Terraria

„Pixel-mészárlás”


Körítés:

Ahogy az a Starbound-ról szóló cikkünkben is olvasható, a független fejlesztő által létrehozott Minecraft forradalmasította a játékipart. A Mojang termékében a játékos egy szinte végtelenül nagy, véletlenszerűen generált világban bolyong - nincsenek küldetések, sem semmilyen megkötés, mindenki azt tesz, amit akar. Ebben óriási segítség, hogy az építőkockákból álló világ minden elemét ki lehet ásni, majd bárhová áthelyezni, legyen szó fáról, kőről, vagy ércekről, de vödrökkel akár az óceánt is kimerhetjük.

Ilyen fokú szabadság korábban ismeretlen volt a játékok világában: a különböző biomokban (pl.: erdő, sivatag, tundra) kalandozva a játékos felfedezheti a világot, építhet épületeket, de legyárthat fegyvereket és páncélzatot is, hogy az éjszaka megjelenő szörnyekkel harcoljon (bár a Minecraft-ban a hangsúly a játék nevének megfelelően a bányászaton és az építkezésen van).

A Minecraft-ban a játékosok óriási várakat vagy akár működő számológépet is alkothatnak, így ez a videojáték sokak számára a licencek tengerében eredeti értékeit elvesztő LEGO utódjaként tündököl, ám ez a játék sem tökéletes. A túlélőmódban próbálkozók számára hamar nyilvánvalóvá válik, hogy csupán néhány felszerelés-típus és ellenség található az egész játékban, így a Minecraft hamar repetitívvé válik - már csak azért is, mert az újabb és újabb ellenség-hordák legyőzésével szerzett tapasztalati pontok, azaz a ”fejlődés” nem jutalmazó (nem kapunk érte semmit), a kincseket rejtő ládák rendkívül ritkát, ráadásul az egész játékban egyetlenegy komolyabb ellenség található.

Ettől még a Minecraft egyike a világ legismertebb, legkedveltebb játékainak és egyben (a Tetris után) a második legnagyobb példányszámban eladott videojáték (több mint 100 millió darabbal, ebből 23 millió PC-re). A siker hamarosan milliónyi vetélytársat szült, de közülük csak néhány tudott kiemelkedni a másolatok tengeréből. Közülük a legsikeresebb, a fent említett ”hibákat” javító alkotás érdekes módon nem is három-dimenziós, hanem oldalnézetes (2D-s) - mint a platformerek. E játékot, a Terraria-t az alig néhány alkalmazottból álló Re-Logic fejlesztette 2011-ben és mindössze fél év után piacra is dobták alkotásukat (elsőként Microsoft Windows-ra, de ma már szinte minden konzolra is megvásárolható).


Játékmenet:

A Terraria tartalmazza a Minecraft összes fontos jellemvonását: a játéktér teljesen bejárható, maga a világ véletlenszerűen generált, nappal békés, éjszaka ellenfelek jelennek meg, a kinyert alapanyagokból fegyvereket és vérteket készíthetünk, áshatunk értékes nyersanyagokért a föld alatt, satöbbi-satöbbi.

Ez eddig egy az egyben egy Minecraft-nak tűnik, csak egyel kevesebb dimenzióban (ráadásul a világok is igen korlátozott méretűek). Hogy a Terraria egy legyengített Minecraft lenne? Igen, az is.

Ellentétben viszont a Mojang játékával, a Terraria-ban nem csak lehet, de kell is harcolni. Mármint folyamatosan, milliónyi szörnyet leirtva. A Re-Logic alkotásában ugyanis nem csak egy tucatnyi szörnytípus található: a Terraria bestiáriuma több mint 300 lényt számlál: itt vannak a szokásos nyálkák és csontvázak (különböző variációkban), de mellettük a darázstól a démonig, a cápától az élőholt vikingig elképesztően széles a paletta.

