The Escapists

„Úgy érzem, ki kell mennem...”


Körítés:

A III. évezred első évtizedének eladási listáját - ha nem is kizárólag, de - a kissé ironikusan katona-szimulátoroknak is nevezett első személyű lövöldözős játékok vezették (bizonyos mértékig ez máig igaz). Az efféle húsdarálókban a játékos célja általában annyi, hogy egy szűk, girbe-gurba folyosón haladva, mindig a parancsot követve, az Amerikai Egyesült Államok kormánya nevében megöljön mindenkit, aki él és mozog.

Ezeknél a játékoknál hajszálvékony a történet, rettenetesen sablonosak, egydimenziósak a karakterek és szinte kizárólag a játékos gyors reflexeire, semmint gondolkodó-képességére van szükség. Ez alapvetően nem minősíti ezeket a címeket, de az kétségtelen, hogy e játék-kategória képtelen a megújulásra, aminek egyszerűen az az oka, hogy az ezeket kiadó óriáscégek a bejáratott megoldásokra, ezáltal a biztos profitra utaznak.

Az intelligensebb játékosok viszont előbb-utóbb megcsömörlenek az agyatlan mészárlástól vagy attól, hogy az évente új címmel jelentkező nagyvállalatok játékai mind egy kaptafára készülnek és valami újra, frissre vágynak.

A valóságban ugyanis nincsenek ezernyi ellenséget nevetve kivégző Rambo-k, akik hatalmas robotokkal vagy apró drónokkal óriási fölényt élveznek a csatatéren: a valódi világban általában a győzelem apró dolgokon múlik és mindenekelőtt, ha valaki csak megpróbálna egy, a játékokhoz hasonló tömegmészárlást végrehajtani, az illető igen gyorsan börtönben végezné.

Ebből indultak ki a The Escapists készítői, a Mouldy Toof Studios is, amely egy egyedi kis börtönös játékot kreált. A fejlesztő cég valójában egyetlen főt takar; Chris Davis-t, aki Kickstarter-kampányt hirdetett meg: ez sikeresnek bizonyult (a közösség a kért összeg több mint kétszeresével - 7131 fonttal, azaz nagyságrendileg 2,5 millió forinttal - támogatta az ötletét). Ennek köszönhetően Chris teljes állásban dolgozhatott játékán, a reklámozással pedig a Team 17 foglalkozott (ők végezték a játék portolását is a Unity motorra, ami jelentősen szélesítette az eredetileg csak PC-re szánt alkotás vásárlóközönségét.

A The Escapists (magyarra talán szabadulókként fordítható, de légvárépítőket is jelentő) játék 2014 augusztusában jelent meg a Valve Software online piacterén, a Steam-en korai hozzáférésű játékként, a teljes verzió 2015 februárjában debütált.


Játékmenet:

A The Escapists kerettörténete konkrétan olyan rövid, hogy gyakorlatilag nincs is: egy átlagos ember vagyunk, kit bedugtak a börtönbe. A játékos feladata hasonlóan nem túlzottan komplikált, mondhatni végtelenül egyszerű: ki kell jutni a kerítésen kívülre, vagy érthetőbben szólva: meg kell szökni.

A The Escapist ugyanis egy börtön-szimulátor, pontosabban mondva egy börtönből való szökés szimulátora. Hogy ezt hogyan is kell végrehajtani? Ez teljességgel a játékosra van bízva. Megpróbálhatjuk kivágni a kerítést, esetleg átáshatunk alatta, kimászhatunk a szellőzőrendszerben vagy őrnek álcázva magunkat kisétálhatunk a kapun (de persze meg is késelhetjük az őrt, elvehetjük a kulcsait és már szaladhatunk is).

