Sherlock Gnomes

„Az ügy nem várhat - maga igen”


A világ:

Vannak rajzfilm-készítők (pl.: felvásárlásáig a Pixar), amely eredetiségéről volt híres, minden alkalommal saját kreativitásukra támaszkodva, de legalább ilyen gyakori, hogy a készítők egy már meglévő mesét dolgoznak fel. Utóbbi döntés esetében ugyan nincs sok meglepetés, viszont ez azzal az előnnyel jár, hogy sokan már pusztán a cím hallatán beülhetnek a mesére: ilyen például a Disney-féle Micimackó, illetve A kis hableány is.

Néha a nagyrészt amerikai készítők a világ túlnyomó részén nem olyan ismert, az angolszász országokból származó könyvet választanak: ide tartozik a Polar Expressz, de a Coraline is. Természetesen nem minden mesekönyv-feldolgozás sikeres (az Illumination Entertainment Dr. Seuss-feldolgozásai például teljesen szembementek az eredeti szándékkal), ennek ellenére sokan vállalják a kockázatot.

A legfurcsább kategóriába azok a mesék tartoznak, amelyek eredetileg ugyan könyv formában jelentek meg, csak éppen nem gyerekkönyvként, amire jó példa a szintén a Disey által rajzfilmesített A Notre Dame-i toronyőr, mivel ebből az erőszakot és ezzel együtt a könyv túlnyomó részét ki kellett vágni. A hasonló átalakítások mellett gyakori, hogy néhány dolgot jelentősen átdolgoznak, így a kész mese már inkább csak a szereplők nevében és fontosabb történésekben egyezik az alapművel: az eredetileg kalózos Kincses sziget például a feldolgozásban egy jövőbeli környezetbe került (Kincses bolygó), míg a Gnómeó és Júlia című mese Shakespeare Rómeó és Júliáján alapul - csak éppen kerti törpékkel.

A Touchstone Pictures 2011-es Gnómeó és Júlia-ája meglepően sikeressé vált (gyártási költségének hatszorosát hozta vissza), ezért megszületett a döntés: kell egy második rész. A Gnómeó & Júlia 2: Sherlock Gnomes, vagy röviden Sherlock Gnomes nevének megfelelően minden korábban említett könyv-alapú rajzfilmet lepipál, ez ugyanis nemcsak hogy egy régi Shakespeare-művön alapul, de egyszerre egy másik könyvön is: Sir Arthur Conan Doyle világhírű detektív-regényeinek főszereplőjén, Sherlock Holmes-on.

További bevezető helyett nézzük a történetet. Az előző részben megismert fiatal Gnómeó és Júlia ebben a mesében már boldog párt alkot és a két nagy család is kibékült, vezetőik, Lady Kékvér és Lord Vérszem sem gyűlölik már egymást, így a kerti porcelántárgyak elsősorban azon izgulnak, hogy milyen lesz új otthonuk. Idős tulajdonosaik ugyanis költöznek, a békés Stratford-upon-Avon-ből egyenesen a nyüzsgő London városába, ahol virágzik a bűnözés és ahol a világhírű nyomozó, Sherlock Gnomes tevékenykedik.

Az új környezet azonban új problémákat szül, főleg, miután az ifjú párt nevezik ki a kert vezetőivé. Júlia a kipakolást követően azonnal hozzálát az új kert műveléséhez, mert számára kulcsfontosságú, hogy először ezt tegyék rendbe, Gnómeó viszont szeretne újra közel kerülni párjához és úgy gondolja, erre az a legjobb megoldás, ha szerez neki egy virágot, de nem akármilyet: egy Cupido nyila orchideát - azt a növényt, amit először adott Júliának. Amíg azonban Gnómeó és Júlia a saját kis kertjükkel és kapcsolatukkal van elfoglalva, egy régi gonosz újra felüti a fejét, de szerencsére a világ legjobb kertitörpe-detektíve, Sherlock Gnomes már akcióba is lendült.

