Szinbád - A hét tenger legendája

„Hát a becsületedre nem apellálhatok, de van más módja is, hogy meggyőzzelek”


A világ:

Ha valakitől azt kérdeznénk, mi jut eszébe a kalóz szóról, többségük valószínűleg ugyanazt mondaná: egy nagydarab, szakállas férfi, aki félkezű, féllábú, félszemű, féleszű, fogatlan, esetleg a vállán papagájjal.

Való igaz, az 1400-astól az 1800-as évekig tartó (a középső két évszázadban fénykorukat élő) flibustier-ek (francia; martalócok, szabad rablók) mára legendává váltak, elég csak Francis Drake-re, Henry Morgan-ra vagy Edward Teach-re gondolnunk (becenevükön Sárkány, Vöröshajú, illetve Feketeszakáll).

Ismertségüket a történelemkönyvek mellett részben a Disney nagysikerű Karib tenger kalózai kalandparkjának, majd az ez alapján forgatott filmeknek köszönhetik.

De kalózok nem csak a az újkorban éltek: a korábbiakhoz már csak nevében kapcsolódó mai kalózkodás mellett a Kincses bolygó című rajzfilmből megtudhatjuk, hogy a kalózkodás nem fog egyhamar kihalni. Ha tehát a jövőben, a jelenben és a múltban is van kalózkodás, biztosak lehetünk benne, hogy a régmúltban is találunk példákat.

Valójában a kalózkodás egyidős a hajózással (ahogy a házi feladat megírásának elmulasztása is egyidős magával a házi feladattal) - az ókori római Pompeius-nak például szabályos háborút kellett vívnia ellenük.

Mivel az ókorban az egyik legnagyobb hadiflottával a görögök rendelkeztek, elég nyilvánvaló, hogy nekik sokszor gyűlt meg a bajuk a tengeri rablókkal. A Szinbád - A hét tenger legendája éppen ebbe a korba enged bepillantást: amikor az emberek úgy hitték, a háttérben isteni erő munkálkodnak, a föld pedig lapos és ha elérik a szélét, leeshetnek.

A történet szerint Szinbád (eredetileg Szindbád), a kalóz élete utolsó portyájára indul, hogy egy minden korábbinál értékesebb kincset raboljon el: a Béke könyvét (utána pedig visszavonuljon a kellemes időjárású, fűszoknyás lányokkal tarkított Fidzsi-szigetekre). Szinbád nem is sejti, hogy ő mindössze egy bábú egy isten játékában, ahol a tét a világ pusztulása (amiről viszont érthetetlen módon senki nem beszél).

A Szinbád - A hét Tenger legendája gyakorlatilag arról szól, hogy ha az embernek nem csak a szíve, de az esze is a helyén van, akkor még egy isten ellen is lehet esélye (persze nem túl sok).

Az ókori környezetből adódóan hajók közti látványos ágyúcsatákban nem lesz részünk (mivel ezeket csak több évszázaddal később találták fel), akcióból mégsem lesz hiány. A 2003-as rajzfilm részben 2D-s és a karakterek kidolgozása is néha elég felületes, de eltérő öltözködésük okán könnyen megkülönböztethetők, az akciójelenetek pörgősek, a korban lehetetlen szerkezetek jól illeszkednek a környezetbe, ráadásul a felcsendülő dallamok is fülbemászók. A rikító környezetben segíti a szereplők azonosítását, hogy amíg a háttér animált, a szereplők kézzel rajzoltak.

Külön dicséretet érdemelnek az animátorok Erisz (ld. lentebb) megalkotásáért, akinek folyamatosan változó, mozgása nemcsak egyedi és ötletet, de másvilági hatást kölcsönöz neki. Bár a szinkron miatt erről lemaradunk, Szinbád-ot az eredetiben Brad Pitt, Marina-t Catherine Zeta-Jones, Eriszt-pedig Michelle Pfeiffer szólaltatta meg.


Szereplők:

Az expozícióban megismerkedhetünk a három főhősből rögtön kettővel. Kezdésnek ott van Szinbád, a fiatal, kecskeszakállas férfiú, aki igazi kalóz - inkább tolvaj, mintsem harcos és bár ügyesen bánik a késsel, ereje mellett az eszét is használja. Fiatal kora ellenére rendkívül sikeres, ráadásul jó vezető, ugyanakkor gyakran elég gyerekes (például folyton megsértődik).

