is tud (még az űrben is).

ÉVA neve mellett női hanggal rendelkezik, ennek ellenére kezdetben nem túlzottan nőies: karjába egy lézerágyút ültettek és ezt bárki vagy bármi ellen gondolkodás nélkül használja, aki közé és a feladata közé áll.

Mellettük számos más robot is felbukkan a rajzfilmben, köztük a gigászi űrhajó parancsnokát segítő robot, Auto, ellenben az emberek közül mindössze egy, a hajó parancsnoka játszik szerepet a történetben (pedig ezerszámra élnek emberek az űrhajón).


Történet:

A frissen földet ért ÉVÁ-t láthatóan nem érdeklik sem a szeméthegyek, sem WALL-E kincsei, de még maga a kis lánctalpas robot sem, így WALL-E minden próbálkozása kudarcba fullad (amelyek arra irányulnak, hogy lenyűgözze a robotlányt).

ÉVA keres valamit, de végül WALL-E-nak sikerül elérnie, hogy a lányhangú robot ráfigyeljen, majd a tájon rendszeres végigsöprő homokvihar elől házába invitálja ÉVÁ-t. Itt ÉVA megtalálja a WALL-E által összeszedett növényt, amit magába zár, majd kikapcsol. WALL-E megijed és ezt követően mindent megtesz, hogy az inaktív robot életét bearanyozza.

Egy nap azonban szörnyű dolog történik: visszatér az űrszonda és magával viszi ÉVÁ-t, de WALL-E halált megvető bátorsággal felkapaszkodik az szondára, amely mindkettejüket elviszi egy gigantikus űrhajóra.

Ez az emberiség utolsó mentsvára, akik kényelmesen utaznak az űrben, amíg a robotok rendet raknak a Földön. Mivel semmi dolguk, az emberek az évszázadok alatt egyre kevesebbet mozogtak, igaz, erre nincs is szükségük, hiszen robotok egész sora szolgálja őket és teljes kényelemben élnek (egész életüket egy levegő székben töltik és a robotok nem csak etetik és itatják őket, de léteznek takarító-, valamint smink-robotok is) .

ÉVÁ-t (és a hozzá ragaszkodó WALL-E-t) elviszik a parancsnoki hídra, ahol az emberi kapitány és az őt segítő robot, Auto szolgál.

A parancsnok rendkívüli módon meglepődik, ugyanis a szonda most először tért vissza pozitív eredménnyel, ami azt jelenti, találtak egy élő növényt a Földön (ezt szállította ÉVA). Ez elindít egy automatikusan lejátszott üzenetet, amely szerint a bolygó újra lakhatónak számít, ezért az emberiség végre hazatérhet.

A parancsnok meg akar győződni a dologról, ám a növény eltűnt, ezért a hazatérést lefújják és ÉVÁ-t hibásnak minősítik. A lányrobot így bekerül a hibás fedélzeti robotok közé, de nem sokkal később WALL-E miatt nemcsak ő szabadul ki, de egyúttal az összes ténylegesen hibás robot is.

Szökésükért ÉVÁ-t és WALL-E-t is közellenségnek kiáltják ki, amin az sem segít, hogy ÉVA ismét pusztításba kezd. Ezt nem ok nélkül teszi: célja, hogy beteljesíthesse a feladatát és átadja a növényt a hajó kapitányának.

Közben a tohonya ember lassan felfogja, hogy végre hazatérhetnek, ám Auto, a robot ezt nem engedi, mivel az A113-as üzenet szerint a Föld lakhatatlan, ezért a parancs az, hogy „Menjen tovább az automata sétahajókázás és felejtsék el a Földet”.

Ez az üzenet már 700 éves, azóta - ahogy a kis növény is mutatja - már más a helyzet, de Auto-t ez nem érdekli: ő megkapta a parancsot és ezt bármi áron betartja. Bármi áron.

Még akkor is, ha ehhez házi őrizetbe kell vennie a parancsnokot, a két robotot pedig a szemétpréselőbe kell vetnie, ahol WALL-E-hez hasonló, ám óriási méretű robotok mindent kockává préselnek és kidobnak az űrbe. Mivel WALL-E-erősen megsérült Auto támadásától, most ÉVÁ-n áll, hogy megmentse kettejüket és egyben az egész emberiséget...



Apróságok:

A WALL-E egy meglepően érdekes animációs film, ami hozza a Pixar-tól elvárt magas minőséget (és látványvilágot), ám ebben a mesében is van néhány apróság, amibe nem nehéz belekötni. Az egy dolog, hogy WALL-E öntudatra ébred, mivel szinte minden, a filmben szereplő robotnak személyisége van (más kérdés, hogy a takarító-robotnak miért van erre szüksége, bár ő pont komoly szerepet játszik a történetben).

Hasonló apróság, hogy miért van WALL-E-n zenelejátszó gomb? Unja a munkát? A szeme közötti lézerre van logikus magyarázat (azzal darabolja szét a túlságosan nagy szemetet, például a hűtőt), de a többi gomb? És hogyan lehet működőképes 700 éven át, amikor eredetileg mindössze 5 évig tervezték üzemeltetni?

Bár az évszázadok a (nagy valószínűséggel természetes anyagból készült) melltartón sem látszanak meg és az autó központi zára is működik, ugyanakkor az is igaz, hogy több jópofa apróság bekerült a kezdő képsorokban. Például amikor WALL-E talál egy kis dobozt, amelyből a gyémánt eljegyzési gyűrűt eldobja, míg a dobozkát megtartja vagy hogy nem tudja eldönteni, hogy a talált evőeszköz kanál-e vagy villa).

Ennél nagyobb (sőt, talán a legnagyobb) problémája a filmnek, hogy a szórakoztatásért a mondanivalót kellett egyszerűsíteni, átalakítani. A film végén a tohonya emberek visszatérnek a Földre, amivel két probléma van: egyrészt attól, hogy immár megél egy növény a felszínen, az még koránt sem lakható (egy kietlen, sivatagos helyre érkeznek étel és felszerelés nélkül), másrészt 700 éve nem mozognak. Járni is alig bírnak, hogy állítanák helyre a Földet?

Emellett a film elején a kómába esett ÉVA és a vele törődő WALL-E képsorai, valamint az esetlen robot viszonzatlan szerelme kissé túlságosan szomorúra sikeredett, igaz, a csetlő-botló robot mindenki szívébe belopja magát (jóval híresebbé vált, mint a Robotok animációs film szereplői).

Az viszont nem fair, hogy Auto-t a film gonosznak állítja be: ő sosem akar bántani senkit, nem akarja uralni a világot vagy az embereket, egyszerűen jó robot módjára végzi a feladatát és követi azt a parancsot, amit az emberek adtak neki és igen, ez a parancs már idejétmúlt, de az emberek nem programozták be arra, hogy ezt felismerje (mégis úgy állítják be, mint a 2001: Űrodüsszeia gyilkos fedélzeti robotját, a HAL 9000-est).


Adatok:

Származási ország: Amerikai Egyesült Államok

Stúdió: Pixar Animation Studios

Rendező: Andrew Stanton

Megjelenés éve: 2008

Hossz: 95 perc

Költségvetés: 180 millió $ (~ 39,6 milliárd forint)

Ajánlott: kicsiknek és nagyoknak egyaránt (vegyíti a cuki robotokat a mondanivalóval)


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.