A Sherlock Gnomes első látásra egy tipikus kis független rajzfilmnek tűnik, de ez csak a látszat: két filmgyártó óriás, a Paramount Pictures animációs részlege (Paramount Animation), valamint a Metro-Goldwyn-Mayer készítette a mesét, Sherlock-ot az angol változatban a bukott sztár, Johnny Depp szólaltatja meg, de visszatérnek a korábbi színészek, köztük Michael Caine is, a zenék egy részét pedig Sir Elton John szerezte. Ez a mese ugyan kis kaliberű, de a készítők a kép (és a hang) terén is szinte minden apróságra figyeltek (például a törpék arcán lecsorgó vízre vagy a majdnem meztelen törpe popsijának narancsbőrére, de említhetnénk Sherlock gondolkodási módját is).


Szereplők:

A cím ellenére a főszereplők ezúttal is a kék és a piros kerti törpék, a néhány arasznyi Júlia és Gnómeó lesznek. A szőke szakállas srác, Gnómeó teljesen átlagos férfiú: csak szeretné lenyűgözni asszonyát, élvezni minimális alapterületű új birtokukat. Vele szemben Júlia - bár szereti Gnómeót - közel sem ilyen szétszórt. Tudja, hogy irányítás nélkül a törpék egy napot sem tudnának kihúzni, ezért már ősszel elkezdi a felkészülést a télre és egyre megszállottabbá válik a kert-rendezgetést illetően, ami viszont nem sok időt hagy Gnómeó-ra.

Júlia munkálkodása elengedhetetlen, ugyanis a szintén párt alkotó szüleik, az idős Lady és Lord a háttérbe vonul, átadják a helyüket gyerekeiknek. Mellettük ismét felbukkannak az előző rész szereplői is: Nanette, a lökött sípolós béka, Benny, Gnómeó jó barátja, de mindenki más, az Őztől a kőnyuszikig. Mivel azonban ezúttal nemcsak Shakespeare, hanem Sir Arthur Conan Doyle könyvei is a mese alapjául szolgálnak, Doyle teremtménye, a világ legismertebb detektíve, Sherlock Holmes is bekerül a képbe.

Sherlock Holmes, illetve a mesében Sherlock Gnomes egy kerti törpe detektív, méghozzá a létező legjobb. A zöldruhás Gnomes egy igazi zseni, képes bármilyen bonyolult rejtélyt megoldani, észreveszi a legkisebb nyomot is, amit aztán vadászkopóként követ, de nem kell szégyenkeznie a harc vagy az álcázás terén sem. Sherlock Gnomes hű társa asszisztense, az őt árnyékként követő Dr. Gnome Watson, aki ugyan nem olyan briliáns, mint a detektív, de azért neki is van sütnivalója, ezért a munka és a kisebb problémák megoldása gyakran rá marad.


Történet:

Nem kis nehézségek (és majdnem az élete) árán Gnómeó végül megszerzi az egyedi virágot, de a dolog balul sül el, mert Júlia egyértelművé teszi, hogy most kizárólag a kertre van ideje, a kókadt vágott virág pedig nem érdekli. A duó jól összeveszik és amikor visszaérnek a kertbe, újabb szörnyű meglepetés éri őket: mindenki eltűnt, az utolsó kerti törpéig.

Hirtelen a semmiből feltűnik két új kerti törpe: Sherlock és Dr. Watson, akik már tudnak az eltűnésről, mert az egész egy nagyobb nyomozás része. Sherlock Gnomes rájön, hogy bár úgy tűnt, ősi ellensége, a gonosz lángelme Moriarty régen megsemmisült (összetört, amikor ráesett egy dinoszaurusz-csontváz), Sherlock ismét jeleket talál, amelyek újabb és újabb ördögi bűnügyekre utalnak, tehát Moriarty nyilván még életben van.

Sherlock talál egy újabb nyomot a kerti törpe-mentesített kertben és már rohan is tovább, Júlia és Gnómeó azonban nem hagyja magát ilyen könnyen lerázni, ezért futnak ők is. A Moriarty által hátrahagyott nyom a (porcelán) Kínai negyedre mutat, így a nyomozó-duó és az ifjú pár is arrafelé veszi az irányt.

A hely eleve nem veszélytelen, ráadásul utóbb kiderül, hogy Sherlock-ot nem látják többé szívesen, ezért amikor álcájuk ellenére lebuknak, őfelsége, a nagyságos özvegy császárné, Pom-Pom kivonul eléjük. A vitának Gnómeó vet véget, aki véletlenül fellöki a császárnét, azért mind a négyüket megtámadja a porcelán-macskák serege, amit épphogy-csak el tudnak kerülni.

