Rio

„Azúr, hiszen te repülsz!”


A világ:

A mesék és animált feldolgozásaik, a rajzfilmek gyakran állítanak emberi jegyekkel felruházott állatokat a főszerepbe. A két lábon járó, hozzánk hasonló, mégsem teljesen azonos lények szerepeltetésének több előnye van. Ezek között akadnak technikaiak. Egy rajzfilm vagy mese szereplői általában egy adott országban használt neveket viselnek, ami viszont máshol (akár a világ másik oldalán) teljesen idegennek hathat, a kutyát, macskát és egeret viszont mindenki azonnal érti. Magukat a szereplőket is könnyebb megkülönböztetni egymástól, ha az egyik egy kis sárga kacsa, a másik meg jól megtermett fehér hattyú. Az állatok sablonos karakterekként is jó szolgálatot tesznek: elég egyetlen pillantást vetni egy jól megrajzolt szereplőre, hogy felismerjük, a nagy, erős medvét, az ugri-bugri nyuszit vagy a ravasz róka-komát.

Mindezek mellett az állatmesék általában oktatási céllal készülnek: valamilyen tanulságot adnak át játékos, a gyerekek számára érdekes formában. Ehhez hasznos, ha a készítőknek egy, a miénkhez hasonló, de mégsem teljesen azonos világ áll a rendelkezésére: például ahol mindenki egy őrült vezető elnyomása alatt szenved, ahol egyértelműen azonosítható a jó és a rossz, ahol a gyerek a végén mindig tudja, mi a követendő út.

A rendkívül sokoldalú állatos tanmeséket, más néven fabulákat már az ókorban is mesélték és máig népszerűek nemcsak a gyerekek, de egyes felnőttek körében is. Persze az eltelt évezredek alatt sokat változtak az állatmesék: míg régen a miértek bemutatása, a tanítás volt az első, mára ezt a szórakoztatás háttérbe szorította.

A mai rajzfilmeknek azonban új problémákkal kell szembenéznie: ezek közé tartozik a valóság és a képzelet aránya, az, hogy vajon a készítők kihasználták-e a szituációban rejlő lehetőségeket, egyáltalán, fontos-e, hogy állatokról van szó? A kevésbé jól sikerült példák egyike az amúgy aranyos, 1973-as Robin Hood - ez nem más, mint a történet újabb feldolgozása: csak ezúttal állatokkal. E világot emberek helyett különböző állatok népesítik be, de ez igazából semmit nem ad hozzá a történethez - ezzel szemben a szintén a Disney által készített Zootropolis-ban a központi szál a növényevők és ragadozók szembenállása, ezért őket nem lehetne például emberekkel vagy pingvinekkel kicserélni, mert akkor a sztori értelmét vesztené.

Még ennél is nehezebb ügyesen megvalósítani, ha az állatok az emberek világában, azzal párhuzamosan élnek, hiszen ilyenkor nem lehet igazán elszakadni a valóságtól: a négylábú állatok általában négy lábon járnak, nincsen ruházat vagy fejlett eszközhasználat, jócskán korlátozva a lehetőségeket (persze az ügyes filmkészítők a saját előnyükre is tudják fordítani a helyzetet).

Ezt a nem is olyan egyszerű feladatot ha nem is tökéletesen, de egészen ügyesen oldotta meg a Blue Sky Studios 2011-es animációs filmje, a Rio, amely Brazília második legnagyobb városába, a színkavalkádjáról és karneváljáról (valamint sajnos szegénységéről) ismert Rio de Janeiroba kalauzolja a nézőt.


Szereplők:

Rio de Janeiro fejlett, nyüzsgő nagyváros, azonban egyik különlegessége, hogy más nagyvárosokkal ellentétben az emberi és a természeti élőhely nem különül el. A várost több oldalról is a tenger határolja, ráadásul több zöldellő hegy is található a területen (a legismertebb tetején ott díszeleg az óriási Krisztus szobor).

