A tolvaj és a cipész: 4-es újrafoltozott változat
„Egy szeg, látod?”
A világ:
Egy egész estés (90 perces) film létrehozása hosszú, évekig tartó folyamat, de egy rajzfilmmé nemritkán még ennél is több. A rajzfilmeknél nem kell ugyan bajlódni a színészekkel és nem kell újra felvenni egyes jeleneteket, csakhogy (legalábbis a régi alkotásoknál) minden egyes képkockát (másodpercenként általában 24-et) kézzel rajzoltak, emiatt még a Disney-hez hasonló cég-óriások népes csapatai is évekig dolgoztak egy-egy alkotáson.
A töménytelen munka azonban nem riasztott el mindenkit: utóbbiak táborába tartozott Richard Williams animátor is, aki többek között a legsikeresebb vegyes műfajú film, a Roger nyúl a pácban rajzolt részeiért felelt.
Williams gondolt egyet és 1964-ben belevágott egy saját rajzfilmbe, amely a The Thief and the Cobbler (a tolvaj és a cipész) munkacímet kapta. Mivel Williams maga finanszírozta művét, a készítés igen lassan haladt. A pénzhiány mellett a fő probléma az volt, hogy a történet elsősorban idősebbeknek készült, ezért a filmet cégek nem támogatták, így két évtizeddel később még mindig csupán 20 percnyi animáció készült el.
Richard Williams végül 1988-ban eladta félkész alkotását a Warner Bros-nak. E cég bízott abban, hogy képes lesz befejezni a mesterművet, de további 4 év és számos munkaóra után a filmből még mindig hiányzott egyötödnyi rész.
A finanszírozó viszont már nem akart több pénzt a rajzfilmbe ölni, ezért a mesét újravágták, létrehozva egy Aladdin-klónt, The Princess and the Cobbler (a hercegnő és a cipész) néven. Később még jobban átalakított változatok is megjelentek (pl.: Arabian Knight, The Thief and the Cobbler: A Moment in Time, stb.). Az alábbiakban a Garrett Gilchrist által felújított, The Thief and the Cobbler: The Recobbled Cut Mark 4-esről lesz szó, amely majdnem mindenben hű Williams eredeti elképzeléséhez.
Ezúttal a közel-keleten járunk, jóval Ali Baba és Aladdin előtt (valamikor a középkorban), a helyszín pedig Bagdad városa. A város legmagasabb tornyának tetején három aranygömb található, melyek varázslatukkal védelmet nyújtanak a sötét seregek támadásától, de egy prófécia szerint ha a gömböket valaha is eltávolítják a torony tetejéről, a Bagdad hatalmas veszélybe kerül.
Maga a történet egy tolvajjal indít, aki betéved az alvó, Tac (szeg) nevű varga (cipész) házába, miközben az utcán hatalmas pompával elhalad Zigzag, a vezír (afféle udvari varázsló). Tac alva-varró és véletlen összekötözi magát a tolvajjal, aki éppen kifosztaná. Egy rövid közjáték után az egymásba akadt két alak lebukdácsol a lépcsőn, ki az utcára, Tac szögei pedig szétszóródnak: egyenesen a varázsló, Zigzag elé, aki egybe bele is lép.
Tac-et bűnéért azonnal az uralkodó, Nod király elé hurcolna, hogy a szultán áldását adja a kivégzésére, csakhogy a király lányának, Yum-Yum hercegnőnek megtetszik a fiú, ezért felkéri cipellőjének kijavítására.
Közben a korábbi tolvaj meglátja a város legmagasabb tornyán a három óriási aranygömböt, ezért belopózik a palota kapuján, majd megkezdi hosszú, keserves útját (a palota csatornarendszerén át) egészen a legmagasabb torony csúcsáig). Nem jár sikerrel (csupán két arany hátvakarót zsákmányol), viszont ellopja Yum-Yum hercegnő cipőkét (azt, amelyik javításával Tac éppen végzett).
