Hercules

„Nem csak ész, szív is kell hozzá!”


A világ:

A mai rajzfilmek többsége valamilyen új (vagy annak látszó) ötletre épül és próbál elszakadni a klasszikus meséktől, de nem volt ez mindig így. Az animációs alkotások nagy öregje, a Disney korábban jól ismert történeteket dolgozott fel: ilyen volt már az első egész estés Disney-rajfilm, az 1937-es Hófehérke és a hét törpe is.

Ehhez a hagyományhoz közel 60 éven át tartották magukat, néha megszakítva egy-egy felejthető alkotással (de tényleg, ki emlékszik ma már az 1977-es A mentőcsapatra vagy az 1985-ös A fekete üstre?).

Az ismert alkotások adaptációival viszont az volt a ”baj” (mint például az 1973-as Robin Hood-al vagy a jelen film előtti alkotásukkal, az 1996-os A Notre Dame-i toronyőrrel), hogy eredetileg nem gyerekmesék voltak, ezért igencsak meg kellett változtatni az alapművet (A Notre Dame-i toronyőr például csak és kizárólag nevében hasonlít Victor Hugo könyvére).

Akit viszont nem zavarnak a ferdítések és az, hogy enyhén szólva nem ragaszkodnak az alapműhöz, az bátra nézze meg a 90-es évek egyik ötletes rajzfilmjét, a Hercules-t (vagy olvassa el ezt a cikket).

E történetben a múzsák (a költészet, zene, tánc és pár egyéb dolog ihletői és istennői) az ókorba kalauzolnak bennünket, méghozzá a görög istenek korába. A földön ekkor rettenetes erejű gonosz lények, a titánok tomboltak, de Zeusz legyőzte és bebörtönözte őket, így ő vált a főistenné.

Miután létrejött a béke és az emberek benépesítették a földet, Zeusznak született egy fiat, Hercules. Az aranyhajú apróság hihetetlen erejű volt, apja Pegazus-t, a szárnyas lovat ajándékozta neki és nem mellesleg ő volt a trónörökös is.

Az olimposzi istenek mind boldogok voltak, ám egyvalaki nem nézte jó szemmel az újszülöttet - ő nem volt más, mint Hádész, aki az alvilág ura és Zeusz testvére, így ha Hercules nem lett volna, ő válhatott volna az istenek urává. Maga a rajzfilm Hercules fiatalkoráról szól, arról, hogyan vesztette el halhatatlanságát, majd hogyan vált mégis a legnagyobb hőssé.

Tekintettel ”élemedett” korára, azon nincs mit csodálkozni, hogy a Hercules túlnyomórészt rajzolt és csak néha bukkannak fel 3D-s effektek (főleg a szereplők), ám ez mit sem ront a helyzeten, sőt, az eltúlzott ábrázolás segít beleélni magunkat ebbe az ősrégi, sosemvolt korba.

A Hercules ideális fiataloknak, már csak egyszerűsége miatt is: az akciók látványosak, a cselekmény két szálon fut, de könnyű követni és a háttér színe igazodik ahhoz, ami a vásznon zajlik (az idegességtől minden vörösre vált, a szomorúság kék, a sebesség sárga, stb.).

Az egyetlen, ma már elég elavultnak számító részlet (ami az egyik legjellegzetesebb Disney-elem), a visszatérő betétdalok, melyek két blokkot kapcsolnak össze: ezek fele elég unalmas és semmitmondó, a Múzsák dalai viszont legalább szórakoztatóak és informatívak.


Szereplők:

A címszereplő Hercules istenek gyermeke, aki elveszíti halhatatlanságát, de földrengető erejét nem. Az először cingár, majd a gyakorlás hatására igencsak megizmosodó hellén fiatalember furcsa arcával, szögletes állával és görög öltözékével (magas szárú szandált hord ujjatlan bőrvérttel) igencsak szembeötlő jelenség. Hercules jószívű, segíteni akar másokon, de roppantmód buta, ezért egyedül nemigen boldogulna, ám amit nem tud ésszel, azt megoldja erővel.

A kalandokban Hercules hű társa a szintén tökkelütött ló, Pegazus - e kék sörényű, hófehér testű ló két méretes szárnyával tud repülni.

