Szörny Rt
„Ez a pöttöm izé egy GYILKOLÓGÉP!”
A világ:
A kisgyermekek egy mikrovilágban élnek: az ő univerzumuk kis túlzással kimerül az otthon-óvoda-játszótér szentháromságban. Ez egyben azt is jelenti, hogy minden, ami azon kívül van új, izgalmas és egyben veszélyes. Ebből a szempontból olyanok, mint az évszázadokkal ezelőtti hajósok, akik nagy utakat tettek meg, de a távoli óceánokat nem ismerték. A messzi, ismeretlen dolgok pedig nem csak csábítóak, de egyben ijesztőek, félelmetesek is (nem véletlenül találtak ki a hajósok számos vízi szörnyet).
A mai emberpalántáknak sincs azonban könnyű dolguk: a televízióban, a reklámokban úton-útfélen olyat látnak-hallanak, amit nem értenek és egyáltalán nem nekik való. Részben ennek a következménye, hogy szinte minden gyerek fél a sötétben. Valójában persze nem magától a sötéttől félnek, hanem az árnyékban megbúvó karmos, hegyes fogú és egyéb szörnyű testrészekkel rendelkező rémlényektől.
Azoknak a fiatal hölgyeknek és uraknak, akik ezzel a problémával küzdenek, különösen ajánlott a Szörny Rt megtekintése, még akkor is, ha a rajzfilm sokkterápiával indít. A Szörny Rt ugyanis a fent vázolt szituációból indul ki, de a történet alakulását ezúttal a ”másik oldal”, a szörnyek szemszögéből követhetjük nyomon.
Ezek a szörnyek egy külön világban (Iszony Cityben) élnek és legszívesebben be sem tennék a lábukat az emberek világába. Hogy miért? Mert ezek a szörnyűsége fenevadak rettegnek attól, hogy egyszer egy élő, lélegző embergyerek bejuthat az ő világukba és rettenetes képességeivel romba dönti azt.
A gyerekek tehát félnek a szörnyektől, a szörnyek pedig a gyerekektől, de két külön világban élnek, ezért elméletben soha nem kellene találkozniuk. Csakhogy a szörnyek világában a lámpákhoz, hűtőkhöz, tűzhelyekhez és egyéb szerkezetekhez szükséges energiát kisfiúk és kislányok sikolyaiból nyerik.
A szörnyek ezért ajtókat (átjárókat) készítenek (amelyek a gyerekek világába vezetnek) és a megijesztett gyerekek ijedt sikolyait tartályokba gyűjtik. A munkának van egy mechanikus fázisa is: egy rémnek át kell lopóznia az emberek világába, meg kell rémisztenie a gyereket, majd vissza kell jutnia a szörnyek világába.
Erre a veszélyes feladatra specializálódott a Szörny Rémlény Társaság (röviden Szörny Rt). A vállalat alkalmazásában áll az összes „rémisztő” (félelmetes külsejű szörnyek, akik az ijesztést végzik) és az őket biztosító, háttérmunkákat végző „segédek”. E rajzfilm a Szörny Rt két munkatársáról (egy-egy rémisztőről és segédről) szól (ld. „Szereplők” bekezdés).
A Szörny Rt a Pixar vállalat animációs filmje, melyet az Amerikai Egyesült Államokban 2001-ben mutattak (nálunk 2002-ben). Ekkor, a harmadik évezred hajnalán billent át a mérleg nyelve a korábbi kétdimenziós rajzfilmekről (Atlantisz, Mulan) a 3D-s rajfilmekre. Ez a mese már (majdnem) teljesen 3D-s megoldással készült, de mivel ekkor a technológia még nem volt elég kiforrott, a textúrák minősége még hagyott maga után kívánnivalót.
Csakhogy a készítő Pixar ismét feltalálta magát: akárcsak az 1995-ös Toy Story-ban vagy az 1998-as Egy bogár életé-ben, ismét nem az emberek voltak a középpontban, ezért a látvány nemhogy elvett, de még hozzá is adott a nem evilági élményhez.
A Szörny Rt egyik legnagyobb dobása éppen a szörnyek változatos külseje: a több tucatnyi rémlény között az egészen aprótól az óriásig, az egyszeműtől az ötfejűig mindenki megtalálható (akárcsak a Spore számítógépes játékban).
Szereplők:
A rajzfilm középpontjában tehát a két Szörny Rt-beli dolgozó, James P. Sullivan és Michael Wazowski állnak. James, vagy ahogy barátai hívják Sulley (”száli”) a csapat lelke és egyben a Szörny Rt legjobb rémisztője (mint ahogy beosztásának elnevezése is mutatja, az ő feladata a kisgyerekek rémisztgetése).