Ez mind-mind működőképes taktika lehet, ám itt jön a DE (méghozzá két DE). Az első: persze, áshatunk egy alagutat, de hogyan? A börtönökben nincsen klasszikus bolt és normál körülmények között kizárt, hogy egy lapátra vagy géppisztolyra tegyük szert. Maradnak a kényszerű megoldások. Meg akarjuk védeni magunkat? Mindössze két dologra lesz szükségünk: egy zoknira és egy szappanra (esetleg elemre) - kombináljuk a kettős és már kész is a házi jellegű buzogány. Csákány kell? Egy fogantyú és egy feszítővas (vagy fahasáb) a csodatévő szigetelőszalaggal könnyedén átalakítható egy kábé-csákánnyá.

A másik probléma a titoktartás. Idővel szert tehetünk primitív szúró-vágófegyverekre, ásóra, csavarhúzóra, miegymásra, de ezt hogy tartsuk titokban? Oké, elkezdünk dolgozni a falon, de egy félig szétvágott kerítés több mint gyanús és ne számítsunk arra, hogy az őrök csak úgy félrenéznek (kivéve, ha egy nem belátható helyen dolgozunk).

Ugyanígy oké, ásunk egy alagutat, de a több sok kilónyi kiásott földet hová tesszük? Lehúzzuk a WC-n? Mondjuk ez egy jó ötlet, de újabb gondok merülnek fel: persze, ássunk az alagutat, de hogyan fogjuk megakadályozni, hogy az őrök észrevegyék? Mivel nem egy príma gyalogsági ásóval fogunk dolgozni, hanem például egy műanyag lapáttal, némi föld elhordását követően eszközünk tönkremegy. Honnan és főképpen hogyan szerzünk újakat?

A The Escapists-ben ilyen és ehhez hasonló kérdések egész sorával kell szembenéznünk. Ha sikeresen kijutottunk (és az őrök se lőttek agyon), az adott küldetés véget ért, lévén minden börtönt egy külön pályának számít. Mindössze néhány alap-börtön található a játékban, de a számos szökési kísérlet miatt jelentős az újrajátszhatósági faktor (pl.: most nem ásni fogunk, hanem mindenkit fellázítunk), valamint elérhetőek különböző játékosok által készített pályák is, amelyek között akadnak meglepően egyszerűek, de olyanok is, ahonnan szinte lehetetlen a szökés.


Eszköztár:

A hasonló kategóriás (általunk bemutatott) játékokkal (pl.: a Terraria-val) szemben a The Escapists palettája meglepően rövid. Persze, található a játékban pár tucat különböző tárgy, amelyeket további eszközökké lehet átalakítani, de például a börtöntöltelékek csupán kilencféle külsővel rendelkeznek és a többiekből csak egy-egy variáns létezik - igaz, egyértelműen nem ez a börtönbőlkitörés-szimulátor erőssége, sokkal inkább a realitás.

Ebbe a körbe tartozik például a napirend. A legtöbb hasonló játékban hagyják, hogy (bizonyos határok között) azt csináljunk, amit akarunk: felfedezzünk, harcoljunk, együnk, ilyesmik. A The Escapists-ben viszont nem szabad elfelejteni, hogy ez egy börtön, nem pedig hotel.

Éjszakára bezárnak minket a zárkába, majd a nap elején jön a névsorolvasás. Az étkezés után különböző programokkal találkozhatunk: sportolás, étkezés, szabadidő és mindenekelőtt munka. Ez utóbbi ”remek” időtöltés, már ha lehet ilyet mondani egy börtönben, ugyanis általa szerezhetünk pénzt és hozzájuthatunk értékes dolgokhoz (a mosodában például az őrök uniformisához), ráadásul hasznos munkát végzünk (ez utóbbi nem túlzottan lényeges). A begyűjtött pénzből vásárolhatunk társainknál különböző illegális csecsebecséket, de elkölthetjük egy külvilági telefonhívásra is.

Karakterünk a pénz mellett rendelkezik fáradtság-mérővel, életerővel és intelligenciával (utóbbi nem feltétlenül szükséges a szökéshez, de azért jó, ha van). A fáradtság magától étetődő: ha dolgozunk, tanulunk vagy edzünk, felfelé fog kúszni, ha eléri a 100%-ot, akkor nem fogunk tudni tovább melózni (az alvás mellett ezt valamiért a zuhanyzás is csökkenti).