A hőssé válásban Hercules-t Philoktétész (ejtsd: filoktétész) segíti, aki egy aprócska szatír (félig ember, félig kecske lény). A lányok után leskelődő, erő vagy bármiféle különleges képességet nélkülöző szatír hősök egész sorát képezte már ki a harc, a hajózás vagy épp a hölgyek megmentésének fortélyaira, ám minden pártfogoltja elbukott. Az volt minden álma, hogy ő legyen egy igazi hős tanítója, de a sorozatos kudarcok miatt feladta ebbéli vágyait.

Fontos karakter még Megara (továbbiakban Meg), a szép és fiatal hölgy, akit Hercules-sel ellentétben nem ejtettek a fejére. Valaha boldogan élt szerelmével, ám az elhagyta egy másik nőért, amíg ő feláldozta magát, így lelke Hádészhez került.

Hádész az alvilág ura, ám az Olimposzra is szeretné kiterjeszteni a befolyását. A magas, vékony, kékes láng-hajú isten gyors és többnyire ironikusan, lenézően beszél, ám könnyű dühbe hozni (ilyenkor kékes láng-haja vörösbe vált). Megara mellett Hádész-nak van két további szolgája is: Pech és Pánik, a két kis ördögfióka, akik rendkívül ügyetlenek, viszont bármivé képesek átalakulni.

Rajtuk kívül számos isten és szörnyeteg elevenedik meg a vásznon hosszabb-rövidebb (de inkább rövidebb) időre, de ott van a három párka is, akik öregasszony képében jelennek meg (ők vágják el az emberek élet-fonalát és egyikük a múltat, a másik a jelent, a harmadik pedig a jövőt látja).


Történet:

Miután (a bevezető után) Hádész visszatért az Olümposzról a pokolba, találkozik Pech-hel és Pánik-kal, akik hírt hoznak a párkák érkezéséről. Ők elmondják, hogy 18 év múlva egy bolygó-együttállás során Hádész kiszabadíthatja a titánokat, legyőzheti Zeusz-t és ő lehet a világ ura - csak egyvalaki állhat az útjába: ha Hercules még életben lesz, ő legyőzi Hádész-t.

A terv kész: meg kell ölni a fiút, ami viszont lehetetlen, mivel Hercules Zeusz és Héra gyermeke, így halhatatlan. Hádész ezért megbízza két segédjét, hogy egy szérummal tegyék halandóvá az apróságot, majd végezzenek vele.

A kivitelezésnél gondok adódnak, ezért a csecsemű Hercules életben marad, de elveszíti halhatatlanságát és az emberek világába kerül, ahonnan Zeusz nem hozhatja vissza, hiszen már nem isten. Az egyetlen öröm az ürömben, hogy a csöppség nem itta meg az összes mérget, ezért emberfeletti erőnléte megmaradt.

Bő másfél évtizeddel később Hercules már fiatal srác, de a teljesítménye még mindig féloldalas: istenektől örökölt elképesztő ereje van, észből viszont nem sok jutott neki és roppant kétbalkezes. Egy újabb baklövése után (ahol egy egész falut elpusztít), útra kel, hogy Zeusz templomában megtudja, ki is ő valójában. Nem kis meglepetésére maga a főisten jelenik meg előtte és közli, hogy ő az igazi apja. Mivel nem isten, nem élhet az Olümposzon, de van egy kiskapu: ha hőstetteivel bebizonyítja, hogy méltó rá, visszatérhet szülőhelyére.

Mivel ez a fiú álma, Zeusz odaadja neki Pegazust, a szárnyas lovat, majd útbaigazítást ad: Hercules-nek meg kell keresnie Philoktétész-t, a hősök mesterét. A kis szatír múltbeli bukásai miatt nem akar belemenni a dologba, de végül (részben azért, mert Zeusz megcsapja egy villámmal,) ad egy esélyt a fiúnak, így kezdetét veheti az oktatás.

A kiképzéstől idővel Hercules egy drabális vadállattá válik, de esze a továbbra sincs sok, ám Meg-et így is megmenti Nesszosztól (aki egy izmos kentaur). Az első küldetését sikeresen teljesítő hős azonban nem is sejti, hogy egy csapdába sétál: Hádész rájön, hogy Hercules nem halt meg (ezt Pech és Pánik elhallgatta előle), ezért gonosz tervet kovácsol. Meg, aki eladta a lelkét szerelméért (aki becsapta), Hádész-nak dolgozik.