Sulley gyakorlatilag erre a munkára született: nagydarab, izmos, viszont nem lomha és testét sűrű zöld szőr borítja, rajta kerek, lila foltokkal (ha ez nem lenne elég elrettentő, a gerincoszlopa mentén tüskék sorakoznak a és van két szarva is). Ennek ellenére Sulley nem egy vérszomjas ragadozó: igaz, folyton rémisztgeti a gyerekeket, de csak azért, mert ez a dolga. A nagydarab szörny valójában egy érző szívű lény, aki csak a munkájának él.
Legjobb barátja a mind testi, mind szellemi téren tőle a lehető legtávolabb álló Michael (továbbiakban Mike). Az alacsony, egyszemű, élénkzöld szörnyecske Sulley segédje - rá azért van szükség, mert egy rémisztő önmagában félkarú rabló(szörny). Mike vezeti az edzéseket, készíti elő az ajtókat és a sikolytároló tartályokat, sőt, még a jelentéseket is ő írja.
A szörnyek világának, Iszony Citynek sok energiára van szüksége, ezért a Sulley-Mike pároson kívül a Szörny Rt-nek számos további dolgozója van. Sulley-ék legfontosabb vetélytársa Randall Boggs, a hat-végtagú, gyíkszerű lény (aki a kaméleonokhoz hasonlón képes átvenni a háttér mintázatát, ezáltal láthatatlanná válhat).
A rémisztőkön és segédeken kívül jónéhány további munkatárs is dolgozik az üzemben: ilyen például Mike lila barátnője, a recepciós Celia Mae, Roz, a morcos adminisztrátor vagy a kissé bugyuta ajtó-megsemmisítő páros. Persze egy energia-ipari nagyvállalat semmire sem menne hiteles, gyors döntésekre képes ügyvezető igazgató nélkül, de szerencsére Henry J. Vízengúz-nak, a rákra emlékeztető ötszemű lénynek tulajdonosi teendői mellett erre is jut ideje.
Történet:
A rajzfilm kezdetén bepillantást nyerhetünk a Szörny Rémlény Társaság életébe: látunk rémisztő-kiképzést és nyomon követhetjük Sulley és Mike egy munkanapját. Ekkor a szörnyek világa még alapvetően békés, bár Iszony City energiagondokkal küzd: a modern gyerekek ingerküszöbe a televíziótól és egyéb behatásoktól jelentősen megemelkedett, ezért sokkal nehezebb megijeszteni őket.
A munkanap legnagyobb eseménye, hogy az egyik rémisztőre (George Sanderson-ra) a rémisztés alatt ráragad egy kisgyerek zoknija. Azért, hogy megelőzzék a katasztrófát, megjelenik a GYKE nevű különleges alakulat, melynek célja éppen az ilyen esetek kezelése. Szerencsére a sárgaruhás kommandó gyors fellépésével sikerül megsemmisíteni a veszélyes tárgyat és a fertőtlenítés után a munka is helyreáll (balra középen George, a fertőtlenítés és nyírás után).
Ennek az idillnek azonban egy nap vége szakad, amikor Sulley a munkaidő lejárta után visszamegy egy, az üzemben felejtett papírért és a csarnokban talál egy mág működő ajtót (ami szabályellenes). A nagydarab szörny bekukkant az ajtón, de senkit nem lát bent, ezért le akarja zárni, de már túl későn - a szörnyek világába már bejutott a lehető legnagyobb veszedelem, minden szörny rémálma: egy borzasztó embergyerek!
Sulley először megpróbál elmenekülni, de nem szeretné, ha a katasztrófát az ő nyakába varrnák, ezért végül betereli a vérszomjas kislányt egy sporttáskába és az éppen a recepciós lánnyal randizó Mike-hoz rohan tanácsért. Csakhogy a dühöngő fenevad a szörnyekkel teli étteremben elszabadul, mire kitör a pánik és a GYKE emberei megrohanják az épületet, hogy mindenkit letartóztassanak (köztük Celia-t is).
Sulley és Mike óriási slamasztikába kerül: az étteremnél sikerült elszelelniük és a gyerek is náluk van, de nem tudják, mit kezdjenek vele. Ha kiderül, hogy ők rejtegetik a pusztítást hozó kislányt, nekik annyi (főleg ha arra is rájönnek, hogy miattuk került át a szörnyek világába), ezért valahogy szeretnék eltávolítani a lányt Iszony Cityből.