Szinbád Kiméra nevű hajójával és válogatott tagokból álló hű legénységével járja a tengereket, megtámadható hajók után kutatva. Emberei mind egy szálig magasan képzettek, bár külsőre elég szedett-vedett a társaság (ez csak a látszat, az ellenséges hajók megcsáklyázásánál még Kampó, a kalóz-eb is besegít).

Szinbád legfontosabb társa első tisztje, a színesbőrű Kale, aki a jégmezőkön is félmeztelenül mászkál (ami kissé fura, hiszen ha forró égövi területről származik, akkor már a nyílt tengeren is fáznia kellene).

A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor Szinbád gyermekkori barátjával, Próteusszal találja szemben magát, aki a kalóz gyökeres ellentéte. Ő a helyi király fia, a trónörökös és az ehhez szükséges (idealizált) jellemvonásokkal rendelkezik: tud viselkedni, nem hazudik, nem túlzottan okos, viszont bátor és önfeláldozó.

Próteusz leendő felesége Marina űrhölgy, Thrákia nagykövete, aki a herceghez hasonlóan arisztokrata és kezdetben csak annyi derül ki róla, hogy fiatal és gyönyörű.

A halandók, így Próteusz, Marina, sőt Szinbád is csak játékszerei Erisznek, a viszály unatkozó istennőjének, akinel célja káoszba taszítani a világot, ezért aztán lépten nyomon belekavar a levesbe (bár hatalma szinte korlátlan, nem avatkozik be közvetlenül az élők dolgába).

E történet hősei valóban megjárnak hét tengert, túl sok emberi szereplővel viszont nem találkoznak (de legalább kevéssel se), mivel a útjaik többnyire kihalt vizeken vezetnek, őket pedig leköti az életben maradás (lévén emberek helyett rendre különféle gigászi szörnnyel hozza őket össze a sors - mármint Erisz - keze).


Történet:

A rajzfilm kezdetén Erisz, a viszály istennője ismét unatkozik, ezért egy heccet eszel ki. Nem tudni, hogy az ő keze van-e a dologban, de egy biztos: a Szirakúza városába tartó hajó, rajta a minden kincsnél többet érő Béke könyvével, kalóztámadás áldozatává válik.

Szinbád és csapata könnyedén lerohanja a hajót, de a kalóz-vezér szembetalálja magát gyerekkori jóbarátjával, Próteusz-szal. Ettől még ellopná a könyvet, de a hajót Erisz óriási szörnye támadja meg, Szinbád pedig képtelen visszajutni saját bárkájára, így hát kénytelen segédkezni a bestia legyőzésében.

Győznek, de Erisz a mélybe rántja Szinbád-ot és alkut köt vele: lopja el neki a könyvet és vigye el világvégi birodalmába, cserébe megkaphatja az egész világot. A kalózt csábítja a gondolat, de végül nem szánja rá magát a lopásra (valószínűleg Marina miatt), ezért az istennő a tolvaj alakjában akcióba lép és Szinbád képében maga lovasítja meg a könyvet.

Az őrök felismerik a kalózt, ezért az igazi Szinbád-ot lecsukják. A lopás óriási bűn (a Béke könyve nélkül a 12 város pusztulásra van ítélve), ezért a tárgyaláson a fiatal férfit rövid úton halálra ítélik (hiába hajtogatja Szinbád ártatlanságát), Proteusz viszont hisz neki, ezért cserét ajánl: gyermekkori barátja helyett ő lesz a folyog, Szinbád pedig 10 napot kap, hogy visszaszerezze a könyvet, amit az istennő minden bizonnyal birodalmába, a világ végén túl található Tartaroszba vitt (ha nem érne vissza időben, Próteuszt végeznék ki helyette).

Szinbád tudja, hogy Dimász király, Próteusz apja úgysem öletné meg egyetlen fiát, ezért bár valóban nem ő a hibás, inkább Fidzsi felé veszi az irányt (lévén semmi kedve a veszélyekkel dacolnia, hogy eljuthasson a rettenetes Tartaroszba, a holtak és örök kárhozat világába). Arra azonban nem számít, hogy Marina úrhölgy fellopózik a hajójára és mindenre kész, hogy leendő férje életét megvédje (magyarul Szinbád-ot Tartarosz felé tereli).

A kalóz végül beleegyezik, hogy egy zacskónyi drágakőért visszaszerezze a könyvet, de Erisz ismét közbeszól. A kalózokoknak át kell kelniük a Sárkányfog-szoros hajótemetőjén: a hely amúgy is könnyen a Kiméra és utasainak halálát okozná, de a felbukkanó sellők miatt a férfiak mind eszüket vesztik. Szerencséjükre Marina nemcsak kellően találékony, de tud kormányozni is, ezért kissé sérült hajóval, de túlélik a kalandot.

