Tarzan

„Megmentett egy vadember, aki ágyékkötőt viselt!”


A világ:

Az amerikai Disney vállalat filmjeiről ritkán lehet elmondani, hogy újítók lennének, aminek igen egyszerű az oka: ez a cég üzleti modellje - a rajzfilmek hatalmas költsége miatt a cég olyan címekre koncentrál, amelyekről tudja, hogy rengetegen lesznek rá kíváncsiak, függetlenül a filmek tényleges minőségéről. Ez igaz a modern Disney-rajzfilmekre (köztük a képregényen alapuló Hős6os-ra és a bűnöző-zsaru párosra építő rendőrfilmeket egybegyúró Zootropolis-ra).

A Disney azért is ragaszkodik ehhez a formulához, mert az egész vállalat sikerét a klasszikus mesekönyveken alapuló feldolgozások alapozták meg (pl.: Hófehérke és a hét törpe, Hamupipőke, Csipkerózsika). Az 1980-as évekre azonban a rajzfilm-gyártó cég egyre inkább eltért e formulától és ezzel együtt régi fénye is megkopott.

1989-ben azonban minden megváltozott, amikor bemutatták A kis hableány című Andersen mese megfilmesített változatát, amely óriási sikert aratott, és amely elhozta a Disney-reneszánsznak nevezett korszakot, amelyet olyan filmek fémjeleztek mind a Szépség és a szörnyeteg, az Aladdin vagy Az Oroszlánkirály.

Ebbe a sorba tartozik a Disney 1999-es, sorban 37. egész estés rajzfilmje is, amely Edgar Rice Burroughs 1912-es könyvén alapul (Tarzan, a majomember). Tarzan karaktere az elmúlt évtizedekben elképesztően sikeressé vált (a szerző több mint két tucat könyvet írt, később más szerzők tollából is születtek Tarzan-könyvek és tucatnyi élőszereplős sorozat és film látott napvilágot a témában, ezúttal viszont a Disney rajzfilm-változatáról lesz szó.

E mese is a XIX. századba kalauzolja a nézőt, az afrikai dzsungelbe, ahol egy hajó kigyullad és elsüllyed, az egyedüli túlélő pedig egy fiatal házaspár és újszülött kisfiuk. A nő és férfi a dzsungelben köt ki: azért, hogy megvédjék magukat a ragadozóktól, egy óriási fa tetejére építenek meglepően lakályos faházat (elővigyázatosságuk érthető, ugyanis a dzsungelt félelmetes leopárdok lakják: egyikük még egy gorillapár gyermekét is elragadja).

Vándorlásuk során e gorillák eljutnak a már lakatlannak tűnő házhoz, amelybe Kala, a nőstény bemerészkedik. Bent szörnyű látvány fogadja: a vérnyomok és a feldúlt otthon arra utal, hogy a házaspárt sem élte túl a ragadozókkal való találkozást, azonban a gorilla megtalálja a még élő gyereküket. A gorillából azonnal előtör az anyai ösztön, de kiderül, hogy a házban ólálkodik egy leopárd, akivel élet-halál harcot vív a gyerekért. Végül a gorilla sikeresen elmenekül az embergyerekkel és eltökélt szándéka, hogy felnevelje a fiúcskát, akinek a Tarzan nevet adja.


Szereplők:

A Tarzan főszereplője az ismeretlen nevű kisfiú, akit Tarzan-nak nevez el Kala, az anyagorilla. Tarzan egyenlőre egy aranyos, de jobbára magatehetetlen kisbaba, ezért szüksége van egy anyukára. Ezt a szerepet Kala, a gondoskodó barna szőrű nőstény-gorilla tölti be, aki nem sokkal korábban vesztette el gyermekét és bár tudja, hogy őt nem pótolhatja, mégis hamar sajátjaként tekint a csupasz bőrű Tarzan-ra.

A többi gorilla furcsállja az embergyereket, de nem törődnek vele, Kerchak, Kala párja, egyben a gorilla közösség vezetője viszont egyáltalán nem nézi jó szemmel Tarzan feltűnését. A hatalmas hím úgy gondolja, Tarzan csak veszélyt hoz rájuk és nem egyébként sem illik a többiek közé, lévén nem gorilla.

Megpróbálja megijeszteni Kala-t is, de ő (a gorillák közül egyedüliként) nem fél a párjától és nem hallgat az észérvekre sem, ezért Tarzan végül velük marad. Kala tudja, hogy a kisbaba egyedül nem élne túl a dzsungelben, hiszen a szüleit ugyanaz a vérszomjas leopárd, Sabor ölte meg, aki végett Kala és Kerchak gyerekével is. Tarzan iránt egyedül a kíváncsi gorillakölyök, Terk mutat érdeklődést, de az anyja őt is rövid úton visszatereli a csapatba.


Történet:

Ahogy telnek az évek, a kis Tarzan kisfiúvá érik és Terk lesz a legjobb barátja - a többi gorilla azonban továbbra is távolságtartó, Kerchak pedig még mindig helyteleníti, hogy egy embergyerek tart a csapattal. Tarzan később összeismerkedik a félénk Tantor-ral, egy kis elefántborjúval, de nagyon fáj neki, hogy bárhogy is igyekszik, soha nem lehet igazi gorilla. A fiú élete azonban nem csak szomorúságból, de veszélyből és kalandokból is áll: ahogy cseperedik, egyre ügyesebbé, gyorsabbá és erősebbé válik, egy évtizeddel később pedig már kész férfivé érik.

