Az élet könyve

„De ha az én bajnokom veszi el a lányt...”


A világ:

Akár tetszik, akár nem, tény, hogy a világ egész estés rajzfilmjeinek túlnyomó részét az Amerikai Egyesült Államokban gyártják. Ennek számos oka van, de a legfontosabb a pénz: egy rajzolt vagy animációs film elkészítése rengeteg pénzbe (nemritkán tízmilliárdokba) kerül, ezt pedig a legtöbb filmkészítő egészen egyszerűen képtelen kifizetni.

Ennek ellenére minden évben számos rajzfilm születik, többségük azonban csupán néhány tucat filmszínházban kerül vetítésre, ezért csak egy szűk közönséghez jut el. Ha azonban végigböngészi az ember egy év animációs filmes felhozatalát, még Magyarországon is átlagosan 15 alkotást mutatnak be.

Természetesen a nagyok, a Pixar, a Disney és a DreamWorks minden évben képviselteti magát legalább egy nagy durranással, de fel-feltűnnek a Laika Studio vagy az Aardman Animations stop-motion technikával készült nagyjátékfilmjei is és minden évben megjelenik egy újabb Barbie-film is.

Hiába azonban a széles spektrum, az egyfilmes stúdiók produktumai szinte kivétel nélkül béna, felejthető alkotások. A kevés kivételek egyike a Pirosszka: e film készítői felismerték, hogy látvány terén képtelenek lennének felvenni a versenyt a ”nagyokkal”, ezért ehelyett a már unalomig ismert történeten csavartak egyet (többet), a végeredmény pedig egy meglepő, de jópofa alkotás lett (más kérdés, hogy a sikerből befolyt pénzből egy szánalmas második részt tudtak összedobni).

A ronda és bugyuta filmek masszájából csak nagyritkán tud kiemelkedni egy-egy alkotás, Az élet könyve azonban közéjük tartozik. Annak ellenére, hogy e filmhez a pénzt amerikaiak adták, az alkotók szinte kizárólag Mexikóból származnak és maga a történet is a mexikói folklórt járja körül, tehát gyakorlatilag egy mexikói rajzfilmmel van dolgunk.

Az élet könyve egy hétköznapi eseménnyel indul: egy öt rosszcsontból álló csoport érkezik a múzeumhoz, hogy részt vegyenek egy vezetett látogatáson. A rendetlen kölykök körbevezetésére senki nem jelentkezett, de szerencsére felbukkan Mary Beth, a gyönyörű idegenvezető, hogy átvegye a csoportot.

A miniszoknyás, vörös szépség ráadásul nem egy hétköznapi körútra viszi a gyerekeket: a gyerekek egy titkos bejáraton át a Múzeum egy titkos szegletébe kerülnek, ahol többek között az Élet könyve is található: egy varázslatos mű, amelyben a világ össze története megtalálható. A hölgy a múzeumban elmond egy mesét, amely valamikor réges-régen történt meg San Angel városában: minden november másodikán, halottak napján kezdődött.

Az élet könyve egy Disney film költségvetésének a harmadából készült, az alkotók azonban megtalálták a módját annak, hogy ez ne érződjön a végterméken: az egész történetet (animált) bábúkkal játsszák el, ami nagyon illik a szokatlan látványhoz.

Az élet könyve részben az alvilágban játszódik, ez azonban messze nem a keresztény kultúra által sugallt rettenetes pokol, sőt, nemcsak boldog, de meglepően (kissé talán túlságosan is) színes hely.


Szereplők:

Ahogy Mary Beth elmondja, Mexikó a világ közepe, azon belül is San Angel városa maga a középpont és mint ilyen, alatta fekszik a Nemfeledettek földje. Az emberek haláluk után ide kerülnek - Mary elmondása szerint ez egy vidám, varázslatos hely azok számára, akik emlékét még őrzik (élő) szeretteik. A Nemfeldettek földje alatt azonban ott van az Elfedettek földje: egy sivár pusztaság, a végállomás azok számára, akikre már nem emlékeznek.

Mindkét birodalmat egy-egy uralkodó irányítja. Az elfedettek vidám földjét La Muerte uralja: egy elegáns, vörös ruhás hölgy, aki kissé ijesztően néz ki (arcát koponyaszerűen kifesti, szemei pedig sárgán izzanak), de szereti az egész emberiséget és hisz az emberek tisztaságban (plusz a teste nem mellékesen finom cukorkából áll).

Vele szemben áll Xibalba, az Elfeledettek földjének sötét ura, akiről elég annyit tudni, hogy túlnyomórészt kátrányból épül fel. No meg ott van még a Gyertyakészítő, aki fenntartja az egyensúlyt (az ő teste viaszból van, kivéve a szakállát, ami felhőből).

Persze a haladók számára e három lény láthatatlan, azonban gyakrabban avatkoznak be a dolgokba, mint azt bárki is gondolnál. A történet látszólag Manolo-ra, egy fiatal matadorra koncentrál, aki megpróbálja elnyerni a szépséges María Posada kegyeit, ám nincs egyedül, mert Joaquin is María kezére hajt.


Történet:

Az egyik halottak napján Xibalba feljön az élők világába. La Muerte szintén megjelenik, hogy vigyázzon a szeretteik emlékét ápoló emberekre, de az Elfedettek földjének ura ezúttal nem szórakozni jött: alkut ajánl a Nemfeledettek földjét uraló La Muerte-nek.

Réges-régen a két isteni lény kötött egy fogadást, hogy a két birodalom közül melyik kié legyen, de Xibalba csalt, ezért La Muerte kapta a vidám alvilágot, Xibalba pedig a kietlen Elfedettek földjét.

