Szörnyek az űrlények ellen

„A hatalmas, groteszk testedben kvantónium van
- a legerősebb anyag az univerzumban”


A világ:

Látszólag az egész estés rajzfilmek egy külön buborékban léteznek saját stílussal, közönséggel és történetekkel, az esetek többségében azonban tucatnyi ponton kapcsolódnak élőszereplős, felnőtteknek szánt filmekhez. Ez nem meglepő, hiszen számos rajzfilm dolgoz fel felnőtteknek írt történeteket: ezek közé tartozik a Pocahontas, a Robin Hood, de a Disney első története, a Hófehérke és a hét törpe is (igaz, ez eredetileg is gyerekmese volt).

Természetesen e történeteket kisebb-nagyobb mértékben meg kell változtatni, már csak azért is, hogy kivágják belőlük a nem gyerekeknek való részeket, emiatt aztán a végtermék nem is feltétlenül hasonlít az alaptörténetre: ez a helyzet például a Mulan vagy a Notre Dame-i toronyőr (eredetileg: A párizsi Notre-Dame) esetében. Egyes rajzfilmek nem is egy konkrét filmet vagy történetet dolgoznak át, csupán inspirációt merítenek belőlük: Az öt legenda a folklórra épít, míg például a Gnómeó és Júlia Shakespeare klasszikus történetét írja át.

Néhány rajzfilm még tovább megy és kifejezetten egy-egy stílus előtt tiszteleg. Az utóbbi évekből ide sorolható például a Lego Batman, amely (nem meglepő módon) az igazságosztó denevérembernek állít emléket: nem csak az újabb, morcos változatnak, de az 1990-es évekbeli és a színes, bohókás Adam West-féle 1960-as évekbeli TV-sorozatnak is.

Egyes esetekben nehéz megállapítani, hogy az adott film pontosan hová tartozik. A Disney 2016-os nagy durranása, a Zootropolis például nem egy konkrét filmet másol, de láthatóan a rendőrfilmek bevált motívumaiból indult ki: e történet alapja, hogy egy buzgó újonc rendőrnek össze kell fognia az utcán nevelkedett piti bűnözővel, hogy egy szövevényes ügy végére járjanak, amelynek szálai a legfelsőbb körökig érnek.

A DreamWorks 2009-es hommage-filmjénél, a Szörnyek az űrlények ellen esetben nincs ilyen probléma, ugyanis nem csak az nyilvánvaló, hogy az 1950-es szörny-filmjeinek állít emléket, de a főszereplők is ezen filmekből érkeznek. Konkrétan a következőkből: Az 50 láb magas nő támadása (1958), A légy 1958), A Fekete lagúna szörnye (1957) és A massza (1958), bár ide tartozik a radioaktív sugárzástól óriásivá vált rovart főszerepbe állító 1961-es japán film; a Mothra is. Szerencsére a DreamWorks munkatársai ”teljesen új” (a zsáner sablonjának megfelelő) történettel rukkoltak elő, amelyet már a gyerekek is bátran megnézhetnek. További kertelés helyett nézzük is, mit főzött ki Steven Spielberg, David Geffen és Jeffrey Katzenberg társasága (magyarul a DreamWorks).

A mában járunk, valahol, egy messzi-messzi galaxisban - ja nem, igazából éppen a naprendszerben - ahol egy apró aszteroida száguld egyenesen a Föld felé! Az antarktiszi megfigyelő állomás észleli az objektumot és kiszámolja, hogy a becsapódás egy Modesto nevű kisvárosban fog bekövetkezni, Kaliforniában (az Amerikai Egyesült Államokban).

Minderről egy áltagos fiatal lány, Susan Murphy mit sem tud, pedig éppen Modesto-ban lakik, de nem is érdekelné az évszázad felfedezése, ugyanis éppen az esküvőjére készül. A család már összegyűlt és bár a beképzelt Derek Dietl, a 172-es csatorna bemondója nem tökéletes férj-jelölt, Susan bebeszéli magának, hogy szeretni fogja a férfit.

