Mr. Peabody és Sherman kalandjai
„Mi a mai nap tanulsága, Sherman?”
A világ:
Az utóbbi években az amerikai rajzfilmek között rendkívüli méreteket öltött a régi ötletek újrafelhasználása. Egyrészt a sikeres mesefilmekről újabb és újabb bőröket húztak le (pl.: Shrek 4, Jégkorszak 5), de emellett egykor sikeres, de mára szinte elfelejtett rajzfilmekből is készültek új változatok (pl.: Asterix, Hupikék törpikék). Ebbe a sorba illeszkedik ez a rajzfilm is, amely anno rajzfilm-sorozatként látta meg a napvilágot.
1959-ben kezdték vetíteni a Rocky és Bakacsin kalandjai-t (eredetileg The Rocky and Bullwinkle Show), amely két tökkelütött barát kalandjairól szólt, de időről-időre rövid betétekben további szereplőket ismerhettünk meg: közéjük tartozott Ezópusz és fia, Derék Dudley, valamint Peabody valószínűtlen történelme, amelyben egy kutya örökbefogadott embergyerekével, Sherman-nel egy időgép segítségével különböző korokba látogatott. Mr. Peabody és fia kalandjait fél évszázaddal később ismét elővették és a 2014-es Mr. Peabody és Sherman kalandjai már kizárólag róluk szól.
Ez utóbbi mese az amerikai New York városában kezdődik, napjainkban, ahol egy tetőtéri luxus-lakásban egy kutya éppen jógázik. Ő Mr. Peabody, aki nem egyszerű eb: ő a világ legokosabb kutyája. Mr. Peabody egykor árva kutyus volt, de már ekkor kiemelkedő volt az intelligenciája - amíg a többi kutya a porban hempergett vagy a saját lábát harapdálta, Peabody ókori filozófiát olvasott.
Hiába volt azonban elképesztően okos, senki nem akarta örökbe fogadni, ezért ehelyett a tudományba, a művészetekbe és a sportba temetkezett. Ahogy a kis kutya felnőtt, szinte minden területen elért sikereket, többek között olimpiai medálokat és Nobel díjakat zsebelve be. Amikor viszont úgy érezte, ezek már nem jelentenek számára elég kihívást, örökbe fogadott egy kisfiút, Sherman-t és megfogadta, hogy mindenre megtanítja.
Ebben elmondhatatlanul nagy segítségére van, hogy nem kell könyvből magyaráznia, ugyanis Mr. Peabody feltalálta a voltkompot; egy időgépet, így ha kíváncsiak egy eseményre, elég elutazniuk a múltba, hogy Sherman első kézből tapasztalhassa meg a történelmet. Ezúttal Mr. Peabody a Francia forradalomba kalauzolja el Sherman-t, aki nagyon élvezi a királyi család tortáit, de elfelejti, hogy a forradalmat nem a krémes felforr követi, hanem a véres terror, amikor a feldühödött szegények betörnek a palotába.
Mr. Peabody-t elkapják és mivel azt hiszik, hogy ő is a francia arisztikrácia tagja, azonnal el is ítélik, de a kutya rögtön kigondol egy szökési tervet, majd miután a csatornában kardpárbajban legyőzi Robespierre-t, egy szörfdeszkának használt csatornafedő segítségével végleg lehagyják üldözőiket és visszatérnek a mába. Sherman nagyon élvezte a kirándulást és máris azon gondolkozik, mi lesz a következő napi kaland, de a kutyus emlékezteti, hogy másnap olyan kalandban lesz része, amelyet egyedül kell végigcsinálnia, mivel ez lesz az első napja az iskolában a többi embergyerekkel.
Szereplők:
Nem meglepő módon a Mr. Peabody és Sherman kalandjai Mr. Peabody és Sherman kalandjairól szól. Mr. Peabody egy apró, rövidlátó fehér kutya, aki hihetetlen mentális képességekkel rendelkezik - képes higgadt fejjel, másodpercek alatt szökési tervet kitalálni úgy, hogy közben a kivégzésére vár, ráadásul nemcsak okos, de ügyes is és a jógától a vívásig mindenhez ért.
Vele szemben Sherman egy átlagos, vagy kicsivel átlag alatti emberfiú: ő is szemüveges és Mr. Peabody mellett felszedett némi tudást, de a riposzt helyett még mindig robusztot mond, és lépten-nyomon elesik a saját lábában. Sherman ennek ellenére imádja az időutazós kalandokat és bár az iskolában a tanárnő nem veszi jó néven, hogy úgy mesél a múltról, mintha tényleg ott lett volna (hiszen kettejük kivételével senki nem tud az időgépről), a gyerekek közül többen viccesnek találják és a fiú hamar barátokra lel.
Nem nézi azonban mindenki jó szemmel Sherman stílusát és osztálytársa, Penny Peterson képében hamarosan egy ellenségre is szert tesz, ami jó kis kalamajkába keveri őket, amely több időutazáshoz és áttételesen tucatnyi történelmi figura megismeréséhez vezet.
Történet:
Mr. Peabody-t, Sherman apukáját rögtön az első nap behívatják az iskolába, de a kutya számított arra, hogy ez meg fog történni, hiszen adoptált fia a múltban tett látogatások révén rendkívüli tudást gyűjthetett össze, ezért a kutya még egy módosított tantervet is létrehozott, hogy a fiának ne kelljen több osztályt kihagynia.
