Hófehérke és a hét törpe
„Tükröm-tükröm mondd meg nékem, ki a legszebb a vidéken”
A világ:
Az elfnet.hu-n található rajzfilmeket böngészve is azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy az elmúlt évtizedekben számos kézzel rajzolt, festett, illetve számítógéppel animált alkotás látott napvilágot, immár több generáció gyermekkorát határozva meg. Minden évben tucatnyi új alkotással bővül a kínálat és sokak számára mindig csak a legújabb, az aktuális mozi méltó a figyelemre, pedig a hosszú listában számos remek rajzfilm található (a honlapunkon kizárólag ilyeneket ajánlunk).
Néhány mesének történelmi szerepe is van: a Toy Story például az első 3D-s egész estés animációs gyerekfilm, a Roger nyúl a pácban pedig az első, amelyben színészek és rajzfilmfigurák végig együtt szerepeltek a vásznon. A mai mesék áradatát szemlélve elgondolkozhatunk, hogy miből fejlődött ki mindez, hogy mi volt az első rajzfilm és bár ezt ma már nem lehet egyértelműen megállapítani, az első egész estés (másfél órás) rajzfilmet ismerjük: ez nem volt más, mint a Hófehérke és a hét törpe.
Ezen alkotást a Walt Disney Productions készítette, amely már korábban is megjelentetett rövid rajzfilmeket, de ez volt az első nagyjátékfilmjük, amelyet a kor mindkét technikai újdonságával felvérteztek: a Hófehérke hangosfilm volt, ráadásul színes, ami ma már annyira természetes, hogy nem is gondolkozunk rajta, pedig például Micky egér rövidfilmjei 1935 előtt fekete-fehérek voltak.
Maga a Hófehérke és a hét törpe rajzfilm egy Grimm mesének, a Hófehérkének a feldolgozása. Eszerint egy középkori birodalomban élt egyszer egy végtelenül hiú, ám gyönyörű királynő fogadott lányával, Hófehérkével. A királynő nemcsak szépséges volt, de rendelkezett egy mágikus tükörrel is, amelyet minden nap megkérdezett, hogy ki a legszebb a világon.
A tükör mindig ugyanazt felelte: a királynő szépsége szinte páratlan, ám a kis hercegnő, Hófehérke szépsége még az övét is elhomályosítja. A királynő a lányt rongyokba öltöztette és a legalantasabb munkákat végeztette vele, de hiába: Hófehérke szépségét még a rongyokon is átragyog és az énekére felfigyelő herceg azonnal bele is habarodott a leányba.
A királynő erre szörnyű haragra gerjedt és parancsot ad vadászának: a férfinak el kell vinnie Hófehérkét az erdőbe, hogy végezhessen vele, majd bizonyítékul el kell vinnie a lány szívét a királynőnek, hogy végre ő legyen a leges-legszebb.
A Hófehérke és a hét törpe lassan már a 8. ikszet tapossa és kétségtelen, hogy autós üldözés vagy lézercsata nincsen benne, de azért máig vannak a filmnek kiemelendő erényei. A kisebbeknek is bátran ajánlható rajzfilmben számos kedves dalocska található, az éveken át, művészek egész garmadájának kemény munkájával elkészült film pedig egyszerűen gyönyörű, minden festett háttér, a táj, a házikó, a kis erdei állatok kedvesek a szemnek.
Szereplők:
A Hófehérke és a hét törpe szereplői három kivételtől eltekintve ott szerepelnek magában a rajzfilm nevében. A főszereplő Hófehérke, egy árva hercegnő, aki nevének megfelelően gyönyörű, hófehér bőréről könnyen megismerhető. Hófehérke a világ talán legszebb teremtése, bájos és végtelenül naiv, mégsem az az átlagos királylányka.
Mostohája folyton dolgoztatja, a lány mégsem panaszkodik, sőt, dolgos, szorgos és serény. Lány éneke az erdő minden növényevőjét odacsalja, akik kiveszik a részüket a munkából is. Akadnak közöttük madárkák, mókusok, nyuszik, de még őzgidák és egy teknős is.
A Hófehérkét az erdőbe kísérő, enyhén pocakos vadász mindössze egyetlenegy jelenet erejéig szerepel, az ő feladata ”mindössze” annyi, hogy elveszejtse a fiatal lánykát. Kész lenne teljesíteni a királynő parancsát (főleg, mivel ha nem teszi, az uralkodó az őt fejét veszi), végül mégsem tudja rászánni magát a gyilkosságra.
Arra a gyilkosságra, amit a jégszívű királynő tervelt ki, aki bármit megtenne, hogy szépségének végre ne legyen párja, így folyamatosan veszélyt jelent Hófehérke életére. Vele ellentétben az ifjú herceg csak arra vágyik, hogy újra találkozzon szerelmével és egybekeljenek, csakhogy nem tudja, hol is lakik a szépséges hajadon.
Végül ott vannak a törpék, mind a heten, akik folyton együtt dolgoznak, együtt dalolnak és egy házban élnek. Minden törpe neve utal a személyiségükre: a főnök a szemüveges nagyokos, Tudor, a mulatságért Vidor felel, míg a negatív gondolatokért tökéletes ellentéte, Morgó. Szundi-törp folyton álmos, Szende mindentől elpirul, Hapci allergiája okán tüsszög, a legkisebb törpe, az együgyű Kuka pedig néma (viszont végtelenül segítőkész).
Történet:
A vadász a királynő parancsára kiviszi a lányt a megjelölt rétre, ám mégsem tudja teljesítenie királynője parancsát, ezért elküldi a lányt, hogy fusson, bujdokoljon el messze-messze, mert különben a királynő elveszejti. Hófehérke ijedten befut a sűrű, sötét erőbe, ahogy az ágak megtépik, de ő csak fut, szalad, amíg végül az erdő ismeretlen részén egy kis házikóhoz nem ér. Mármint maga a ház rendes méretű, de mintha mindent kisgyerekekre szabtak volna benne. Hófehérke illedelmesen bekopog, de éppen nincs otthon senki.