Tarzan még ekkor is szoros barátságot ápol Terk-kel és Tantor, az időközben jókorává nőtt elefánt is csatlakozik hozzájuk, de Kerchak továbbra sem hajlandó elismerni. Egy nap viszont a semmiből felnűik Sabor, a gyilkos leopárd. Először Kerchak, a nőstények vezetője csap össze a macskafélével, de amikor a ragadozó kerekedik felül, Tarzan megmenti és egyetlen maga által fabrikált lándzsával csap össze Sabor-ral.

Hosszú harc veszi kezdetét, de végül Tarzan kerekedik felül, a leopárd pedig kimúlik. A gorillák együtt ünneplik Tarzan-t, de ő érzi, hogy megalázta Kerchak-ot, ezért felajánlja neki a tetemet - ekkora azonban sosem hallott zaj veri fel a dzsungelt. A gorillák a többi állattal együtt elmenekülnek, Tarzan viszont a hang forrását keresve elindul.

Nemsokára olyan lábnyomokra bukkan, amelyek egyetlen állatéhoz sem hasonlítanak, mivel azokat nem is egy állat hagyta, hanem egy ember! Pontosabban nem is egyetlen emberről van szó, hanem rögtön háromról: a nagydarab fegyveres Clayton mellett feltűnik egy idős bácsika, Archimedes Q. Porter professzor és a lánya, Jane Porter.

Mint kiderül, a professzor és lánya azért érkeztek a területre, hogy tanulmányozhassák a gorillákat, amíg Clayton a védelmükért felel. A lány egy kis majmot követve leszakad a csoporttól, de amikor megmutatja a rajzát a páviánnak, az izgága kis állat ellopja az egész könyvet.

A brit hölgy a kis majom után ered (már amennyire ezt elegáns ruházata lehetővé teszi), de hamarosan szembetalálja magát egy egész feldühödött pávián hordával, akik viszont őt kezdik üldözni. Jane menekülőre fogja a dolgot, de amikor már úgy tűnik, a majmom martalékává válik, az addig az eseményeket figyelő Tarzan megmenti.

A páviánok nem adják fel, de a két ember végül sikeresen megmenekül és megtörténik az első kapcsolatfelvétel, ahogy Jane és Tarzan összeismerkednek. Közben Tantor, az elefánt Terk-kel és a többi majomgyerekkel együtt felfedezi az emberek táborát. Az állatok ugyan akaratlanul feldúlják az emberek apró bázisát, de úgy tűnik, sem az emberek, sem a növényevők nem veszélyesek a másikra: Clayton és Kerchak viszont másként gondolják, ami nem könnyíti meg Jane és Tarzan bimbózó kapcsolatát...


Apróságok:

A Tarzan a Disney-reneszánsz egyik utolsó alkotása, amelyet ma már kevesen ismernek - ennek egyik oka a már említett nagy elődök árnyéka, másrészt az újító szándék, amely mindenképpen dicséretes, a végeredmény azonban távol áll a tökéletestől. A Tarzan rajzfilm látványvilága korának egyik legjobbja: az állatok egyszerre karikaturisztikusak és realisztikusak, a kézzel rajzolt dzsungel pedig szemet gyönyörködtető, ráadásul a film több akciójelenetében háromdimenziós hatást keltő mozgással találkozhatunk, csakhogy 1999-ben már a Toy Story - Játékháború 2. része debütált és a tradicionális rajzolás nem lehetett ellenfele a 3D-s animációnak.

A Tarzan nagyobb hibája az identitás-válság. A film első fele akció dúsan indul és elsősorban a fiatal fiúkat célozza. Úgy tűnik, Sabar lesz a felnövő Tarzan végső ellenfele, a leopárd azonban a film első harmadában legyőzetik és az új irányvonallá hirtelen egy idősebb lányokat célzó romantikus szál válik Jane és Tarzan kapcsolatával. Mindezen az sem segít, hogy az eleve érezhetően beleerőszakolt, gyengécske dalokat a magyarban éneklő Kovács Ákos messze elmarad az angol előadó (egyben a dalokat szerző) Phil Collinstól, ráadásul a filmbeli poénok ritkák és gyerekesek.

A Tarzan pénzügyileg sikeres volt és az itt kikísérletezett (a már említett egyszerre realisztikus és eltúlzott) karakter-rajzolás a következő Disney-rajzfilmekben is felbukkant, de a 2000-es évek közepére a Mickey egeres cég is feladta a több mint fél évszázadon át kizárólagosan alkalmazott kézzel rajzoltrajzfilmekhez való ragaszkodást és áttért a számítógéppel generáltra.

Persze a körülményektől függetlenül a Tarzan nem egy rossz rajzfilm, főleg az olcsó Disney-folytatások, köztük a 2002-es Tarzan & Jane-nel és a 2005-ös Tarzan II-vel összehasonlítva, azonban az eredeti pária szerepét jól mutatja, hogy amíg máig tucatnyi cég készít Tarzan-filmeket, az utóbbi évek (nagyrészt még gyártásban lévő) 21(!) élőszereplős Disney mesefilm-remake között az ember hiába keresi a Tarzan-t.


Adatok:

Származási ország: Amerikai Egyesült Államok

Stúdió: Walt Disney Pictures

Rendező: Kevin Lima és Chris Buck

Megjelenés éve: 1999

Hossz: 88 perc

Költségvetés: 130 millió $ (~ 28,6 milliárd forint)

Ajánlott: elsősorban lányoknak, a Tarzan könyvek kedvelőinek


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2019 | Minden jog fenntartva.