Asterix és a vikingek

„Egy bajnok, kinek a félelem lételem, megtaníthat minket erre a varázslatra”


A világ:

A legtöbb rajzfilm (ha nem is megismételhetetlen, de) egyszeri: kitalálják, létrehozzák, majd a nézők megtekintik. Az utóbbi években létrejöttek ugyan másolatok (Oroszlánkirály 2, Pirosszka 2, stb.), de néhány kivételtől (pl.: Shrek 2) eltekintve ezek csak pénzszerzési célból születtek: az alkotóknak már nincs (vagy sokkal kevesebb) az új, jó ötletük, ezért úgy próbálják eladni a filmet, hogy az első címét adják neki vagy azzal reklámozzák (pl.: Verdák 2, Repcsik).

Ez a rajzfilm azonban kilóg a sorból, lévén az Asterix és Obelix egy márkanév, nem pedig néhány film. A két karakter (az alacsony eszes, illetve az erős nagydarab) egy francia képregény főhősei, akik egy kis gall faluban laknak és mindenféle kalandba botlanak, ezek között pedig nevetve dacolnak a támadó rómaiak seregével.

Az Asterix és Obelix képregények egy részéből rajzfilmek, másokból élőszereplős filmek készültek, melyek mind különálló történetek, de ugyanabban a világban játszódnak és a szereplők többsége is állandó. A film gerincét adó kerettörténet - mint általában az Asterix és Obelix-műveknél - ezúttal sem túlzottan bonyolult, bár el kell ismerni, próbáltak újítani. Legalább egy kicsit (a rómaiak például alig kaptak szerepet).

A rajzfilm elején az erős, vakmerő és rettenetes (-en buta) vikingek északon tengetik napjaikat. Időnként útra kelnek, hogy lerohanjanak egy-egy falut. Csakhogy borzalmas hírük rendre megelőzi őket: a falvakból mindenki elmenekül, ezért mire odaérnek, rendszerint egy teremtett lelket sem találnak, ez pedig cseppet sem tetszik nekik.

Egy este sámánjuk, Titkográf egy mondást idéz („A félelem szárnyakat ad”), a törzsfőnök pedig komolyan veszi: ez az egy elejtett és félreértett mondat lesz az alapja számos kalamajkának, amelybe annak rendje és módja szerint Asterix és Obelix is belekeveredik.

A mai rajzfilm-trenddel szembemenve az Asterix és a vikingek rajzolt, mesés hatású, ami remekül illik a történet komolyságához (vagyis inkább komolytalanságához).

A mostani fiataloknak talán már nem sokat mond, de az Asterix és Obelix nyelvezete a Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki (Flintstones)-hoz hasonló, azaz a legtöbb mondat rímel (eredetileg nem rímeltek ennyire, ez csak Romhányi József, a „Rímhányó” zsenijét dicséri).

De visszatérve az Asterix és Obelix-re - aki egy szép, nem túl mélyen szántó, de jópofa rajzfilmre kíváncsi szerethető karakterekkel, annak mindenképpen ajánlott megnézni eme műalkotást.


Szereplők:

Új utak ide vagy oda, a főszereplő azért Asterix, a gall maradt. Ő egy pöttöm emberke, aki nincs híján az észnek és bár alapvetően nem túl erős, erejét a falu varázslója, Csodaturmix által készített varázsitallal megsokszorozza.

Vele szemben leghűbb barátja, a gyerekes, de jószívű Obelix-nek nincs szüksége a varázsitalra, mivel kisgyerekkorában beleesett a kondérba, így ő óriási testi erővel bír (no meg hasonló étvággyal és az ebből következő méretes pocakkal). Obelix-nek van egy okos kis kutyája is, de ő nem kap túl nagy szerepet ebben a történetben.

A nevenincs gall falu számos, az Asterix és Obelix képregényből és filmekből ismert szereplője feltűnik: Analfabetix, a hal-árus (az ő büdös hala a kirobbantója a napi rendszerességű tömegverekedéseknek), Csodaturmix, a kissé elvarázsolt druida, Hangjanix, a botfülű zenész és még sokan mások.

A fontosabb szereplőkre visszatérve itt van a távoli tájról érkezett Bögyörix, a vékonyka és puhány vegetáriánus fiatalember (neki is van állatkája: Hessemes, a galamb, aki az ókor tollas mobiltelefonjaként funkcionál).

A rajzfilm címében azonban a vikingek szerepelnek és magában a műben is felbukkan néhány. A törzsfőnek van egy lánya, a vörös hajú Abba, aki annak ellenére, hogy igen alacsony, ráadásul lány is, ezerszer keményebb Bögyörix-nél. Mivel azonban nőnemű, apja nem engedi, hogy csatába menjen, sőt, a lány kezét is egy különösen erős harcosnak adná.

Ám Abba mellett ott van Titkográf is, a gyenge, de cseles varázsló, aki kihasználja a vikingek egyszerű észjárását. Célja, hogy fiát, az erős, de rettenetesen buta Olaf-ot kedvező színben tüntesse fel. A törzsfőnöknek ugyanis nincsen fia, így a következő törzsfőnök az akaratos Abba férje lesz.


Történet:

A mese elején megismerhetjük (a többség régi ismerősként üdvözölheti) a rómaiak által körbezárt kicsiny gall falut, ahol zajlik az élet: a lakosok boldogan élnek, hallal csépelik egymást - csak a szokásos.