Láthatóan laknak a házban, mégis minden mocskos: mintha az ott élők sohasem takarítanának, sohasem mosogatnának, még csak tüzet sem raknának. Hófehérke ezt nem nézheti tétlenül - az odasereglő erdei állatok segítségével rendet rak: kitakarít, főz, mos, az asztalra friss virág kerül, a mosómedvékkel még ruhákat is elmosatja.
A néző számára közben kiderül, hogy kik is a házikó tulajdonosai: nem kevesebb, mint hét törpe, akik egész álló nap a bányában dolgoznak, mindenféle drágakövet fejtve ki az ércek közül. A nap végén dalolva ballagnak hazafelé, ám ezúttal furcsa dolgokat vesznek észre: a házban mécses világít, a kémény füstöl, valaki felsöpörte a padlót, a széket letörölte, az ablakot pedig lemosta - csakúgy ragyog az egész ház.
A törpék először azt hiszik, valamiféle szörny járt náluk, de aztán rájönnek, hogy csak egy fiatal lány alszik az ágyukban, ugyanis Hófehérke elfáradt a nagy munkában.
A félreértést gyorsan tisztázzák és az illedelmes, kedves és nem utolsó sorban csodaszép Hófehérke minden megígér, ha náluk lakhat. Morgó rámutat, hogy Hófehérke óriási veszélyt jelent, hiszen a királynő haragtartó típus, és ami fontosabb, hírhedt boszorkánymester, aki képes mindenféle varázslatra. Végül mégis megengedik neki, hogy maradjon, főleg miután kiderül, hogy remekül főz (még arra is hajlandónak mutatkoznak, hogy a lány kedvéért megmosakodjanak - abban az évben már másodszor).
Úgy vélik, nem érheti őket baj, hiszen senki sem tudja, hogy Hófehérke még életben van, de nem számolnak a varázstükörrel. A tükröt nem lehet megtéveszteni: tudja, hogy a vadász a lány helyett egy vadkan szívét hozta el és Hófehérke most is él, a törpék házában, így továbbra is ő a legszebb a vidéken.
A királynő dühös, amiért a vadász átejtette és úgy dönt, ezúttal maga ered a lány nyomába. Borzasztó főzetet kotyvaszt, amitől vénséges szipirtyóvá válik és egy almát méreggel itat át, amelybe ha Hófehérke beleharap, holtan esik össze, amiből csak szerelmese első csókja ébresztheti fel.
A mit sem sejtő törpék másnap reggel elindulnak a bányába, ám előtte még Hófehérke lelkére kötik, hogy semmiképpen ne nyisson ajtót senkinek. A lány dalolva pitét süt, de amikor felbukkan egy öregasszony, mégis beengedi a házba, nem sejtve, hogy ő nem más, mint az elveszejtésén fáradozó királynő...
Apróságok:
A Hófehérke és a hét törpe párját ritkító alkotás: nem sok olyan dolog létezik, amely 80 év távlatából is frissnek, eredetinek hat. A mese persze végtelenül egyszerű, a hangsúly nem a cselekményen vagy a párbeszédeken, esetleg a karaktereken van, sokkal inkább a szemkápráztató látványon és a dalokon, a mulatságos kis részleteken (például ahogy az állatkák segítenek Hófehérkének takarítani - lényegtelen, hogy közben a törpék miért gyűjtik zsákszámra a különböző drágaköveket).
Persze egy mai alkotással összehasonlítani nem lenne igazságos, de a Hófehérke a kicsiknek, az erre fogékonyaknak a mai napig remek szórakozást nyújthat. A Hófehérke és a hét törpe erőssége az érzések közvetítése: az egyik pillanatban Hófehérke gondtalanul virágot szed a réten, a következőben kétségbeesetten fut a sötét erdőben, ahol a halálra rémült lány minden faágat krokodilnak lát, minden bokorban rémséges lények lapulnak, kiválóan érzékeltetve, mit érezhet egy fiatal lány, aki valószínűleg egész életében a kastélyban töltötte.
E mese ráadásul több tanulsággal is szolgál. Ezek közül a legfontosabb, hogy a gyerek soha, senki idegennek ne nyisson ajtót, hiába ígér fűt-fát, ami lényegesen gyakorlatiasabb, mint a szokásos légy jó és győzd le a sárkányt.
Emellett azonban további mondanivalót is felfedezhetünk (azon túl is, hogy egy erdőben körömcipőben menekülni kimerítő). Ilyen, hogy a nők problémáinak jó része a hiúságukból fakad. Ha egy érett nő gyönyörű, ne akarjon a legszebb lenni, elégedjen meg azzal, hogy ő a második, vagy legalább ne egy tizenéves lánnyal keljen versenyre.
Akárhogy is, a Hófehérke és a hét törpét ma is érdemes megnézni: a rajzfilmet az 1990-es évekig a mozik újra és újra műsorukra tűzték (Magyarországon először 1962-ben volt látható), de ma már videokazettán, DVD-n, sőt, Blu-ray-en is elérhető, így a következő generáció tagjai is átélhetik szüleik, nagyszüleik gyerekkorának egyik meghatározó meséjét.
Adatok:
Származási ország: Amerikai Egyesült Államok
Stúdió: Walt Disney Productions
Rendező: David Dodd Hand
Megjelenés éve: 1937
Hossz: 83 perc
Költségvetés: 1,5 millió $ (0,3 milliárd forint)
Ajánlott: a legfiatalabb korosztálynak és kislányoknak