Asterix és Cézár ajándéka

„A rómaiak cimborák? Így van, egyelőre kedveljük őket”


A világ:

Franciaországot hányattatott történelme során többször is idegen hatalmak foglalták el, ami a XVIII. században identitás-válságot okozott. Ekkor nyúltak vissza először a franciák az ókori keltákhoz, akik a Gallia nevű területen éltek (a mai Franciaország, Belgium, valamint részben Svájc és Olaszország területén) és hosszú időn át dacoltak a fél világot elfoglaló rómaiakkal.

A területet Gaius Julius Caesar (Cézár) foglalta el, de a helyi gallok több felkelést robbantottak ki (a legismertebb Ambiorix, illetve egy évvel később Vercingetorix által vezetett lázadás volt), amelyre később a franciák büszkén gondoltak, elődeiknek tartva a gallokat. A számos francia festmény és szépirodalmi mű mellett a rómaiaknak ellenálló gallok kiszínezett történetét meséli el az 1961-ben megalkotott Asterix, a gall című képregény is, amely később Asterix és Obelix néven vált ismertté.

René Goscinny író és Albert Uderzo rajzoló együttműködéséből született képregény-sorozat (hasonlóan a belga Tintin-hez és a Hupikék törpikék-hez) olyan sikeressé vált, hogy idővel rajzfilmek is születtek a mesékből, méghozzá nem is kevés. A 4 élőszereplős film mellett (előtt), 1967-ben jelent meg az Asterix, a gall, amit egy évvel később követett az Asterix és Kleopátra, majd hosszabb kihagyás után, 1976-ban az Asterix 12 próbája, 1985-ben pedig a félrefordított nevű Asterix és Cézár ajándéka (eredetileg Asterix és Cézár meglepetése, angolul Asterix Cézár ellen).

Ez a cikk ez utóbbi filmről szól, amely azonban a korábbiakkal ellentétben nem egy az egyben egy Asterix képregény megfilmesítése, ehelyett kombinálja az Asterix, a légionárius és az Asterix, a gladiátor történeteket.

A mese az Asterix képregényekben és filmekben megismert alapfelállással indul. Az ókorban járunk, ahol az ismert világ nagy részét a legyőzhetetlen diktátor, Cézár már meghódított - Róma uralmát mindössze egyetlen, távoli gall falu tudta elkerülni. Ez nem véletlen: e kis faluban lakik ugyanis Getafix, az ősz hajú druida, akinek titkos főzete rövid időre legyőzhetetlenné tesz bárkit, így ha támadnak a rómaiak, a falu lakói csak isznak a löttyből és akár ezernyi rómaival is elbírnak. Cézár számos alkalommal próbálta már elfoglalni a kis falut - a főzet miatt eddig mindig kudarcot vallott, de nem adja fel és a többi rómaival a legkülönfélébb cselekkel próbálja kijátszani a gallokat.


Szereplők:

Az Asterix és Cézár ajándéka (ahogy az Asterix mesék általában) két gall, Asterix és Obelix újabb kalandját meséli el. A szőke Asterix alacsony növésű, de kiváló harcos, aki jól forgatja a kardot és mindig magával hord egy flaska varázsitalt, amelyet elfogyasztva rövid ideig hatalmas erőre tehet szert.

Asterix ráadásul nemcsak ügyes, de okos is - vele szemben barátja, Obelix egyértelműen az erőt képviseli a csapatban. Obelix gyerekkorában beleesett egy kondér varázsfőzetbe, amitől nemcsak hatalmasra nőtt, de elképesztő erőre tett szert, ráadásul neki ehhez még csak varázsfőzetet sem kell innia. Obelix hű társa apró kutyája, az értelmes Dogmatix.

Persze Asterix és Obelix mellett számos további gall él a faluban: a visszatérő szereplők, köztük a kovács és a halárús mellett ott van Panacea, egy gyönyörű fiatal lány, a főnök ifjú unokahúga (aki nemrég tért vissza a faluba), szerelme, Tragikomix, az ifjú gall és még sokan mások - békés életüket azonban nemsokára (ismét) Cézár és a rómaiak ügyködése kavarja fel.


Történet:

A kicsiny gall falu kulturálisan is dacol a rómaiak mindenre kiterjedő erejével: a tradicionális öltözetű, szárnyas sisakos gallok vacsorára is vadkanhúst esznek, amelyre hagyományosan vadásznak - egyszerűen szaladnak a vadkanok után, amelyeket aztán kézzel fognak el.

Amíg azonban Asterix és Obelix boldogan rohangásznak az erdőben, Cézár Rómában morcosan fogadja a tartományok ajándékait. A leigázott tartományok úgy fogják kifejezni a hódolatukat, hogy minden tartományból ragszolgákat vetnek az oroszlánok elé, a nagy Cézár szórakoztatására. Cézár a pufók Caius Fabius-t jelöli ki az esemény megrendezésére, csakhogy akad egy kis probléma. Cézár azt akarja, hogy minden provinciából érkezzen rabszolga, ami meg is történik - mindenhonnan érkeznek harcosok, kivéve egyetlen helyről: a kicsiny gall faluból.

