Batman: A rém álarca

„Végül is nem Batman vagy - látom, új arc jelent meg városunkban”


A világ:

Az 1930-as, 40-es és 50-es évek a szuperhősök aranykora volt: az Amerikai Egyesült Államokban tömegével jelentek meg az olcsó füzetek, bennük a legkülönbözőbb szupererővel rendelkező hősök és az ellenük létrehozott szuper-gonosztevők.

A karaktereknek nem voltak különösebb motivációi vagy jellemvonásai, a különbséget szupererejük, illetve gyakran humoros ruházatuk jelentette (a fekete-fehér képregényekben a felismerhetőséget éppen ezek a változatos formák segítették). Közéjük tartozott az 1939-ben megalkotott Batman is, aki kék-szürke-fekete gúnyában, zöld-piros rövidnadrágba öltözött segítőjével, a gyerek Robin-nal harcolt a bűn ellen.

A denevérember rajzolt kalandjai mellett az 1960-as években Adam West főszereplésével élőszereplős sorozat is készült és Batman meghódította az animációs sorozatok világát is (ld.: The Batman/Superman Hour, Super Friends).

A hidegháború alatti Batman sokáig humoros, komikus történetek szereplője volt, de Tim Burton 1989-es élőszereplős Batman mozija a széles közönséggel is megismertette az új (régi) irányvonalat: egy sötét, realisztikus Batman-t, aki szinte semmivel sem jobb jellem, mint ellenfelei.

Ez a stílus a rajzfilmes műfajban is megjelent az 1992-es Batman: A rajzfilmsorozat című alkotásban. Az akkori sorozatoktól élesen eltérő, gyakran felnőtt témákat boncolgató sorozat egyike a világ legismertebb rajzfilmsorozainak, amelyhez a mai napig visszanyúlnak.

Az 1990-es, 2000-es években a sikeres (szuperhős) sorozatok (pl.: Tini Titánok, Pindúr pandúrok, stb.) kaptak egy-egy rajzfilmet is: ezeket elsősorban nem a nagyközönségnek, hanem a rajongóknak szánták, rajzolásuk megegyezett az adott sorozatéval és gyakorlatilag egy erősen elnyújtott epizódnak feleltek meg (ennek oka az alacsony költségvetés volt).

A fent említett, eredetileg 1992 és 1995 között vetített Batman: A rajzfilmsorozat már 1993-ban megkapta saját filmjét: a Batman: A rém álarca című alkotás azonban nem veszett a feledés jótékony homályába - épp ellenkezőleg: minden idők egyik legjobb rajzfilmjévé, egyben az egyik legjobb szuperhős-filmmé vált.

A rajzolás- és előadásmód nem változott, ahogy a felállás sem: Gotham sötét, neo-noir hangulatú városának bűntől fertőzött utcáin a rendőrség mellett a rejtélyes köpenyes igazságosztó, Batman járőrözik, felgöngyölítve a bűneseteket és rács mögé juttatva a gazfickókat.

A film elején a Shady Lady kaszinóban néhány bűnöző éppen több évnyi előkészítő munka gyümölcsét, egy rakás hamis bankót szemlélnek, amikor a maszkos igazságosztó közbelép. A fekete köpenyes alak egymaga elbánik a rárontó négy maffiózóval, de az ötödik elmenekül, táskájában a hamis pénzzel.

Chuckie Sol, a maffiózó átrohan a szomszédos parkolóházba, de nem éri el az autóját, mert egy másik maszkos alakkal találkozik, akit furcsa füst vesz körbe.

A félelmetes lényt egyszerűen nem fogja a golyó és egy akcióval később (ha nem is közvetlenül), de Chuckie meghal, az emberek pedig csak a megérkező Batman-t és a halott férfit látják (noha a denevérember korábban éppen arról volt ismert, hogy nem használ fegyvert és soha nem öl meg senkit). Ezzel kezdetét veszi egy izgalmas detektív-történet, ahol senki sem az, aminek látszik.


Szereplők:

Batman okkal sokak kedvence: amíg a legtöbb szuperhős Superman-hez hasonlít (gyakorlatilag sebezhetetlen, emberfeletti képességgel rendelkezik, elsősorban hasonló szupergonoszok ellen küzd), addig a denevérember valóban egy ember.

Jártas a harcművészetekben, övében számos kütyü található és több speciális jármű birtokosa, de attól még csak egy ember: nincsenek szuperképességei és gyakran az ”egyszerű” gonosztevők ellen harcol.

Batman valójában a milliárdos Bruce Wayne, akinek gyerekkorában egy rabló ölte meg a szüleit - később ez ösztönözte bűnüldözői karrierjét (a denevérjelmez sem öncélú: azért találta ki, hogy ráijesszen ellenfeleire).

Bruce labilis személyiség: még mindig gyerekkori traumája hatása alatt áll és úgy érzi, nem kerülhet közel senkihez, mert ha szerelembe esne, meggyalázná szülei emlékét, ezért a milliárdos egyetlen társa komornyikja, Alfred Pennyworth, aki gyerekkora óta ismeri.

Bár nem tudja, kit rejt a ruha, Batman - ha nem is barátja, de szövetségese James Gordon rendőrfőnök, viszont felbukkan a sorozatból ismert Harvey Bullock rendőr is, aki el akarja kapni Batman-t. Náluk azonban fontosabb szerepet játszik Bruce egy régi ismerőse, egyben volt szerelme: Andrea Beaumont, aki felbukkanásával jócskán felkavarja Gotham városának állóvizét.