A nagy döntés előtt Susan még jár egyet a templom melletti kertben, de a gondolataival van elfoglalva, ezért későn veszi észre az aszteroidát, ami éppen felé tart. A lány megpróbál elfutni, de szűk szoknyában, magassarkúban nem jut messzire és a világító kődarab éppen telibe találja. Meglepő módon Susan szinte sérülés nélkül túléli a találkozást a meteorral, amikor viszont folytatnák az esküvői szertartást, a menyasszony zölden kezd világítani, majd hirtelen növekedésnek indul és hamarosan óriásivá válik, amit már a kormányzat sem hagyhat szó nélkül, ezért Susan-t rövid úton begyűjtik. A drámai kezdés után kicsit leül a hangulat, de nem kell aggódni, ugyanis kapunk a beígért Szörnyek az űrlények ellen-harcból is.


Szereplők:

A Szörnyek az űrlények ellen Susan Murhy szemszögéből meséli el a történetet. Susan az ismeretlen eredetű kőtől hatalmassá nőtt, de máskülönben nem változik, csupán a haja válik hófehérré. Susan nem tekint magára szörnyként, hiszen ő egy egyszerű fiatal nő, akinek Derek mellett lenne a helye, ehelyett viszont bezárták egy földalatti cellába. Kiderül, hogy a kormányzat egy szupertitkos katonai bázisra szállította, ahol a többi elfogott szörnyet is tárolják. Jelenleg Susan (szörny-nevén Drabália) mellett további 4 szörnyeteget tartanak lakat alatt.

Az első Dr. Csótány, a világ legokosabb tudósa, aki épített egy mutáció-fokozó gépet. Kísérlete sikerrel járt, létrehozva egy rettentően okos és szó szerint elpusztíthatatlan lényt, csak az a baj, hogy közben Dr. Csótány egy emberméretű csótánnyá vált. Dr. Csótány-nyal szemben a Hiányzó Láncszem sosem volt ember: ő egy őskori lelet, amely talán évmilliók óta pihent jégbe zárva, amíg ki nem ásták - Láncszem igazi nagydumás harcos, de egy gigászi űrszörny ellen nem túl hasznos.

A következő szörny B.O.B. (továbbiakban: Bob) egy furcsa massza. Ő se nem ember, se nem őslény, hanem csupán egy életre kelt trutymó: készítői egy génmutált paradicsomot egy vegyileg manipulált hagymás tejfölös mártással kereszteztek egy chips-üzemben. Bob boldog és segítőkész, csak az a baj, hogy egy egyszemű massza, akinek nincsen agya (mármint szó szerint).

Végül ott van Rovaroszaurusz, aki valaha egy apró kukac volt, ám egy nap egy nukleáris kísérleti robbantás hatalmas méretűre növelte: mellette még Susan is elbújhat. A szörnyeket H. Borgó tábornok, a létesítmény vezetője tartja lakat alatt, de Borgó tábornok titokban arra készül, hogy ha eljön az idő, a szörnyeket fegyverként vethessék be.


Történet:

Susan nem szeretne a szörnyek közé tartozni, de H. Borgó felvilágosítja: a börtönként szolgáló komplexumból nem lehet kitörni, sem pedig hosszabb-rövid időre kiugrani - a lány most már Drabália, a szörny és soha többé nem fogják kiengedni. Susan-t egyébként egy darab kvantónium változtatta át: egy rendkívül ritka és értékes elem, amelyet a galaxis másik felén érzékel egy űrhajó számítógépes rendszere és felébreszti gazdáját, Gallaxhar-t, aki vágyik a kvantóniumra, ezért elküld egy robot-szondát, hogy préselje ki az anyagot Susan-ből, majd hozza vissza.

A szonda - egy hatalmas, egyszemű robot - meg is érkezik a Földre, az Amerikai Egyesült Államok pedig hadseregével körbeveszi a szerkezetet. Az elnök megpróbál kapcsolatba lépni a földönkívüli entitással, de a robotszonda nem veszi jó néven a zongorázást és támadásba lendül. Az elnök elmenekül, a hadsereg fegyverei azonban mit sem érnek a gigantikus gépezet pajzsa ellen, ezért miközben a gépszörny elindul, hogy pusztulásba döntse a várost, összeül a szupertitkos elnöki csapat, hogy megoldják a problémát.

Mivel a teljes világ (köztük az emberiség) elpusztítása nem jó ötlet, elvetik az atomtámadást, de senkinek nincs egy épkézláb ötlete - amíg be nem fut H. Borgó tábornok és javasolja, hogy vessék be a szörnyeiket az űrlény ellen. Susan, Dr. Csótány, Láncszem, Bob és Rovaroszaurusz így rövid úton kint találják magukat a börtönből, amelyből (Susan-t leszámítva) 50 éve nem mehettek ki. Susan a leginkább optimista, hiszen az elnök ígéretet tett nekik: ha legyőzik a drónt, szabadok lesznek.