Ahol véget ér a város, kezdődik az erőserdő, amely ezernyi állat otthona: köztük számos különböző tiri-tarka madárfajé. A gyönyörű madarak boldogan élnek az erődben, de az ünneplést illegális állatkereskedők szakítják meg: sorban kapják el a vagyont érő madarakat és már utaznak is velük ki tudja hová.

A madarak egyike, egy kék arapapagáj-fióka azonban Amerikában dobozostul kizuhan az őt szállító teherautóból és egy kislány talál rá. Évekkel később Azúr, a felnőtté érett papagáj még mindig együtt él gazdájával, Lindá-val. Linda 15 éve osztja meg lakását a papagájjal, akit legjobb barátjának tart és mindenben kiszolgálja.

Azúr az eltelt időben jószerével emberré vált: soha nem repül, viszont képes használni az emberi dolgokat és remekül érzi magát, hiszen gazdája lesi minden kívánságát (még úgy is, hogy bár tud beszélni, ezt az emberek nem értik).

Egy nap azonban minden megváltozik, amikor beállít egy ügyetlen állatorvos, Tulio, felkavarva Azúr és Linda életét.

Azúr mellett színre lép egy másik arapapagáj is, Csili, aki Azúr tökéletes ellentéte: ő a természetben nőtt fel, imád repülni és fél (de legalábbis nem bízik) az emberekben. Mellettük további állatok is feltűnnek, bár a fókusz végig a madarakon van: ilyen Nigel, a jókora, kiöregedett fehér kakadu, Rafael, az optimista tukán, de selyemmajmokat, sőt, egy kissé bárgyú, de segítőkész bulldogot is megismerhetünk.


Történet:

Azúr tehát Lindá-val él és úgy érzi, élete tökéletes: van szállása, a téli hideget a meleg szobából, egy bögre forró csoki mellől figyeli, kap enni és azt tehet, amit csak akar, hiszen gazdája barátjaként szereti. Egy nap azonban Linda könyvesboltjába beesik egy furcsa fiatalember. Kiderül, hogy ő Tulio Monteiro, egy brazil állatorvos. Tulio ornitológus, azaz kifejezetten a madarakkal foglalkozik és nagy hírrel szolgál.

A kék arapapagájok gyakorlatilag kihaltak, Azúr fajtája egyetlen megmaradt hím példánya. Mivel nemrég találtak egy tojót (egy kék arapapagáj-lányt), Tulio arra gondolt, hogy a két papagájból egy párt csinálnak, amivel Linda egyetért, csak aztán kiderül egy apró részlet: mindezért Azúr-nak (és Linda-nak) el kellene utaznia Brazíliába, amit érthetően a fiatal nő és a papagáj is ellenez.

Tulio kétségbeesik, mert ez lehet az utolsó lehetőség az aramakaó faj újjáélesztésére, de nincs mit tenni - szomorúan elkullog. A lány rágódik a dolgon, de végül Azúr-ral együtt úgy döntenek, belevágnak a dologba és egy repüléssel később már meg is érkeznek Rio de Janeiroba. A város élénk, egyedi kultúrája kisebb sokk-ként éri Linda-t, de bármilyen furcsa is Tulio, azt el kell ismernie, hogy az orvos érti a dolgát.

Először Azúr is furcsállja a környezetét, de alapvetően tetszik neki a dolog: amíg ki nem derül, hogy leendő párja, Csili egy vadállat, aki a madárkórház dolgozóját is össze-vissza karmolta és csípte. Azúr beijed, de hiába ellenkezik, berakják az előkészített jókora szobába. Az új környezetben aggódó papagáj itt meglátja a gyönyörű Csili-t, akibe rögtön beleszeret, de félreértik egymást: a lány ugyanis nem kis kék papagájokat szeretne, hanem egyszerűen megszökni.