Páncélzatból és fegyverekből szintén nincs hiány, amire szükségünk is lesz, ha nem akarunk lépten-nyomon elhalálozni. A Terraria-ban ugyanis nyüzsögnek az ellenfelek. Az egyes biomok itt nem csupán látványelemként funkcionálnak: a romlás vagy a dzsungel például a kezdő (komolyabb felszerelést nélkülöző) játékosokra óriási veszélyt jelent, akárcsak az alvilág (amely itt valóban egy alsó világ, mélyen a föld alatt).

A Terraria lényege az előrehaladás, a fejlődés. Az egyes lényeket megölve kapunk ugyan némi pénzt, de ez szinte semmit nem ér (viszont roppantmód kielégítő: még játék kései szakaszában is boldogan gyűjthetjük be a szétdarabolt denevérek vagy impek után járó rézpénzt).

A világban szétszórt ládákból, csuprokból és vázákból különféle eszközöket szerezhetünk, de bányásznunk is kell, hogy egyre jobb és jobb páncélokat, valamint fegyvereket készíthessünk.

E játékban ugyanis úgy kell folyamatosan fejlődni, hogy a megölt lényekért egy kanyi tapasztalati pontot sem kapunk: erőnk, sőt, semmilyen más képzettségünk sem nő. A Terraria-ban minden a felszerelésünkön (és az ügyességünkön, valamint az előkészületeken és a szerencsén) múlik: nagyobbat úgy tudunk sebezni, ha erősebb fegyvert veszünk kézbe és akkor nem fogunk egy ütésből kipurcanni, ha a páncélzatunkat is az aktuális szintre hozzuk fel.

Ha már kellően erősnek érezzük magunkat, megütközhetünk a tucatnyi főellenség egyikével. Ilyen például Cthulhu szeme: egy óriási, repülő szemgolyó, amely jókora sebzéssel rendelkezik és kisebb ellenfeleket ereget magából (ha pedig élete felét elveszti, kezdetét veszi a második fázis, ahol sokkal gyorsabbá válik és a sebzése is megnő). Amennyiben sikerül felülkerekedni az adott ellenségen, általában valami új dolgot kapunk: a Cthulhu szeme egy új nyersanyagot dob, ha pedig a pokolban a Hús falát is legyőzzük, a játékot új lények lepik el. Az egyes főellenségekkel újra és újra össze lehet csapni, mivel halálukkor ők is véletlenszerűen dobnak különböző igen hasznos (vagy haszontalan) kiegészítőket (mint a méhecskéket lövő fegyver vagy egy teljes nidzsa-szettet), majd indulhatunk az új kihívás felé.

A Terraria-ban kiválóan sikerült megoldani a feszültség-feloldozás, felkészülés-várakozás-akció szakaszokat: soha nem csömörlünk meg a mészárlástól, de mindig ébernek kell lennünk. A készítők közben terelnek is az új célok felé: persze el lehet lébecolni az erdő-biomban is, de ha már teljes arany páncélzatban parádézunk, rájövünk, hogy erősebb fegyvereket és páncélt csak a dzsungelben vagy a romlásban szerezhetünk: ott, ahol a komolyabb ellenfelek is tanyáznak.

A folyamatos ölögetésre a játék azzal is biztat, hogy minden 50-ik, 100-ik, stb. elpusztított azonos lény után (legyen az goblin, meteor-fej vagy egy kis nyuszi), egy új kis zászlót kapunk: ezt kirakva egyrészt csökkenthetjük a tőlük bekapott sebzést az adott körzetben, másrészt büszkén nézhetünk végig munkánk ”gyümölcsén”.

Aki nem akar harcolni... nos, az jobb, ha keres egy másik játékot, mert a Terraria-ban egyáltalán nincs békés játékmód. Aki viszont harcolni ÉS építeni szeretne, vagy csak egy kis házikót húzna fel, hogy legyen hova felaggatni a harcokban szerzett zászlókat és állatbőröket, annak jó hír, hogy milliónyi mütyür készíthető a toalettől a lámpákon át a kapcsolótáblákig.