Az életerő hasonlóan magáért beszél: ha lenullázódik, kiütnek minket (ad abszurdum el találunk halálozni). Ezt edzéssel növelhetjük, ami egyben a sebzésünket is növeli. Az intelligencia már kicsit húzósabb: a könyvtárba járva vagy az internetet böngészve karakterünk okosodik, ezáltal új receptek válhatnak elérhetővé. Végül az utolsó jelző a körözöttségi szintet mutatja, erről részletesebben a következő bekezdésben.


Ellenfelek:

Fontos megemlíteni, hogy a The Escapists-ben nem szuperhősök vagyunk, hanem egyszerű, teljesen hétköznapi emberek, ezért itt nincs lehetőség arra, hogy puszta kézzel megverjük az első őrt, elvegyük a pisztolyát, majd mindenkit lemészároljunk.

A játék jellegéből fakadóan a The Escapists-ben nem is lesznek tűzpárbajok: a cél az, hogy mire az őrség rájön, hogy leléptünk, mi már árkon-bokron túl járjunk. Ez nem is baj, ugyanis a játékban (eredetileg) nincsenek csoszogó zombik, óriás mutánsok vagy rettenetes szörnyetegek, sőt, nagyon más se: az egész alkotásban mindössze kétféle alap ellenségtípus található: az őr és a fegyveres őr.

Előbbi a klasszikus börtönőr: ők járőröznek és felügyelik a rabok mindennapjait. Ha gond van, rögtön ott teremnek és kíméletlenül elagyabugyálják a rendetlenkedőket. A másik őrtípus a fegyveres őr: ők kizárólag a tornyokban foglalnak helyet. Ez az ellenség egyáltalán nem foglalkozik a játékossal, amíg nem követünk el valami súlyos szabálysértést, akkor viszont gondolkodás nélkül lőnek. Felmásztál a tetőre? Tüzelnek. Legalább 90-es az üldözési szinted? Tüzelnek. Kimásztál a kerítésen kívülre? Tüzelnek.

A tornyok őrei ellen nem érdemes harcolni, mert szinte minden esetben azonnal lőnek (a kivételt ld. lentebb), de éjszaka ők is alszanak (ezen kívül található a játékban börtönparancsnok is, de őket nem lehet megütni vagy más módon interakcióba lépni velük). Ha nagy disznóságot csinálnunk, az őrök szívbaj nélkül kiütnek. Jobb esetben ilyenkor a gyengélkedőn ébredünk, rosszabb esetben viszont magánzárkát kapunk és mindent kezdhetünk elölről.

A játék nehézségi foka fix és a pályától függ. Az adott pálya nehézsége közvetett módon érzékelhető: a komolyabb börtönökben nem csak egy sima kerítés választ el a külvilágtól, hanem több betonfal, tele van fegyveres őrökkel, a napirend pedig rendkívül szoros, így nem lesz időnk ellébecolni (arról pedig nem is álmodjunk, hogy csak úgy besétálunk a gépterembe).

A játék legnagyobb mumusa azonban nem az őrök brutalitása, hanem a razzia. Minden nap két főt kiválasztanak, a szobáikat pedig átvizsgálják. Ez könnyen egy félkész szökés végét jelentheti, ugyanis felfedezhetik a függöny mögé rejtett lyukat vagy azt, hogy asztalunk roskadozik a borotvapengéktől és más fegyverektől.


Tippek és Hátrányok:

A The Escapists távolról sem a legjobb játék, még a független fejlesztők alkotásai között sem, ugyanakkor az is igaz, hogy egy egyedi ötlet remek megvalósítása. Le lehet sajnálni a grafikát, de ez nem igazán probléma - akinek nem tetszik a The Escapists minimalista, szögletes látványvilága, az bele se kezdjen a játékba.

Ennél lényegesen zavaróbb, hogy a The Escpasists-ben nincsenek karakterek: rabtársaink, akik pedig minden valamire való szökés-filmben és sorozatban a dolog esszenciáját adják, szóval ők senkik és igazából nincs is szükség a segítségükre.