Közben Sulley kezd kételkedni abban, hogy a gyerek tényleg veszélyes lenne, ezért Mike-al úgy döntenek, az lesz a legjobb, ha az apróságot visszaviszik az üzembe, ahol az ajtaján át visszajuthat a saját házába. A gyereket ezért beöltöztetik egy pici szörnynek és másnap visszatérnek az üzembe, mintha mi sem történt volna. Csakhogy ekkorra egész Iszony City tud az incidensről és növekszik a részben a média által gerjesztett rettegés (hiszen a legtöbben csak a szemtanúk eltúlzott állításaiból ismerik a ”halálos” kislányt).
Az üzemet elárasztották a GYKE munkatársai - őket nem nehéz átejteni, de a páros legnagyobb riválisa, Randall gyanút fog és egy fotó alapján arra is rájön, hogy a dologban Mike is benne van. A páros Randall fenyegetése ellenére megpróbálja átjuttatni a gyereket az emberek világába, de ez nem sikerül és riválisuk elfogja Mike-ot.
Kiderül, hogy Randall egy titkos teremben egy új gépen dolgozik, amellyel ki lehet szívni a sikolyt bárkiből, de a gép túl kíméletlen. Sulley és a Boo-nak keresztelt kislány megtalálja Mike-ot és az utolsó pillanatban megmentik a sikoly-szívó gépből, de Randall a nyomukban van, ezért menekülniük kell.
A kaméleonszerű ellenség elől a vezérigazgató Vízengúz-hoz menekülnek, aki úgy tűnik megérti őket, de csalódniuk kell. Vízengúz minden megtenne a cégért, ezért elsődleges célja a gyerek eltüntetése és a sikolyszívó jövőjének biztosítása.
A film csúcspontján így Vízengúzé lesz a gyerek és a Sulley-Mike kettőst a visszatérés reménye nélkül száműzik a Himalája havas hegycsúcsaira, ahol úgy tűnik, a páros barátságának is örökre befellegzett. Hogy ebből a kalamajkából rettentő hőseink hogy másznak ki, az kiderül a Szörny Rt utolsó fél órájából...
Apróságok:
A Szörny Rt a Shrek-hez hasonlóan kiváló rajzfilm (ráadásul mindkettő 2001-ben jelent meg), amely mint ”jó” gyerekfilm, többsíkú: szórakoztatva tanítja a fiatalabbakat, de a nagyobbak számára is tartogat meglepetéseket.
A film egyik erőssége éppen ez - összeszámolni is nehéz, hány kis utalás található a történetben (ld.: GYKE, a rémisztők lassított bevonulása, a pánikoló TV-s elemző, a fura kisegítő-páros, stb.). A Szörny Rt-n nehéz fogást találni, talán csak az a rész túl morbid kicsit, amikor Sulley azt hiszi, a kislányt a szemét-feldolgozó szétdarálja, majd kockává tömöríti.
De nem csak a humor és irónia van jelen: a film legkidolgozottabb jelenete például az a csarnok, ahol az éppen nem használt ajtókat tárolják. A film leg-ütősebb, -egyedibb része az alapötlet, melynek lényege, hogy egy alapvető tényt (a kisgyerekek félnek a szörnyektől) a feje tetejére állít. Mindezt fokozza a kölcsönösség: a gyerekek rettegnek a szörnyektől, de a rémek meg az embergyerekeket gondolják halálosnak.
Ezt az érzést a megjelenítés is erősíti: a Szörny Rt-ben a szörnyek emberszerűek: vannak érzéseik - szeretnek, megijednek, beszélgetnek, egyszóval teljesen normálisak. Ezzel szemben a gyerekek (néhány kivételtől eltekintve) csak gagyognak, mozgásuk rendszertelen, ezért a néző inkább a ”szörnyekkel van”, mivel ők jóval szerethetőbbek. A gyerekekkel szembeni félelem teljesen eltúlzott a filmben: amikor a két jó barát hazaviszi Boo-t, Mike sütőkesztyűben, a szemén kézi szűrővel próbálja védeni magát a kislánytól.
Végezetül még annyit érdemes elmondani a rajzfilmről, hogy 11 évvel később, 2012-ben kiadták a (teljesen felesleges) 3D-s változatot, majd egy évvel később megjelent a Szörny Egyetem, amely (szokás szerint) gyengébb lett, mind híres elődje.
Adatok:
Származási ország: Amerikai Egyesült Államok
Stúdió: Pixar Animation Studios
Rendező: Pete Docter, David Silverman és Lee Unkrich
Megjelenés éve: 2001
Hossz: 90 perc
Költségvetés: 115 millió $ (~ 25 milliárd forint)
Ajánlott: elsősorban a fiatalabbaknak (az utalások miatt a kísérő is jól szórakozhat)