Eszköztár:

A legtöbb sandbox-stílusú játékkal szemben a Terraria telis-tele van tartalommal. Már a karakterünk minden apró részletét is testre szabhatjuk, majd készítenünk kell egy világot és már mehetünk is. Az alkotók nem vétetlenül választották szét a játékost és a világot: csak biomból annyiféle van, hogy nem is férnek be egyetlen pályába.

A különféle föld, fa és fém-blokkokból is számos alváltozat létezik - fémekből például a szokásos réz, vas, ezüst, arany mellett található például platina, wolfram, sőt, mitrill is. Az egyes nyersanyagokból aztán fegyverek és páncélok sokaságát gyárthatjuk le (a kardok és más szúró-vágó fegyverek mellett egész sor nyílpuskát, jojót, sőt, olyan extrém lőfegyvereket is, mint a mini- és megashark - ez utóbbiak egy-egy cápa és gépfegyver keresztezéséből születtek).

A Minecraft-hoz hasonló játékoknak felróható kisebb ”hibák” közül is sikerült kiküszöbölni. Az egyik ilyen, hogy nem tudjuk, egy adott dologból pontosan mit és hogyan készíthetünk. A Terraria-ban a készítők voltak olyan kedvesek és a játék kezdetétől biztosítanak egy NJK-t (angolul NPC-t): egy gép által terelgetett embert, akinél megnézhetjük, hogy az általunk gyűjtött dologból miket rakhatunk össze. Ez óriási segítség, különösen a játék kezdetén, de később is láthatjuk, hogy például az éjpenge kardhoz melyik 4 másik vágófegyvert kell beszerezni, sőt, azt is, hogy az adott dolgot minél (munkapadnál, üllőnél, démonoltárnál) készíthetjük el.

A másik a fent is emlegetett tartalom-gazdagság: mindenből számos változat létezik, még több tucatnyi játékóra után is belefuthatunk olyan dolgokba, amit korábban sosem láttunk, olyan fegyver, amihez még hiányzik egy olyan nyersanyag.

Ahogy a játékos előrehalad, feltűnnek különböző barátságos karakterek, akik ha találnak üres házakat, beköltöznek, majd különféle (általában csak náluk beszerezhető) dolgokkal látnak el minket. Van köztük sima kereskedő, stylist és szobafestő, de gombaember, kiborg és karácsonykor a Mikulás is.

Végül érdemes pár szót szólni a használati tárgyakról is. A Terraria világa szinte kizárólag veszélyforrásokból áll: ha nem öl meg a milliónyi ellenfél, akkor egy nagyobb zuhanásba, mérgezésbe vagy abba halhatunk bele, hogy belepottyanunk a lávába. Ezt megelőzendő számos ellenszert gyűjthetünk be: például egy obszidián koponya, amitől nem égetnek a lávablokkok (de a láva igen) vagy a pajzs, ami megakadályozza az ellenfeleket, hogy hátralökjenek.

Látszólag ez csak beetetés, mert hiába található a játékban több tucat különféle eszköz, mindössze 5 helyünk van a tárolásukra, így választanunk kell, hogy a melyik csizmát választjuk: amelyik duplaugrást biztosít vagy amelyikbe egy rakétát építettek (ezzel korlátozott ideig repülhetünk). Ha viszont rendelkezünk a megfelelő összetevőkkel (és kiszabadítottuk a kobold NPC-t), a duplaugrós- és rakétás csizmát egyesíthetjük, amit aztán összeépíthetünk a szupergyors futást lehetővé tevő futócipővel, végül mindezt a jégkorcsolyával (amitől nem szakad be alattunk a jég): a sor végén található jégszikra-csizma így csak egyetlen helyet foglal, mégis minden elődje tudását egyesíti.

Egyes ilyen fejlesztett eszközök csak két elemből állnak, de például az (amúgy szintén továbbfejleszthető) PDA-hoz négy eszköz kell, amelyeket szintén különféle tárgyakból kell összerakni (igaz, cserébe e szerkezet tényleg mindent kiír).