Az idillnek egy kőtáblára írt levél érkezése vet véget: Dagidix, a híres hadvezér, Hasarengazfix testvérbátyja elküldi fiát, Bögyörix-et, hogy embert faragjanak belőle. Hamarosan az is kiderül, hogy miért nem odahaza, Parizium-ban kapja meg a képzést.

Bögyörix ugyanis nem éppen kemény alak, sőt, maga a puhányság rajzolt megtestesítője. A fiatalember inkább csak a mulatságokat és a lányokat szereti, a kemény munkához nem sokat konyít.

Asterix és Obelix keményen megdolgoztatják, de csak részeredményeket érnek el: Bögyörix tényleg megtanul gyorsan futni, de nem ő üldözi a vadkanokat, hanem fordítva. Hasarengazfix, a főnök az edzésről érdeklődik, de az eredmény kiábrándító: Bögyörix most már szinte mindentől fél és pánikba esve elrohan, ráadásul megutálja a két gallt is.

A fiú kimegy a tengerpartra, ahol a vikingek éppen kikötnek és félreértve Titkográfix jóslatát, magukkal viszik a srácot, mint a „félelem bajnokát”, aki a rettegéstől képes repülni (lévén a félelem szárnyakat ad).

Az elrabolt Bögyörix ismét pánikba esik, de a hajón megismerkedik Abba-val, a viking lánnyal és kezd rájönni, hogy a vikingek nem azonosak a gallokkal. A vikingek ugyan szörnyűségesek, különösen ha becsapják őket, de őt láthatólag nem bántják - egyenlőre.

Közben Asterix és Obelix is bajba kerül: Dagidix vendégségbe érkezik a faluba és szeretné megtekinteni fia edzését, akit viszont nemrég elraboltak a vikingek. A két jó barát ezért elindul észak felé, hogy megmentsék Bögyörix-et az ádáz vikingek karmai közül.

Annak rendje és módja szerint el is érik a viking falut és már vinnék is a fiút, de ő kijelenti, hogy inkább a vikingekkel marad, hiszen ők éltetik és ott azt tehet, amit csak akar. Obelix megsértődik és már indulna vissza, de Asterix kivár és neki lesz igaza.

Végül Bögyörix-nek is leesik a helyzet: a vikingek csak azért nem bántották, mert úgy vélik, ő a félelem bajnoka, aki a rettegéstől tud repülni. Ez még nem is lenne baj, de erről úgy próbálnak megbizonyo- sodni, hogy a fiút lelökik egy szikláról.

Abba, aki beleszeret a fiatalemberbe, megpróbálja elmenekíteni, de elkapják és szétválasztják őket. Titkográf ármánykodásával (kötelet teker Bögyörix hasára) a ködben úgy tűnik, a fiú tényleg tud repülni, ezért a főnöknek be kell tartania ígéretét: hozzáadja lányát Titkográf fiához, Olaf-hoz.

Ezt persze Bögyörix nem szeretné, hiszen ő is megkedvelte a hiányzó metszőfogú lányt, a két gall viszont csak azért jött, hogy őt megmentse, ezért eszük ágában sincs beavatkozni a vikingek dolgába. A rajzfilm csúcspontján viszont Bögyörix ez egyszer a sarkára áll, de vajon mire képes egy puhány fiú, ha egy hordányi vikinggel néz farkasszemet?


Apróságok:

Az Asterix és a Vikingek egy tipikus Asterix és Obelix rajzfilm, amiből már tucatnyit láthattunk. Nem egy eget rengető történtet, de hű az Asterix és Obelix szellemiségéhez, ahol a számos régi szereplő mellett a humor sem marad el.

Az egyik ilyen, jópofa ötlet az ön-reflexív név-végződésekre épít. Még azok is, akik először néznek/olvasnak Asterix-ről, hamar rájönnek, hogy a gallok nevei mind ”ix”-re végződnek. Ők ebben nem látnak semmi kivetnivalót, amikor viszont találkoznak a vikingekkel, betegre röhögik magukat, mivel szinte minden viking neve ”af”-ra végződik (Olaf, Kopaf, Alantaf, Nemtúlmagaf, stb.).

Azért hogy ne csak éltessük, meg kell jegyezni, hogy vannak látványos, de kevésbé jól sikerül ötletek is: ilyen anakronisztikus, nem odaillő a viking IKEA-reklám vagy Bögyörix diszkó-tánca. Meg egyébként is, egy ilyen kis nyápic srác hogy pörög a mutatóujján?

Persze nem kell túl komolyan venni az ilyen apróságokat, ezek sohasem voltak az Asterix és Obelix erősségei, ezért ezeken nem kell fennakadni, ahogy Abba beszédén sem: „Helyes rabszolgasorban tartani a nőket?”, mire érkezik is a válasz: „Igen!”

Végezetül azoknak, akik további, hasonló minőségű szórakozásra vágynak, melegen ajánlható a 2002-es Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés, melyben Obelix-et Gérard Depardieu, Kleopátrát pedig Monica Bellucci játsza. Kevésbé parádés, de érdekes a szintén élőszereplős Asterix és Obelix (1999), a 2008-os Asterix az olimpián viszont már elég lagymatagra sikerült (hiába jelenik meg benne fogathajtóként Michael Schumacher), a 2012-es Asterix és Obelix: Isten óvja Britanniát-ról pedig itt ne is essen több szó.


Adatok:

Származási ország: Franciaország

Stúdió: SND

Rendező: Stefan Fjeldmark és Jesper Moller

Megjelenés éve: 2006

Hossz: 78 perc

Költségvetés: ismeretlen

Ajánlott: a fiatalabbaknak - a szülők régi, gyermekük új ismerősként köszöntheti a szereplőket


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.