Nincsen semmilyen interakció: persze, lehet tőlük vásárolni és ajándékokkal kenyerezhetjük le őket, de nem kell beszélgetnünk velük, az elterelésen (verekedésen) kívül szinte semmire se jók és folyamatosan úgy érezhetjük, mintha lennénk mi, meg az agyatlan zombik, nem pedig úgy, mintha egy valódi, élő börtönben tengetnénk mindennapjainkat.

A játékkal kapcsolatos másik probléma a tárgyak készítése. A börtönös környezet miatt igen korlátozott az, hogy mihez férünk hozzá, de új játékosként gőzünk sincs, hogy mit mivel párosíthatunk, ráadásul ez teljesen logikátlan: egy éles borotvapengét például miért nem lehet fegyverként használni? De mindegy is, a kijutóknak nem az a fontos, hogy mit nem lehet megtenni, hanem az, hogy mit lehet, ezért az alábbiakban néhány jó tanács olvasható azoknak, akik a kerítés másik oldalát is első kézből szeretnék megismerni:


1.: Előre dolgozzuk ki a szökési tervünket: az első pár napot érdemes arra szánni, hogy feltérképezzük a környéket, kiismerjük az őrök mozgását és szerezzünk egy jó állást: a szabadidő mennyisége és a rendelkezésre álló eszközök be fogják határolni a lehetőségeinket.


2.: A szellőző kiváló rejtekhely: ahogy a játék oktatómódjában is látható, ahhoz, hogy elérjük a szellőzőrendszert, egyszerűen fel kell állnunk egy asztalra, majd egy csavarhúzóval (vagy három fogselyem egyesített erejével) szabaddá tenni a rácsot (előre készítsünk egy ál-takarólemezt).


3.: Általában nem érdemes verekedést provokálni, de ha valakit ájultra vernek, nézzük meg, hátha van nála valami értékes (az mindegy, hogy őr vagy rab az illető). Amúgy se legyünk szívbajosak: rendszeresen forgassuk fel a társaink asztalait és lopjunk el minden hasznos dolgot.


4.: A hasznos dolgokról: vannak tárgyak, mint például a fa vagy a ragasztószalag, ami szinte minden helyzetben begyűjtendő, míg például a DVD csak a helyet foglalja.


5.: A tornyokban található őröket érdemes elkerülni, de jó tudni, hogy egy esetben nem lőnek: ha egy elájult őrt túszként viszünk magunkkal.


Összegzés:

A The Escapists egy frissnek ható, érdekes, egyszerű és relatív rövid játék, amit a készítő is észlelt, ezért idővel több DLC is készült az alkotáshoz (egészen pontosan 5 db): ezek a Szuper csapattól James Bond-on át a Mikulásig különböző témákat járnak közül, de a lényeg persze az, hogy bővítik a játékos lehetőségeit. Hosszabb távon ezekre a kiegészítőkre szükség is van, mivel a The Escapists lehetőségei azért eléggé szűkösek, egy idő után kibújik a szög a zsákból: kevés eszköz, korlátozott szökési lehetőségek.

Ha viszont valaki úgy érzi, hogy a börtönből való szökést például a zombi-apokalipszissel lehetne mixelni további izgalmakért, annak jó hír, hogy ilyen játék már most is létezik: The Escapists: The Walking Dead néven. Ez egy spin-off játék, amely a The Walking Dead sorozat unalomig ismert karaktereit mixeli a The Escapists alapjáték bevált elemeivel (és sok-sok zombival).


Adatok:

Megjelenés éve: 2015

Platform: Microsoft Windows, Linux, OS X, PS4, Xbox 360, Xbox One

Típus: RPG (szökés)

Fejlesztő: Mouldy Toof Studios (brit)

Gépigény (minimális/ajánlott):

Processzor (CPU): 2,4 Ghz (Dual Core)

Memória (RAM): 2048 MB

Videokártya (GPU): ? MB

Merevlemez (HDD): 500 MB


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.