Ellenfelek:

Ez az a játék, ahol sohasem fogunk unatkozni, a Terraria-ban ugyanis nyüzsögnek az ellenfelek, így aztán szinte sehol sem leszünk tőlük biztonságban. Egyes lényekből csupán néhány változat található a játékban, de például a leggyakoribb nyálkából több tucatnyi.

Van például sima zöld, kék, piros, van jeges, homokos és láva-variáns, olyan, amelyik kisebb nyálkákat szül, aprócska pink rengeteg élettel, esernyős (ha esik az eső), zombis és nyuszi-maszkos is. Plusz a nyálka-király. És mérgező és repülő és töklámpásos.

Az egyes variánsok ráadásul nem csak színükben, méretükben és alakjukban különböznek, de az életük, sebzésük és az is eltérő, hogy hol születnek, vagy hogy halálukkor mit dobnak. Szörnyekkel minden biomban találkozhatunk és a veszélyességük elég széles skálán mozog, ezért közel sem mindegy, hogy milyen felszereléssel merre barangolunk.

A normál lények mellett a játékban tucatnyi főellenség is található: ezek a borzalmak óriási életerővel és iszonyú sebzéssel rendelkeznek, ráadásul szinte mindegyikük képes áthaladni a blokkokon, ezért nem lehet csak úgy beszorítani vagy körbeépíteni őket. A legtöbb főellenség megölése komoly előkészületeket feltételez, de az is igaz, hogy a jutalom is kecsegtető. A fent említett óriás szem mellett ott van a romlásban megjelenő óriás-kukac és a földalatti várat ”őrző” óriási csontváz (vagyis csontvázfej és két kéz).

Az utolsó főellenség, a hús fala (amely egy jobbról balra haladó rémség) kivégzésével kapunk egy egyedi kalapácsot és megnyílik a „hardmode”. Innentől minden biomban új, a korábbiaknál nagyságrendileg erősebb lények jelennek meg, ezért hiába volt a legjobb normál módban beszerezhető páncélunk és fegyverünk, innentől csak futhatnánk az életünkért. Hogy ez mégse így legyen, új kalapácsunkkal széttörhetjük a romlásban található démonoltárokat, ezzel palládiumot, mitrill-t és adamantium-ot terítve el a világban - ez utóbbi anyagból készült a népszerű képregényhős, Rozsomák (magyarul Farkas) legyőzhetetlen páncélzata is.

A hardmode új főellenségeket is tartalmaz: elsőként ismét szembenézhetünk a három alapvető lénnyel (szemgolyó-óriásféreg-csontváz), de ne gondoljuk, hogy könnyű lesz. Ezen a ponton Cthulhu szeme már csupán pár legyintés, de hardmode-beli megfelelője, az Ikrek ketten vannak, tízszer annyi az életük, ráadásul egyikük lézert, a másik pedig halálos zöld lángokat lövell (a másik két főellenség hasonlóan izmos).

Amennyiben őket is legyűrjük, egy még erősebb nyersanyag-típusra tehetünk szert és elkezdhetjük kibányászni a klorofitát (ami nem meglepő módon még egy ennél is erősebb anyag). Már sejthető, mire megy ki a játék: a dzsungelben él egy minden korábbinál erősebb lény és ha őt megöljük, még újabb dögökkel csaphatunk össze.

De hogy addig se unatkozzunk, a játékban különféle események is helyet kaptak, ezért a biztonság illúziójába ringatja magát, aki azt hiszi, hogy a békés erdőben felhúzott, vastag falú otthonában biztonságban van: az eseményeket ugyanis a Terraria-ban nem véletlenül nevezik inváziónak is (pl.: ilyen a mindenféle élőholtat felvonultató vérhold, a koboldok serege, illetve a kalózok támadása).


Tippek és Hátrányok:

A Terraria nem csak a tartalomtól roskadozik, de tele van izgalommal és akcióval: a változatos, színes kavalkádban hosszú-hosszú időre el lehet veszni, mert a játék nehézség-görbéjét remekül felépítették: a legtöbb szörnyet (megfelelő felszereléssel) nem túl nehéz elagyabugyálni, de ha tucat-számra özönlenek, könnyen bajba kerülhetünk.