Az igazható azonban nem ezért hívatta be Mr. Peabody-t, hanem azért mert Sherman összeverekedett Penny-vel, amiért az kigúnyolta és még meg is harapta a kislányt. Az eset olyan súlyos, hogy a Gyermekbiztonsági Hivatal kiküldi egy munkatársát, akinek meggyőződése, hogy Sherman azért harapott, mert Mr. Peabody kutyának nevelte a fiút.
Az eset miatt egy családlátogatásra is sor kerül, ahol a hivatal mellett Penny és a szülei is megjelennek. Mr. Peabody könnyendén lenyűgözi Penny szüleit, Sherman viszont a szobájában nem boldogul a lánnyal, ezért végül megemlíti neki az időgépet és meg is mutatja neki a szerkezetet.
Penny ki akarja próbálni a voltkompot, de Sherman nem megy bele a dologba, mivel Mr. Peabody szerint csak nagykorában vezetheti a járművet. A lányt azonban ez nem érdekli és végül eléri, hogy Sherman elvigye egy gyors körútra, amit nagyon élvez, csakhogy a következő körben kiszáll Ó-Egyiptomban.
Mr. Peabody nem tehet mást: hipnotizálja Penny szüleit, majd Sherman-nel együtt bepattan a voltkompba, hogy begyűjtsék Penny-t. A gond az, hogy Penny nem akar hazamenni, mivel hercegnőként bánnak vele és másnap Tut fáraó felesége lesz. Arra azonban nem számít, hogy az egyiptomiak fel akarják áldozni, ezért hamarosan mindhárman foglyokká válnak, de Mr. Peabody nem adja fel, sőt, miközben a kiutat keresi, folytatja Sherman okítását.
A csapdákat kijátszva sikerül kijutniuk börtönükből (a Szfinx hátsóján át), majd miután megmentették Penny-t, elindulnak haza, de ekkor újabb nem várt problémába ütköznek. A voltkompot rendszeresen fel kell tölteni és a gyerekek korábbi akciója elfogyasztotta az energiát, ezért arra már nincsen elég erejük, hogy visszajussanak a mába.
Szerencsére annyi áram azért van az akkumulátorokban, hogy a reneszánszig eljussanak és Mr. Peabody bízik benne, hogy a régi barátja, a híres Leonardo da Vinci segíthet rajtuk. A két nagy elme azonnal munkához lát, de Penny nem tud megülni a fenekén és Sherman-nel felfedezik a környéket. Miután kis híján meghalnak, amikor elviszik egy körre Leonardo repülőgépének prototípusát, Mr. Peabody ha morcosan is, de hazaviszi őket. Jobban mondva csak akarja, mert a téridő-kontinuumban szembetalálkoznak egy fekete lyukkal és bár végül sikerül kitörniük a fekete lyuk vonzásából, az ókorban kötnek ki - Trója ostrománál - és ha mindez nem lenne elég, Sherman nem akar többé hazamenni, mert borzasztóan fél, hogy ha visszatérnek a jelenbe, a hivatal emberei el fogják venni Mr. Peabody-tól...
Apróságok:
Mr. Peabody és Sherman kalandjai korszakokon átívelő kalandjai érdekes kis egyveleget alkot. Maga az egész estés film teljesen új történet, lévén az eredeti sorozat tagjai 10 perces, egymástól független betétekként funkcionáltak, bár például a film bevezetője az 1959-es Rapunzeles epizódból származik (Penny viszont nem szerepelt egyetlen régi részben sem).
A film látszólag oktató-nevelő céllal készült, de a bemutatott, történelminek nevezett események egyike sem történt meg, ráadásul minden ismert szereplő végletekig eltúlzott karikatúra az ókori rómaiaktól a XVII. századi franciákig. Szintén nem volt a legszerencsésebb ötlet felemlegetni az ökölpacsit vagy a 2011-es planking-et, amelyek már megjelenésekor elavulttá tették a filmet.
A Mr. Peabody és Sherman azonban a két főszereplő kapcsolata szempontjából is érdekes. Mr. Peabody a filmben végig egy szinte bármire képes géniuszként jelenik meg, kutya létére mégis meglepően realisztikus ábrázolása egyes embereknek - csak azzal foglalkozik, hogy jó szülőnek tűnjön, miközben egyáltalán nem érti meg a fiát és hiába neveli Sherman-t kisbaba-kora óta, még mindig Mr. Peabody-nak szólíttatja magát (ráadásul a feleslegesen túlkomplikált befejezés végén érdemben nem változik).
A Mr. Peabody és Sherman kalandjai rendkívüli költségvetése ellenére nem vált kiemelkedően sikeressé, annyit azonban elért, hogy Rocky és Bakacsin kalandjait (és ennek részeként a Mr. Peabody-s és Sherman-es betétek) új szinkront kaptak, megkönnyítve azok dolgát, akik kíváncsiak az egész estés film eredetére.
Adatok:
Származási ország: Amerikai Egyesült Államok
Stúdió: DreamWorks Animation
Rendező: Rob Minkoff
Megjelenés éve: 2014
Hossz: 92 perc
Költségvetés: 145 millió $ (~ 31,9 milliárd forint)
Ajánlott: kisiskolásoknak és szüleiknek