Mivel megitta a mérget, Hercules halandó, ezért ha Hádész nem is végezhet vele (nehogy felfedje magát), úgy gondolja, majd egy szörny elvégzi a munkát. Hercules egymás után kerül szembe ádázabbnál ádázabb szörnyetegekkel, de a kiképzésnek hála mindet könnyedén legyőzi, amitől ismert és elismert hőssé válik, ezért Hádész új tervet eszel ki.

Megara-nak meg kell tudnia, mi a fiú gyengepontja, cserébe pedig visszakaphatja a szabadságát. Meg rájön, hogy az ész nem minden - ő is megkedveli Hercules-t, ezért nem árulja el gyenge pontját, de Hádész sem véletlenül az alvilág ura: ráeszmél, hogy a lánnyal manipulálhat, így hát alkut ajánl a hősnek - egy napra az erejét adja át Meg-ért.

Hercules szerelme megmentéséért belemegy az alkuba, ezzel pedig megkezdődik a háború. A bolygók együttállása miatt Hádész kiszabadíthatja börtönükből a titánokat, akiket Zeusz ellen kűzd, a Küklopszot (egy egyszemű óriást) pedig elküldi, hogy ölje meg az erejétől megfosztott Hercules-t, aki lelkileg is összetört, hiszen úgy érzi, Meg becsapta. Hamarosan viszont kiderül, hogy az istenek gyermekét nem is olyan könnyű a másvilágra küldeni...



Apróságok:

A Hercules látszólag csak egy (a 35-ik) az egész estés Disney-rajzfilmek hosszú sorában, mégis egyedi és ha nem is olyan újszerű, mint a Mulan vagy népszerű, mint a Toy Story, azért érdemes végigülni.

Többek között azért, mert a látvány mellett már-már a Frédi és Bénit, vagy az Asterix és Obelix-et idéző körmönfont körmondatokban közölnek közel mindent: ez különösen a dalokra igaz, de azért Hádész-nak sem kell elbújnia.

A rengeteg humoros szófordulat ráadásul nem mind öncélú - rengeteg az utalás különböző ókori alakra, cselekményre vagy helyszínre.

Az egészet egyetlen apróság töri meg: ha figyelünk a múzsákra, meghallhatjuk, ahogy éneklik Hercules-ről „...görögül úgy szólt, hogy Héraklész…”. Bezony, Hercules valójában a görögök Héraklész-mítoszának római változata. Hogy akkor mégis miért választották ezt a nevet? Erről csak találgathatunk, de talán azért, mert a Hercules-t könnyebb kiejteni és ”nemzetközibb” - vagy valami egészen más volt az oka.

De bárhogy is, e rajzfilmben egymást érik az apró ötletek és nem csak a szövegben: egy-egy pillanat erejéig felbukkan például egy Hercules-es bankkártya és a legyőzött óriás oroszlán (akit Hercules átlő egy amerikai foci-kapuhoz hasonlító oszlop-csoporton), hasonlít Zordon-ra, az Oroszlánkirály főgonoszára.

Végezetül pár szó a tanulságról: a készítők szándékai elég nyilvánvalóak voltak ez ügyben: a rendes és emberfeletti erejű, ám ”agyilag zokni” főhős végül úgy nyeri el jutalmát, hogy nem is az erejét, hanem szívét használja.

Ezt lehet úgy értelmezni, hogy a szíveddel érj el valamit, ne pedig a puszta erővel, de ennél jóval érdekesebb Megara. Ő ugyan Disney hölgyhöz méltó módon tétlenségre van kárhoztatva, ám nem csak jószívű, de törődő, elnézi Hercules nyilvánvaló hibáit és összességében egy modern nő benyomását kelti, nem pedig egy életképtelen királykisasszonyét.


Adatok:

Származási ország: Amerikai Egyesült Államok

Stúdió: Walt Disney Pictures

Rendező: Ron Clements és John Musker

Megjelenés éve: 1997

Hossz: 89 perc

Költségvetés: 85 millió $ (~ 18,7 milliárd forint)

Ajánlott: a fiatalabbaknak és azoknak, akik egy régebbi, de ötletes rajzfilmre vágynak


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.