A fiatal cipész ezt persze nem hagyhatja, ezért üldözőbe veszi a tolvajt és a hajsza végén sikerül is visszaszereznie a kecses lábbelit, de ismét keresztezi Zigzah útját, ezért most már tényleg halálra ítélik.
A helyzet még rosszabbra fordul, amikor az enyves kezű tolvaj végül feljut a legmagasabb minaret tetejére és ellopja az arany gömböket, ráadásul a szörnyűséges One-Eye (egyszemű) főnök, miután legyőzte Nod király seregét, már Bagdad városának legyőzését tervezi.
A tolvaj és a cipész egyedi alkotás és nem csak azért, mert egyike a világ leghosszabb ideje készülő rajzfilmjeinek (hivatalosan 31 éven át gyártották, de még fél évszázad elteltével sincs teljesen kész) és magyarul nem is jelent meg (a címet önkényesen fordítottuk le).
Williams művében minimális a beszéd, a főszereplők közül az egyik egy, a másik nulla mondatot mond, de ez is hozzátesz a rendkívüli látványvilághoz, amire az epikus zene (pl.: Antonín Dvorák IX. szimfóniája) teszi fel a pontot (igaz, ez a rajzfilm azon kevesek egyike, amely elsősorban felnőtteknek szól és nem az eszkalálódó brutalitás miatt).
Szereplők:
A tolvaj és a cipész című rajzfilmben három fontos szereplőt követünk, akik közül kiemelkedik Tac, a cipész. A fiatalember toldozott-foldozott ruházatban, kissé bukdácsolva halad és nem sokat beszél, de fiatal kora ellenére nagyon ért a mesterségéhez és a szíve is a helyén van (emellett első látásra beleszeret az ifjú Yum-Yum hercegnőbe).
Tac mellett ott van a névtelen tolvaj is, aki egy görnyedt hátú, zöldes bőrszínű kétes alak két hatalmas füllel. Ő olyan, mint egy valódi tolvaj. Nem elsősorban akrobatikus mutatványairól híres (bár azokra is képes) és nincsen semmi fegyvere, de láthatatlanul jár az emberek között és senkinek nem tűnik fel, hogy kaftánjában mi mindent tűnik el nyomtalanul (igaz, amikor a hercegnő dadáját próbálja meglopni, az öregasszony irgalmatlanul elnáspángolja, minden korábbi lopott holmit kiverve belőle).
A harmadik fontos figura nem más, mint a nagy vezír, Zigzag, aki a király tanácsadója, varázslatok és sötét titkok tudója, aki titkon a trónra tör. A pompát imádó Zigzag kicsit olyan, mint Jafar az Aladdin sorozatból és ez igaz a királyra, valamit lányára is (csak itt a lenge öltözetű lányt nem Jazmine-nak, hanem Yum-Yum-nak hívják).
Az öreg, szenilis király uralkodó létére nem játszik túl nagy szerepet (általában szunyókál), Yum-Yum hercegnő viszont talpraesett királylány, aki többször is kiáll magáért. Vele szemben a sivatagi banditák, bár külsőre félelmetesek és erejük is van, mind együgyűek, beleértve Fedélnélküli vezért is.
De a királyságnak vannak erős és szörnyű ellenfelei is: ilyen a hatalmas One-Eye (egyszemű) vezér, akinek óriási, éjfekete serege minden ellenfelet legyőz és hatalma egyre csak terjed.
Történet:
Miután a minaret tetejéről eltűnnek az aranygömbök, Bagdadban kitör a pánik, Zigzag azonban nem esik kétségbe: ő a helyzetben lehetőséget lát. A királyi udvar pénzéhes léhűtőit arra utasítsa, hogy szerezzék meg neki a gömböt, ő maga pedig elmehet velük One-Eye vezér táborába, hogy egy remek üzletet kössön.
Először Zigzag még tesz egy kísérletet Bagdadban: felajánlja Nod királynak, hogy visszaszerzi az (immár nála lévő aranygömböket), ha a király hozzáadja lányát, Yum-Yum hercegnőt. Nod király nem meglepő módon rettenetesen mérges lesz és elüldözi a varázslót, nem tudván, hogy nála vannak az aranygömbök is.