A károkat mérséklendő kikötnek egy szigeten, amiről viszont kiderül, hogy egy óriási hal, ám Szinbád most már résen van: megszigonyozza a halat és így vontatják magukat - az állat hatalmas sebességét kihasználva rövid idő alatt jókora utat tesznek meg.

Már közelednek Tartaroszhoz, ezért Erisz ismét felkavarja az állóvizet, de a Szinbád és Marina végül legyőzi a Pokémonból szalajtott Atricuno-t (mármint az óriási jégmadarat), miközben egy pajzson szánkóznak a befagyott Stonehange-szerű romok között.

Időközben Marina és Szinbád fokozatosan egymásba szeretnek, de ekkor elérik a világ végét, azon túl pedig meglátják Tartarosz kapuját. Erisz birodalmában rádöbbenti Szinbád-ot, a férfi sejtései igatak: az istennő csapdát állított, de nem neki, hanem Proteusz-nak, mivel a könyv híján őt fogják kivégezni.

Végül Szindbád-ék sikeresen (élve) visszatérnek a holtak birodalmából és az utolsó pillanatban Proteus-t is megmentik, de mivel a Béke könyve nincs náluk, most Szinbád-ot fogják kivégezni (nem kell aggódni, a végén minden jóra fordul). Aztán jön Erisz, hogy agyonüsse Szinbád-ot...


Apróságok:

Szinbád története egy klisé-gyűjtemény: jóképű kalóz? Láttuk. Páratlan kincs? Láttuk. Utolsó meló, ahol minden elromlik? Azt is láttuk. Ennek ellenére a Dreamworks (a Shrek készítői) egész jó kis történetet rittyentettek nekünk.

Itt van kezdésnek a számos ókori utalás: a helyszínektől (Tartarosz, Thrákia), a személyeken át (Próteusz, Dimász király) egészen Erisz-ig, aki a görögök hitében tényleg a viszály istennője volt (amikor először találkozik Szinbád-dal, az istennő egy pillanatra felveszi egy démoni, szárnyas nő alakját, hogy a kalóz az oltárakról felismerhesse).

Jópofa megoldás a világ vége: Tartarosz eléréséhez „...kövesd a csillagot a horizonton túl...” - mondja Erisz, és tényleg: az alvilág kapuja a világ széle után van.

Ha már Erisz: a holtak birodalmának űrnője maga is folyamatosan változik, de ez igaz hullámzó homoksivatagára is, amelyből hajóroncs vagy terrakotta agyaghadsereg emelkedik ki, majd süllyed újra a homokba, teljesen egyedi túlvilági hangulatot árasztva.

Persze bármilyen remek a rajzfilm, azért némi logikátlanság van benne. Ilyen például, hogy az elején Próteusz emberei nem veszik észre Szinbád Kiméráját (a hajóját). Jó-jó, a kalózhajó mögöttük volt, biztos lábujjhegyen lopakodott oda. Na de a hajó előtt pár száz méterre az égből a vízbe csapódó óriási szörnyet se veszik észre?!

És ha ennyire vaksik, akkor miért ők viszik a Béke könyvét, a világ legértékesebb dolgát, miért nem mondjuk egy egész flotta?

Az is furcsa, hogy persze együtt érzünk Szinbád-dal és szeretnénk, ha nem halna meg, de a kalóz valójában a 12 várossal, áttételesen az egész világgal játszik, erről mégse beszél senki.

Aki viszont nem akar ennyire belemászni a történetbe (például hogy hogyan érnek vissza időben) és egy habkönnyű (ripacskodás-mentes) kalóz-történettel is beéri, annak bátran ajánlható a Szinbád - A hét tenger legendája, hiszen ha másért nem is, a kampós hajóért mindenképpen megéri megnézni (azért Verdák-színvonalat ne várjunk, fele költségvetésből nem lehet olyan nagyot alkotni).


Adatok:

Származási ország: Amerikai Egyesült Államok

Stúdió: DreamWorks Animation

Rendező: Tim Johnson, Patrick Gilmore

Megjelenés éve: 2003

Hossz: 95 perc

Költségvetés: 60 millió $ (~ 13,2 milliárd forint)

Ajánlott: fiatal fiúknak, a kalózos történetek kedvelőinek (akciók vannak, de valódi harc alig)


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.