A lány öröme azonban nem tart sokáig, mivel kiderül, hogy a robotszonda akkora, mint egy tízemeletes ház és letarol mindent, ami az útjába kerül. Dr. Csótány gálánsan felajánlja, hogy Susan bújjon el a közeli városban, amíg ők megküzdenek a robottal, de a lány nélkül nem sokat érnek: Bob felkenődik a robot talpára, a másik kettő viszont csak futhat utána.

Susan egyedül marad a városban, hiszen az embereket már evakuálták, de feltűnik a robot és ismét menekülnie kell. Látszólag sikerül előnyre szert tennie (lábait egy-egy kupéba dugva autó-görkorizik), de amikor a Golden Gate hídnál egy kamion balesetet okoz, a lány igyekszik megmenteni az embereket. A robot beéri őket, Drabália (a többiek segítségével) viszont végül legyőzi a szondát. Susan ugyan nem megy össze, de sosem érezte magát ilyen erősnek és boldog, mert rá vár egy normális élet: visszatérhet a családjához, feleségül mehet Derek-hez és boldogan fog élni.

Annál nagyobbat csalódik, amikor kiderül, hogy Derek nem akarja kivárni, amíg Susan normális méretűre zsugorodik, már ha ez egyáltalán lehetséges; ahogy azt a Láncszem is megjegyzi: hiába mentenék meg az összes várost, akkor is csak szörnyek lennének, akiktől félnek az emberek. Susan-nek azonban nincs ideje sokáig búslakodni, mert megérkezik a korábbi robotszonda küldője, Gallaxhar, hogy ő maga végezze el a kivonatolást a lányon: ezt persze a többi szörny nem hagyhatja és Drabália sem az az elesett ifjú hölgy már, aki a film elején volt...


Apróságok:

A Szörnyek az űrlények ellen megjelenésekor alapvetően sikeres volt (még két rövidfilm is készült a meséből), de mára nagyrész feledésbe merült. Ennek oka, hogy a film célcsoportot tévesztett. Mint rajzfilm, a Szörnyek az űrlények ellen kissé sántít: a történet többször leül, a humorból lehetne több, mivel a készítők minden energiájukat a több mint fél évszázados szörny-filmek felelevenítésének szentelték.

Ezen a téren aztán kapunk mindent: a fent említett filmekre az átemelt főszereplőkön kívül is több utalás történek és az sem véletlen, hogy az első harc San Francisco városában játszódik le: így ugyanis a robotszonda elpusztíthatja a Golden Gate hidat, ismét csak utalva megszámlálhatatlanul sok szörnyes filmre, amelyekben az aktuális óriás szétrombolja a jellegzetes vörös hidat.

Persze van itt más is: az erdőben magányosan csókolózó pár, akiket megtámad a szörny, hatalmas tűzerejű, de teljesen hatástalan hadsereg és persze a sugárzó anyag is, amely hatására Susan Drabáliá-vá válik. Ízléstől függ, hogy valaki halálinak vagy túljátszottnak tartja-e az elnököt, de például Gallaxhar klónozós jelenete kétség kívül vicces és meglepő, hogy a DreamWorks milyen haladó módon áll női főszereplőjéhez.

Susan a film elején tipikus Disney-hercegnő, aki elfogadja a fontosabb (jóképű, de üresfejű) férj-jelöltet és lelkileg összetörik, amikor magára marad, de a film folyamán fokozatosan ráébred a saját erejére és amikor szembekerül Gallaxhar-ral, már az űr-gonosztevő is meglepődik, hogy a lány milyen belevaló (és nem mellesleg megmenti a világot, miközben nőiességét is megőrzi).


Adatok:

Származási ország: Amerikai Egyesült Államok

Stúdió: DreamWorks Animation

Rendező: Conrad Vernon és Rob Letterman

Megjelenés éve: 2009

Hossz: 94 perc

Költségvetés: 175 millió $ (~ 38,5 milliárd forint)

Ajánlott: elsősorban a nagyobbaknak, a régi szörnyfilmek kedvelőinek


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.