Talán ez a Terraria egyetlen komolyabb hátránya is: folyamatosan ébernek kell lenni, mert gyakran a legveszélytelenebb szituáció is pillanatok alatt halálhoz vezet (hiába a szuper felszerelés és az akár 400 élet).

A játék elején nem árt átméretezni a felbontást, ugyanis egyes monitorokon a Terraria olyan iciri-piciri, hogy már szinte játszhatatlan (ugyanakkor nagyon nem éri meg ráközelíteni a karakterre, mert később fontos lesz, hogy a játékos lássa a környezetében található lényeket.

Az is furcsa, hogy a játék csak 5 karaktert és 5 pályát támogat, ami elégnek tűnik, de ha ketten játszanak egy gépen, pillanatok alatt bellik - ezt egy relatív egyszerű trükkel ki lehet küszöbölni, de miért ne lehetne rögtön 100 vagy akár végtelen pályát tárolni?! De elég az akadékoskodásból, íme 5 tipp a túlélés elősegítésére:


1.: Építsünk egy toronyházat: az NPC-k által értékesített dolgok jól jönnek és így csökkentsük az esélyét annak, hogy elhaláloznak (a háznak adott alapterületűnek kell lennie, zártnak és kell bele legalább egy szék, asztal és fényforrás).


2.: Minden főellenség ellen létezik legalább egy hatékony technika: frontálisan nekik menni (első alkalommal) egyenlő a biztos halállal (a hús falához példáuk egy nagyon hosszú egyenes utat érdemes építeni a pokolban, de a a hadmode-os lényeknél is hasznos egy hasonló leaszfaltozott útat kiépíteni).


3.: Több kis pályán játsszunk: ezeket könnyebb bejárni és a játék amúgyis nehezen birkózik meg a nagy pályákkal.


4.: Figyeljünk a terjedő biomokra: egyesek, például a romlás képes továbbterjedni, ezért ha nem szereznénk, hogy a házunkig érjen, ültessünk napraforgókat vagy vásároljunk írtószert.


5.: Ne féljünk felfedezni: a romlás tényleg durva ellenfelekkel van tele, de ha létrehozunk egy alagutat, átkelhetünk rajta, illetve (megfelelő felszereléssel) például pokolkövet is bányászhatunk (utóbbi érintése sebzi a játékost és lávát terem, ezért lehetőleg soha ne ássunk magunk fölött).


Összegzés:

A mellékelt képekből is látható, hogy a Terraria remekül néz ki annak ellenére, hogy már több mint 5 éves. Az sem elhanyagolható érv a játék mellett, hogy a készítők nem hagyták magára alkotásukat: bejelentették a második résznek is felfogható Terraria: Otherworld nevű spinoff-ot (ebből azóta se lett semmi), de az ”eredetihez” érkeztek frissítések: az 1.3-as kiegészítős például több mint 800(!) új tárggyal bővítette az amúgy sem rövid listát.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a Terraria minden idők egyik legsikeresebb számítógépes játéka: több mint 12 millió példányban kelt el, ebből 7,5 milliót személyi számítógépre értékesítettek, ráadásul kiváló pár fős (baráti, testvéri) csoportnak: így a ügyesebb vagy csak tapasztaltabb játékos segítheti a többieket, de harc esetén minden játékos óriási segítség (a lények többjátékos módban sem lesznek durvábbak).


Adatok:

Megjelenés éve: 2011

Platform: Microsoft Windows, Linux, OS X, iOS, Android, Windows Phone, PS3, PS4, Xbox 360, Xbox One, Wii U, PS Vita, Nintendo 3DS

Típus: akció-sandbox (fantasy)

Fejlesztő: Re-Logic (amerikai)

Gépigény (minimális/ajánlott):

Processzor (CPU): 1,6 Ghz

Memória (RAM): 512 MB

Videokártya (GPU): 128 MB

Merevlemez (HDD): 200 MB


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.