Robin Hood

„Egy róka túljárt a trónbitorló eszén!”


A világ:

Az egész estés rajzfilmek koronázatlan királya, a Disney mindig is állatmeséiről, illetve már meglévő történetek feldolgozásáról volt ismert, legyen az az 1961-es 101 kiskutya vagy a 2016-os Zootropolis. Néhány esetben a Disney klasszikus, eredetileg nem gyerekeknek szánt történeteket is feldolgozott: ilyen volt az 1996-os A Notre Dame-i toronyőr (amely csak nagyon-nagyon messziről hasonlít Victor Hugo regényére, A párizsi Notre-Dame-ra), de a 97-es Hercules és a 98-as Mulan is ide sorolható.

E rövid lista tagja a jóval korábbi, 1973-as Robin Hood is, amely címéhez hűen Robin Hood legendáját járja körül.

Már a felvezetésből kiderül, hogy a rablóvezér legendájából sok változat létezik (csak Robin Hood filmből legalább 10 létezik), ez a verzió azonban nem ütődöttekkel (Robin Hood - A fuszeklik fejedelme) vagy női főszereplővel (A tolvajok hercegnője), hanem állatokkal meséli el a klasszikus történetet.

Réges-régen Anglia uralkodója, a nemes Richárd király sereget vezetett a szentföldre. Távollétében azonban a hatalmat öccse, az addig az árnyékában élő János herceg szerezte meg. János nem akart a nép bajaival foglalkozni, sőt, súlyos adókat vetett ki és bárkit, aki szembeszállt vele, börtönbe záratta. A parasztok sanyarú helyzetükben senkihez nem fordulhattak, mivel János herceg irányította a hadsereget, de az elnyomó rendszer hamarosan kitermelte a maga ellenállását.

Ő volt Robin Hood, egy tolvaj, aki Nottingham városánál ólálkodik és a közeli Sherwood-i erdőben húzza meg magát. Robin látszólag közönséges bandita, egy tolvaj, de ez nem teljesen igaz: csak gazdagoktól lop, a zsákmányt pedig szétosztja a szegények és rászorulók között, majd eltűnik a sűrű erdőben.

Robin Hood barátjával, Little John-nal éppen az erődben múlatja az időt, amikor meglátnak egy aranyozott hintót, ami azt jelenti, hogy egy újabb gazdag úr került horogra. Ezúttal a csalás áldozatává éppen János herceg válik, aki Nottingham városa felé tart, de az erdei banditák mindenétől megfosztják: még gyűrűitől és palástjától is. Ezt az arcátlanságot János nem nyeli le, ezért ördögi tervet forral Robin Hood elveszejtésére.

Az 1973-as Robin Hood az ”érett” Disney rajzfilmek korszakából való: a korábbi évtizedekkel szemben itt már nemcsak gyönyörű, festett háttereket, de gyors, folyékony akciójeleneteket is kapunk, amikor még évtizedekre voltak a 3D-s modellekkel dolgozó animációs filmek.

A Robin Hood-ban persze megjelennek a klasszikus Disney-jegyek (pl.: szerelmes, cselekvésképtelen hercegkisasszony, betétdalok), de ezek korukban még nem számítottak annyira elcsépeltnek és a magyar változatban a szereplők hangjait olyan nagyágyúk adják, mint Harsányi Gábor, László Zsolt, Csuja Imre vagy Bakai László (igaz, ők inkább a szülőknek mondanak valamit).


Szereplők:

Robin Hood, a mestertolvaj e rajzfilmben egy ravasz róka, aki általában nem nyers erőre, hanem az eszére támaszkodik. Apró termete ellenére azért veszélyes ellenfél, mert nemcsak gyors és ügyes, de jól bánik a karddal és messze földön híres íjász, ráadásul kivételesen fifikás az álcázás tudományában is: láthatjuk cigány jósnőként, vak koldusként és gólyalábas íjászként is.

Legbelül azonban a nagy tolvaj egy aranyszívű ifjú, aki segíti az elesetteket és senkit nem hagy hátra. Robin követője és legjobb barátja az ironikus nevű Little John (magyarul Kis János), egy hatalmas medve, aki részt vesz minden kalandban és erős öklével könnyedén leüti az őröket.

Nottingham-ben számos további állat él: a nyúl-család, akik annyian vannak...nos, annyian, mint a nyulak; Otto, a kovács vagy éppen Alan-A-Dale, a város (és a rajzfilm) mesemondó-dalnoka (egy lantos kakas). A díszes kompániának azonban szörnyű ellenfele akadt: a Nottingham-i bíró, aki házról házra jár és az utolsó garasaikból is kiforgatja a népet (ebben segítségére vannak emberei, Ravasz és Kótyag).

A bíró az egyre magasabb adókat nem magának, hanem János hercegnek, a pót-királynak gyűjti, aki pénzéhes és hiú, viszont gyáva és együgyű alak - csak azzal törődik, hogy a lehető legtöbb aranyat felhalmozza, még akkor is, ha a nép közben éhezik. Az ördögi tervek gyártásában János nem jeleskedik, ezért segítségére siet Sir Szisz, az alamuszi, kígyónyelvű kancellárja.

A történetben még szerepet játszik egy finom úri hölgy, Marian kisasszony, a gyönyörű rókalány, Robin egykori szerelme és Kodács, Marian terebélyes dadája, aki mindent megtenne a lány boldogságáért.