Sem Azúr és Csili, sem Linda és Tulio nem tud azonban arról, hogy valaki ármánykodik a háttérben. A nemrég behozott, igen rossz állapotban lévő kakadu, Nigel ugyanis nem az, akinek mutatja magát: elkábítja az őrt és a két kék papagáj hamarosan ismét ketrecben találja magát.

Elrablójuk Fernando, egy kisgyerek nem magának lopja el a madarakat: gyorsan továbbpasszolja Marcell-nek, a gengszternek, aki különböző dél-amerikai ritka madarakat lop el, majd ad tovább jó pénzért - természetesen illegálisan. Ahogy Lindá-nak Azúr, úgy Marcell-nek is van egy madara: ő Nigel, az imént említett hatalmas kakadu, aki királyként él a ketrecbe zárt madarak között.

Azzal azonban sem Nigel, sem Marcell nem számol, hogy bár a ketrecből nem lehet kitörni, Azúr könnyel elboldogul a tolózárral, a két kékség így rövid úton ismét szabaddá válik. Jobban mondva csak majdnem szabaddá, ugyanis egy fémlánccal összekötötték a lábaikat, ami óriási problémát okoz, ugyanis Csili számára is hamar kiderül, hogy Azúr madár létére nem tud repülni.

Őrült hajsza kezdődik, de végül a páros sikeresen bemenekül a dzsungelbe, amit Csili otthonaként üdvözöl, Azúr viszont visszavágyik a városba. Legfontosabb céljuk, hogy lekerüljön róluk a bilincs és ki-ki mehessen a maga dolgára, de a dzsungelben ez nem megoldható. Szerencsére összetalálkoznak egy nagy tudású tukán-apukával, akinek egy ismerőse talán szétvághatja a láncot, ezért újfent elindulnak a városba: a városba, ahol Linda és Tulio elkeseredetten keresi őket, de Nigel és új keletű majomhadserege is rájuk vadászik...


Apróságok:

Sok más, az elfnet.hu-n bemutatott rajzfilmhez hasonlóan a Rio sem egy mélyen szántó történet. A főszereplő, Azúr (teljes nevén Tyler Azúr Gunderson) nem túl érdekes figura és a talpraesett lány mellett bukdácsoló, de igazából rendes srácról szóló történetből is Dunát lehetne már rekeszteni. Ami viszont kiemeli e mesét az áltagos rajzfilmek végtelen tengeréből, az a riói hangulat. A Rio-ban láthatjuk Rio de Janeiro jellegzetes városképét, hétköznapjait és még a nem kifejezetten gyerekeket célzó karnevál korhatáros verzióját is.

A rajzfilm ügyesen ötvözi az emberek és az állatok (madarak) világát úgy, hogy közben nem mossa össze a kettőt. Linda és Tulio szövődő kapcsolata szinte teljesen érdektelen, ugyanakkor meglepő, hogy a film (igaz, ezt is mézes-mázosan, de) bemutatja Brazília szomorú oldalát is; a nélkülözést, a szegénységet, az árva Fernando hányattatott sorsát.

Ha valaki felületesen is, de szeretne megismerni egy, a miénktől igencsak távol álló kultúra mindennapjait, annak mindenképpen érdemes megnézni a Rio-t, amelybe igazából bele sem lehet kötni (kivéve, hogy a film végén Pedro, az eredetileg William James Adams, művésznevén will.i.am által alakított pinty a magyar Honfoglalás című filmhez a Rockfort által írt Szállj sólyom szárnyán című dalra utal, de ez már csak a fordító hülyesége volt). Emellett a Rio a Blue Sky Studios második olyan filmje (a Jégkorszak után), amelyből második rész is készült (Rio 2 címen, 2014-ben).


Adatok:

Származási ország: Amerikai Egyesült Államok-Kanada-Brazília

Stúdió: Blue Sky Studios

Rendező: Carlos Saldanha

Megjelenés éve: 2011

Hossz: 92 perc

Költségvetés: 90 millió $ (~ 19,8 milliárd forint)

Ajánlott: főként kicsiknek, a brazil kultúra és a madarak kedvelőinek


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.