Végső elkeseredésében a király lányát, Yum-Yum hercegnőt bízza meg, hogy menjen el a sivatagon túl fekvő, őrült szent öreg boszorkányhoz (jóshoz), hátha ő tud mondani valami okosat. Yum-Yum azonnal útnak indul dadájával és a gyaloghintaját cipelő őrökkel, de a biztonság kedvéért Tac-et is magával viszi.
Egy darabig el is jutnak, csakhogy a sivatagban összetalálkoznak egy csapat félelmetes banditával. Kis híján mind elvesznek, de Yum-Yum hercegnő határozott fellépésével végül a saját szolgálatába álltja a banditákat (akik amúgy is 30 éve nem raboltak ki egyetlen karavánt sem).
A most már nem annyira kis csapat eléri az aranyló kezeket, ahol az őrült bölcs lakik, de közben Zigzag is elér az egyszeműek táborába, ahol felajánlja a szolgálatait One-Eye főnöknek. Az őrült és szent öreg boszorkányt nem nagyon érdekli, hogy Bagdad városa végveszélybe került: ő csak a pénzre hajt, de miután Yum-Yum hercegnő egy egész ládányi kincset ad neki, mégis megszólal.
A vénség elárulja, hogy Bagdad-ot csakis egyetlen ember mentheti meg, aki nem más, mint Tac (bár az is lehet, hogy csak azért mondja ezt, mert rá mutat. Mielőtt a boszorkány eltűnik, ad még egy segítséget: Tac hasznára nem a várfal vagy fegyverek lesznek, hanem egyetlen szeg.
Ezzel a bölcselettel nem sokra mennek, de nincs mit tenni: a kis csapat visszaindul Bagdad városába. A városfal előtt összetalálkozik a két sereg: Zigzag és One-Eye a mögöttük hömpölygő rettenetes sereggel: elképesztő mennyiségű katonával, fegyverrel, óriás ostromgépekkel és más szörnyűséges masinákkal. A másik oldalt Yum-Yum hercegnő áll néhány tucat rablóval és Tackel. Meg persze egyetlen szeggel...
Apróságok:
A cipész és a tolvaj egypárját ritkító alkotás, ha másért nem, a látványáért mindenképpen: elég csak a történet eleji üldözési jelenetre gondolni az optikai csalódásos hátterekkel, de említhetnénk a végső, elképesztően hosszú csatajelenetet is, ahol One-Eye seregének mindig újabb és újabb része pusztul el.
A szemkápráztató (vagy nézőponttól függően szemkisütő) képek olyanok, mint a tolvaj, aki rengeteget szenved, ugyanakkor nevetséges, hogy mi mindent megúszik ép bőrrel: a jelenetei meglepőek, de nem feltétlenül érdekesek és hosszabb távon nem is képes fenntartani az izgalmat.
Ez a film legnagyobb hátránya: bár nem ijesztő vagy brutális, mégis, elsősorban felnőtteknek érdemes végignézni, mert a kicsiket valószínűleg nem lenne képes lekötni. Más kérdés, hogy A tolvaj és a cipész-nek nem adatott meg a lehetőség, hogy bizonyítson a kasszáknál, legalábbis nem az eredeti formájában.
Végül az is igaz, hogy a főszereplő, Tac ezúttal is (ld. Aladdin) hófehér, ami a sivatag közepén nem kis teljesítmény egy közembertől, viszont el kell ismerni; jópofa ötlet, hogy Tac ajkai szinte sosem látszanak - ehelyett a fogai között tartott szögekből formázták meg a száját.
Adatok:
Származási ország: Amerikai Egyesült Államok
Stúdió: Richard Williams Productions
Rendező: Richard Williams
Megjelenés éve: 1993 (még nincs teljesen kész)
Hossz: 92 perc
Költségvetés: 28 millió $ (~ 6,2 milliárd forint)
Ajánlott: elsősorban felnőtteknek és idősebb gyerekeknek