Történet:

Ott hagytuk tehát abba, hogy a kifosztott János bosszút esküszik. Robin Hood fejére hatalmas vérdíjat tűztek ki, de ez nem vezetett eredményre, mivel a sanyargatott nép nem fogja elárulni egyetlen jótevőjét. János herceg ezért egy íjászversenyt hirdet: úgy vélik, hogy Robin majd nem tud ellenállni a kísértésnek és megjelenik a párbajon, ahol aztán könnyedén elkaphatják.

Tuck barát, a nottinghami (borz) szerzetes hozza is a hírt Robin-nak, a versenyről, de a rókakománakesze ágában sincs elmenni, hiszen rögtön rájön: ez az egész verseny kizárólag azért jött létre, hogy ő horogra akadjon.

Ódzkodása azonban rövid életű, mert Tuck barát megjegyzi, hogy Mariann kisasszony is megjelenik az eseményen, sőt, a győztes íjász jutalma nem kevesebb, mint egy csók a gyönyörű hajadontól. Erre aztán Robin rögtön meggondolja magát: ő mindvégig hű maradt gyerekkori szerelméhez és eddig is csak azért nem merte megkérni Mariann kezét, mert attól félt, hogy a nemesi hölgy úgysem menne hozzá egy egyszerű csavargóhoz.

Másnap összegyűlik a város apraja-nagyja: ki-ki vagy versenyzőként, vagy nézőként, hiszen egy ilyen eseményt kár volna kihagyni. A katonákkal vigyázott rendezvényen Robin Hood nem jelenik meg, feltűnik viszont egy furcsa gólya, aki szintén indulna a megmérettetésen.

A gólyalábas alak persze nem más, mint Robin, aki megalázó vereséget mért Nottingham bírájára (aki szintén nem rossz íjász). De János herceg csak erre várt: a katonákkal elfogatja Robin-t, akire a hóhér vár. Robin és Mariann szerelmet vallanak egymásnak, de nem ez lesz a csibész utolsó napja, ugyanis a város lakói egy emberként állnak mellé és a kavarodásban végül mindenki sikeresen elszökik.

Éjszaka mulatságot csapnak a Sherwood-i erődben, miközben János herceget majdnem megüti a guta. De a városlakók nem sokáig vigadhatnak, mert János rajtuk áll bosszút: az egekbe emeli az adót és mindenkit, aki nem tud fizetni, börtönbe záratja.

Egy összeszólalkozást követően még Tuck barát is dutyiba kerül, mivel kihajította a templomából a bírót, ezért pedig az életével kell fizetnie. János herceg újabb kelepcét állít fel: a szerzetessel szeretné lépre csalni Robin Hood-ot, hogy végre elkaphassa a gazfickót (mármint a nép jótevőjét), ezért Robin-nak olyat kell tennie, amit még soha: bármi áron, de be kell jutnia a börtönbe...


Apróságok:

A Robin Hood a jobb történelmi regény rajzfilm-adaptációk közül való: úgy sikerült a történetet gyerek-baráttá tenni, hogy közben az eredeti legenda főbb elemeit is megőrizték.

E rajzfilm minden pozitívuma és negatívuma arra vezethető vissza, hogy 1973-ban, több mint 40 éve született. Egyesek az akciók hiányára panaszkodhatnak (noha az utolsó harcjelenet majdnem mindenért kárpótol) és a történetvezetés is egyszerűbb a ma megszokottnál (ugyanakkor az elágazó, semmibe tartó történetszálak hiánya miatt a kisebbek is könnyen átláthatják az eseményeket).

Élemedett kora miatt a Robin Hood-ban cserébe olyan dolgokat láthatunk és hallgatunk, amit egy mai alkotásban sosem. Robin Hood és Little Joe például a mese elején akasztással viccelődnek (ami ma már elképzelhetetlen lenne egy gyerekeknek készült mesében), vagy a megindító jelenet, amelyben Robin Hood megajándékozza Ugri-t, a kis tapsifülest és segíti az özvegy nyúl-mamát.

Lehetne rugózni a kis híján alkoholba fojtott kígyón és az ifjú nézőknek valószínűleg el kell magyarázni az olyan szavakat, mint a ”közteherviselés”, a különböző állatfajokért viszont feltétlenül dicséret illeti a Disney akkori munkatársait.

János herceg seregét például nagy, erős állatok alkotják: a rohamozó lovagok orrszarvúk, a dobosok vízilovak, míg a trombitások elefántok, de árulkodó a korkodil-kapitány és a farkas-bíró is. Velük szemben a nép egyszerű fiai és lányai szinte kizárólag kisméretű növényevők: nyulak, madarak, egerek és teknősök. Még a film végén felbukkanó valódi uralkodóra is figyeltek: Richárd király oroszlánként látható, ami szintén passzol, a valódi király közkeletű beceneve ugyanis Oroszlánszívű Richárd volt.


Adatok:

Származási ország: Amerikai Egyesült Államok

Stúdió: Walt Disney Productions

Rendező: Wolfgang Reitherman

Megjelenés éve: 1973

Hossz: 83 perc

Költségvetés: 15 millió $ (3,3 milliárd forint)

Ajánlott: főleg fiatal fiúknak, a klasszikus történetek kedvelőinek


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.