A kerti törpék a hajsza végén hajszál híján képesek elmenekülni, de szerencsére amíg Gnómeó és Watson lefoglalta a macsekokat, Sherlock megtalálta a következő nyomot. A gond az, hogy Gnómeó szerint a Természettudományi Múzeumba kellene menniük, Moriarty utolsó bűntettének helyszínére, Sherlock viszont más véleményen van, ezért kettéválnak; Watson a fiú után megy, míg Júlia a detektívvel tart.

Amíg azonban utóbbiak a szomszédos modern galériában elmélkednek, Gnómeó és Watson a régi múzeumban rátalálnak a támadókra és kiderül, hogy azok miért nem hagytak soha egyetlen egy lábnyomot sem. A támadás azonban tragédiába torkollik: Gnómeó és Watson felmenekülnek a múzeum tetejére, de Watson a mélybe hull, Gnómeó-t pedig elrabolják, megmentésének feladata pedig mindkét páros agresszívabb tagjának, Sherlock-nak és Júliá-nak az együttműködésén áll vagy bukik.

Újabb kalamajkák és súrlódások árán sikerül megtalálniuk nemcsak Gnómeó-t, de a többi törpét is, sőt, kiderül, hogy Dr. Watson mégsem tört ripityára, de úgy tűnik, az árnyékban rejtőző ördögi támadót ezúttal nem tudják megállítani...


Apróságok:

Ahogy a legtöbb ajánlónkban, ezúttal is azzal lehetne zárni, hogy ez a film is kettős érzelmeket szülhet a nézőben. Egyrészt most sem sikerült elszakadni a bárgyú humortól (ld.: tangás kerti törpe, vécén ülő kerti törpe), hogy a három kis kerti törpéről már ne is beszéljünk (a film eleji Google-poénok, Irene Adler felbukkanása vagy az „éljen a nepotizmus” beszólás pedig nem igazán a tiniknek készült).

A viccek tehát ritkák és harmatgyengék, a szereplők fele értelmi fogyatékos, a csavar pedig kilométerekről látható (a ”gnóm” szó beszuszakolása mindenhova pedig egyszerűen nem vicces). Persze a Gnómeó és Júlia jól néz ki, de hát végül is 2018-ban az nehogy már érdem legyen, hogy nem még egy Pirosszká-t kell végignézni (mármint utóbbi remek rajzfilm, de bűn ronda). Alapvetően egyszer nézősnek elmegy ez a mese is, de nem valami nagy durranás.

A mesének igazából egyetlen említésre méltó pozitívuma van: a párkapcsolati dinamika, ami egy olyan szókapcsolat, aminek nem feltétlenül kellene egy gyerekfilmben szerepelnie, de ez most dicséret. Júlia és Gnómeó kapcsolata mesék között hihetetlenül realisztikus és dinamikus: nem csak utálat/teljes szerelem között váltanak; láthatjuk, hogyan gondolkozik a két fél és igazából mindkettejüknek igaza van.

A mese érezhetően Gnómeó pártján áll, viszont Júliá-t sokkal jobb fényben tüntetni fel: igazi felüdülés, hogy végre egy igazi, belevaló csajt kapunk, akinek van karaktere, nem a megszokott „ez egy menő karakter” szintű szereplő. A kettejük kapcsolatának fokozatos változása kiemelkedően jóra sikerült és legalább ilyen érdekes a másik fővonal, Sherlock és Watson kapcsolata is, még ha a lezárás kicsit túl hirtelenre sikerült is.

Pénzügyileg a Gnómeó és Júlia kevésbé teljesített jól elődjénél, de ez azon ritka (egyedi) helyzetek egyike, amikor a második rész jobban sikerült, mint az első.


Adatok:

Származási ország: Amerikai Egyesült Államok

Stúdió: Paramount Animation

Rendező: John Stevenson

Megjelenés éve: 2018

Hossz: 88 perc

Költségvetés: 59 millió $ (~ 13,0 milliárd forint)

Ajánlott: kicsiknek és nagyoknak, akár felnőtteknek is


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2018 | Minden jog fenntartva.