A római helyőrség nem meri megtámadni a falut, mert félnek a bosszútól, de erről egy újonnan áthelyezett tizedes mit sem tud, ezért embereivel elfogatja az erdőben andalgó Panaceá-t és Tragikomix-ot. A parancsnok is fél a galloktól, ezért a tizedest a két gall fogollyal együtt a legtávolabbi helyőrségbe száműzi, de ezzel csak késleltetni tudja az elkerülhetetlent. Asterix és Obelix a többi falubelivel jól feldúlják a helyőrséget, ahol megtudják, hogy a gall szerelmespárt elhurcolták.

Nincs mit tenni: Getafix ad egy flaska varázsitalt Asterix-nek, aki Obelix és kutyája, Dogmatix kíséretében elindul, hogy kiszabadítsa őket. Mivel nem tudják, hogy merre keressék őket, Asterix és Obelix első állomása Condatum, egy helyi római település, ahol meggyűlik a bajuk a bürokráciával, de végül megtudják, hogy Panaceá-t és Tragikomix-ot Panaceába vitték. Asterix úgy dönt, az lesz a leggyorsabb, ha átmenetileg beállnak a római légióba, mivel így a kiképzés után rögtön oda fogják őket szállítani.

A besorozott gallok, a kiképző Dubious Status agyára mennek, a többi légionárius viszont élvezi a műsort. A kiképzés hamar véget ér és a hosszú út végén Asterix-ék szerencsésen megérkeznek az afrikai helyőrségbe, ám elkéstek: Panacea és Tragikomix már elhagyta a tábort és éppen étlen-szomjan bolyonganak a sivatagban.

Asterix és Obelix azonnal utánuk erednek, de mindig le vannak maradva egy lépéssel: kiderül, hogy az ifjú gallokat rabszolga-kereskedők elfogták és eladták a rómaiaknak, majd amikor Asterix-ék végül elérik a római várost, kiderül, hogy Caius Fabius időközben megvette a szerelmeseket, hogy Cézár ünnepségén képviseljék a kis gall falut.

Asterix és Obelix azonban nem adják fel és önként Rómába mennek, itt azonban szétválnak és mindenkinek egyedül kell boldogulnia: Asterix-nek a csodafőzet nélkül, Obelix-nek Asterix nélkül, Dogmatix-nak pedig Obelix-nélkül...


Apróságok:

Asterix és Cézár ajándéka a korai Asterix-rajzfilmek egyik csúcspontja: a mese már túllépett a korai filmek avíttas stílusán, ugyanakkor hű maradt a képregényekhez. A film rajzolása ugyan nem ér fel a kortárs Disney rajzfilmekhez, de a furcsa mozgásért kárpótolnak a karikírozott karakterek és a gyönyörű, festett hátterek. A francia film érdekessége, hogy az Astérix est lá (Asterix itt van) című főcímdalt nem fordították le, azt a magyar (és a többi, köztük az angol) változatban is franciául éneklik.

Az Asterix és Cézár ajándéka természetesen közel sem hibátlan: a film eleji helyőrségen elhangzó Alea jacta est jelentése például nem „közelít a halál”, hanem a kontextusba illő „A kocka el van vetve”. Ennél zavaróbbak lehetnek a derogáló sztereotípiák, különösen a latin-amerikai és zsidó légionáriusok, ráadásul a szinkron meglepően rossz minőségű: a magyar hang gyakran elcsúszik, esetenként nemcsak a vágás alatt, de még a következő jelenet elején is folytatódik.

Mindezek ellenére az Asterix és Cézár kedves mese, bár a mai néző számára furcsák lehetnek a gallok nevei. Az Asterix és Cézár ajándéka nem az utolsó film (a 7 kézzel rajzolt mese után elkészült a már említett 4 élőszereplős film, valamint a 3D-s Asterix és a vikingek, az Asterix, az istenek otthona és az Asterix, a varázsital titka animációs filmek).

A gond az, hogy az egyes filmek készítői különféle neveket adtak a szereplőknek. A gall varázslót a francia változatban például Panoramix-nek hívják, ami az adott nyelven ugyanúgy egy szóvicc, mint az angol változat Getafix-je. Ez önmagában nem probléma, csakhogy a magyar változatban valamilyen oknál fogva az angol neveket vették át (változtatás nélkül), de az angolul nem tudók számára Dubious Status vagy Getafix nevének nincsen semmi értelme. A magyar változatban a druidát a már említettek mellett egyes alkotásokban Csodapapix és Magicoturmix nevekkel is illették, de a későbbi filmekben a kétségtelenül viccesebb Csodaturmix terjedt el (hasonlóképpen Töpszlix, a kutya itt az angol nevén, Dogmatix-ként szerepel).


Adatok:

Származási ország: Franciaország

Stúdió: Dargaud Films

Rendező: Gaetan Brizzi és Paul Brizzi

Megjelenés éve: 1985

Hossz: 79 perc

Költségvetés: nem ismert

Ajánlott: a régi Asterix-rajzfilmek szerelmeseinek


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2024 | Minden jog fenntartva.