Történet:

Bruce Wayne megtudja, hogy Andrea tíz év után visszatér a városba - a lány most a nagyravágyó Arthur képviselővel találkozna, aki szívesen közel kerülne a gyönyörű nővé érett Andrea-hoz. Bruce és Andrea annak idején a temetőben találkoztak, ahol mindketten elvesztett szüleiket látogatták meg.

A jelenben ismét a temetőé a főszerep: Buzz Bronski, egy maffiózó meglátogatja nemrég meghalt barátja, Chuckie Sol sírját, ám őt is felkeresi a fantom, aki a második bűnözővel is végez, a főnökük után rohanó két testőr pedig ismét azt hiszi, megint Batman csapott le.

Valójában Batman csak később érkezik és a nyomok mellett megáll szülei sírjánál, de Andrea is éppen a temetőben tartózkodik és észreveszi, hogy a denevérember pont a Wayne család sírjánál időzött.

Nem sokkal később Salvatore Valestra, egy harmadik, idős maffiózó értesül Chuckie és Buzz haláláról, ami rendkívül felizgatja. Félelme nem alaptalan: nyomozása közben Batman is rájön, hogy ők hárman 10 évvel korábban egy pénzmosó üzlet fejesei voltak, egy fényképen ráadásul a bűnözők között Batman felismeri Andrea-t is.

Erről eszébe jut egy régi este, amikor Andrea-val járt és eldöntötte, hogy a következő nap megkéri a lány kezét, azonban a gazdag apa és lánya, Andrea másnap hirtelen elutazik Európába, Bruce pedig hoppon marad (a férfi ekkor találta ki a Batman jelmezt és kezdett napi szinten harcolni a bűn ellen).

A három bűnöző közül utolsóként életben maradt Valestra attól retteg, hogy Batman őt is meg fogja ölni, ezért végső elkeseredésében meglátogatja Batman legnagyobb ellenségét, a Joker-t, aki valaha szintén részt vett a pénzmosásban.

Az őrül Joker végez Valestra-val, de elfogadja a kihívást. Sikerül lépre csalnia a rejtélyes rémlényt és rögtön rájön, hogy nem Batman-nel áll szemben, sőt, azt is tudja, ki rejtőzik a fantom álarca mögött.

Eközben Batman kideríti, hogy Joker is részt vett a nagy csalásban és bár lebukik Andrea előtt, a lány régi eltűnésének okára is fény derül: apja, Carl Beaumont tartozott a gengsztereknek, de nem akarta visszafizetni a pénzt.

Hamarosan Batman számára is nyilvánvalóvá válik: a rém nem más, mint Andrea, aki azért jött, hogy végezzen a bűnszervezet minden tagjával. Az utolsó célpont maga a Joker, de a bohócot nem lesz könnyű elintézni, mert ő is tartogat pár trükköt a tarsolyában, ráadásul Batman is feltűnik a színen, hogy megállítsa Andrea-t és elkapja Joker-t egy végső macska-egér párharcban.




Apróságok:

A Batman: A rém álarca egy fantasztikus rajzfilm, tele van fordulattal, talánnyal és árulással, de - ellentétben például a 2016-os Zootropolis-szal - a nyomozás a felszínen sem vidám: Bruce nem egy gondtalan életet élő playboy, hanem egy meggyötört, kétségekkel teli figura (ettől válik hihetővé).

A sorozatból ismert rendkívül egyedi látványvilág és a történet mellett folyik a vér (még ha csak kevés is), ráadásul hullanak a szereplők, mint a legyek. Az ismerős látvány mellett a sorozatból ismert dallamok is felcsendülnek, viszont immár egy kórus előadásában: a film egyik legerősebb jelenete, amikor Bruce felveszi az álarcát, hogy Batman-ként harcba induljon. A néző csak a komornyik, Alfred reakcióját és a férfi szemeit látja, mégis egyértelmű, hogy most aztán jaj lesz a gonoszoknak (a jobboldali kép csak illusztráció).

A film talán egyetlen negatívuma a magyar fordítás. Nem is a szinkronszínészekkel van gond, hanem a folyamatos félrefordításokkal. Az egy dolog, hogy a Chuckie Sol szélvédőjéről vett anyag („sűrű, hosszúláncú makromolekuláris polimer”, ami természetesen „adaptogénikus”) marhaság, az viszont nagyon kivesz a történetből, amikor Joker a fantomot Darth Wader-hez hasonlítja (az eredetiben egy gyerekmeséhez).

A rajzfilm elején ráadásul a magyarban azt mondják, a pénz hamisságát csak mikroszkóppal lehetne felismerni, ami nem nagy dolog, pedig az eredetiben neutron-mikroszkópot említenek (de rosszul mondják a Bruce által gyakorolt harcművészetet - helyesen dzsúdzsucu, angolosan jiu jitsu - és még számos helyen tévednek).

A Batman: A rém álarca ettől még egy fantasztikus rajzfilm és minden későbbi Batman film (köztük a Christopher Nolan rendezte élőszereplős trilógia) ezt próbálta másolni, de legalábbis meglovagolni (a rajzfilm és a sorozat sikere miatt idővel további Batman rajzfilmek és sorozatok születtek).

Érdekes, hogy mindezek ellenére megjelenésekor a rajzfilm nem aratott átütő sikert, aminek egyik fő oka valószínűleg a rendkívül gyenge reklámkampány volt.


Adatok:

Származási ország: Amerikai Egyesült Államok

Stúdió: Warner Bros.

Rendező: Bruce Timm

Megjelenés éve: 1993

Hossz: 76 perc

Költségvetés: 6 millió $ (~ 1,3 milliárd forint)

Ajánlott: kizárólag idősebbeknek és felnőtteknek (régi rajzfilmhez képest sok az erőszak és maga a történet is igen komor)


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.