Látszólag az isteni férfi és nő mindenben különbözik, ez azonban nem teljesen igaz: egy dolgot mind a ketten imádnak: a fogadásokat. Xibalba ezért egy új fogadást ajánl: mindketten választanak egy hőst, akik Mariaba szívéért harcolnak és aki feleségül veszi María-t, azé lesz a Nemfeledettek földje.

La Muerte belemegy a játékba: az ő választottja Manolo lesz, aki egy egész sornyi matador-őst tudhat a háta mögött, ő mégis muzsikus szeretne lenni (Xibalba pedig a harcos Joaquin-t választja). María-nak tetszik Manolo, ám a fiúnak komoly gondjai vannak apjával, aki minden áron azt szeretné, ha a fiából is matador lenne.

Sok-sok kaland után egy este Manolo játékával elcsábítja María-t, ám a randi rossz véget ér, ugyanis Xibalba ördögi tervet eszelt ki. Botját kígyóvá változtatva megmarja a lányt, aki látszólag holtan esik össze. Mariaba apja és Joaquin Manolo-t hibáztatja, aki úgy érzi, mindennek vége: ő csak együtt akar lenni szerelmével. Egy rejtélyes öregember bukkan fel, aki azt ígéri, együtt lehet a lánnyal, amibe Manolo belemegy, tudván, hogy ezt csak egyféleképpen teheti - ha ő is meghal.

A kétfejű kígyó így őt is megmarja, a fiatalember pedig a Nemfeledettek földjén köt ki, ahol találkozik családja számos korábbi tagjával (ez nem meglepő - matadornak lenni nem egy életbiztosítás).

Manolo találkozik anyjával, Carmen Sánchez-zel, nagyapjával, Luis Sánchez-zel, sőt, még a dédapjával, Jorge Sánchez-zel is, María-t, azonban sehol sem találja. A Sánchez família ezért elviszi Manolo-t La Muerte kastélyába, hiszen a Nemfeledettek földjének ura mindenkin szívesen segít. A palotában azonban nem az fogadja őket, akire számítottak: La Muerte helyett Xibalba ül a trónon.

Kiderül, hogy Xibalba kétfejű kígyójának csak az egyik feje marta meg María-t, így a lány csak mély álomba merült. Amikor azonban felébredt, Manolo már halott volt (mivel őt mindkét fej megmart), így a lány kénytelen hozzámenni Xibalba pártfogoltjához, Joaquin-hoz, mivel csak ő mentheti meg a várost a támadó Chakal-tól és banditáitól - mivel így Xibalba győz a fogadáson, övé lett a Nemfeledettek földje.

Manolo azonban nem adja fel: be akarja bizonyítani La Muerte-nek, hogy Xibalba csalt, ám ezt csak egyféleképpen teheti: ha a Legendás szellemkúton át távozik a Nemfeledettek földjéről. Így hát nagyapjával és anyjával együtt Manolo elindul, hogy átjussanak ott, ahol eddig még senkinek nem sikerült és a Gyertyakészítő segítségével értesítsék a Nemfeledettek földjének igazi urát.

Ám nem csak Manolo-éknak kell szinte lehetetlen dolgokat teljesíteni: az élők világában ugyanis Chakal hatalmas sereggel támad a falura és Joaquin elveszti az Öröklét medálját, ami korábban legyőzhetetlenné tette, de amikor már minden veszni látszik, a két világ szereplői egy térfelen küzdenek meg...


Apróságok:

Az Élet könyve egy igazi felüdülés a sok amerikai film között: végre egy rajzfilm, amely egy (legalábbis az egész estés animációs filmes mércével mérve) jóformán ismeretlen kultúrkörbe kalauzolja a nézőket.

Persze ez csak egy felszínes utazás, Mexikó nem csak pinatakból, koponyákból és kackiás bajszokból áll, de így is számos mexikói hagyomány felelevenedik a chupacabratól a mexikói ételeken át a sombreroig és a halál érdekes feldolgozásáig.

La Muerte vagy Santa Muerte, a halál asszonya ugyanúgy mitológiai alak, mint a (maja) Xibalba. A két isteni lény újra és újra felbukkan nem csak az alvilágban és az emberek világában, de a jelenben is (ők játsszák az idegenvezetőt és az ijesztő őrt).

Érdekes, hogy Xibalba kinézete és tettei ellenére egyáltalán nem gonosz és La Muerte nem is gyűlöli - már csak azért sem, mert ő a férje. A nemek közötti egyenlőséget ugyan nem erőltetik a szokott felszínes módon, de Az élet könyve tele van erős női karakterekkel: La Muerte mellett María is nemegyszer kihúzza a két hősszerelmest a csávából és nem szabad elfeledkezni az Adelita-testvérekről sem.

A film további üzenete, hogy ne más álmát kövesd, hanem a magadét: csak azért, mert valakinek az apja, a nagyapja, de még a dédapja is matador (vagy ügyvéd) volt, attól még a gyereknek lehet valami más a foglalkozása.

Meglepő, hogy a számos pozitívum (és több mint két tucat szakmai jelölés) ellenére Az élet könyve mégsem lett annyira sikeres a kasszáknál: az elkészítés költségének csupán a kétszeresét tudta produkálni, aminek valószínűleg a reklám szinte teljes hiánya volt a fő oka.


Adatok:

Származási ország: Amerikai Egyesült Államok (mexikói)

Stúdió: Reel FX Creative Studios

Rendező: Jorge R. Gutierrez

Megjelenés éve: 2014

Hossz: 95 perc

Költségvetés: 50 millió $ (~ 11 milliárd forint)

Ajánlott: kicsiknek és nagyoknak egyeránt, bár inkább csak iskolásoknak


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.