Stardew Valley
„A béke és jólét völgye”
Körítés:
Soha korábban nem volt olyan széles a számítógépes játékok kínálata, mint ma: akció- és kalandjátékok, versenyzés és szimuláció minden mennyiségben. A játékos-tábor nagyságrendi bővülésével nemcsak az iparági profit dönt meg minden rekordot, de növelte a határterületek méretét is.
Ez azért jó, mert sok, korábban egészen egyszerűen nem profitábilis játéktípus előtt nyíltak meg az ajtók. Az utóbbi évek egyik ilyen sztárja a rogue-like játékok visszatérése volt: olyan címeké, ahol a játékos véletlenszerűen generált pályákon mászkálhat, de a halál végleges - ez új mélységet ad a játéknak, viszont sokakat elriaszthat.
Ahogy a nagy stúdiók kifulladtak és túlnyomórészt felejthető, hibákkal teletűzdelt alkotásokkal árasztották (árasztják) el a piacot vagy jól bejáratott címekről próbálnak még egy bőrt lenyúzni, előtérbe kerültek a független játékfejlesztők.
Ők ugyan híján vannak a pénznek, ezért általában nem tudják 3D-s csili-vili látványvilággal elkápráztatni a vásárlókat (azért vannak kivételek, pl.: Subnautica), de cserébe tele vannak ötletekkel és többnyire imádják a játékukat, ami meg is látszik a végterméken.
A független stúdiók előnye, hogy a legkisebb piaci rést is képesek kiaknázni, sőt, olyan játékokat is készíthetnek, amire a nagyok szerint senki sem kíváncsi. Ezen stúdiók egyike az amerikai ConcernedApe, amely mindössze egyetlenegy emberből áll: a játék zenéjét, grafikáját, a programozást és minden mást Eric Barone készít.
A ConcernedApe ötlete az volt, hogy egy, a Harvest Moon-hoz hasonló gazdálkodós játékot készít, de PC-re. Egy olyan alkotást, ahol a játékos fő célja nem a végtelen hullámban érkező ellenfelek elpusztítása, hanem a (többnyire) békés falusi élet élvezete.
Meglepő módon a gamer-világ megőrült az ötletért és hatalmas várakozás övezte a Stardew Valley megjelenését. A fejlesztés 2012-ben indult, de a játékosoknak egészen 2016-ig kellett várniuk, mire végre rátehették praclijukat a végtermékre (de megérte várni).
Játékmenet:
A Stardew Valley kerettörténete több mint alibizés: a játékos a városban, a Joja társaságnál dolgozik egy irodában, ám a munkája dögunalmas. Mielőtt a nagypapája meghalt, ráhagy egy levelet, amit csak akkor szabad kinyitnia, ha megcsömörlik a munkájában (ami meg is történik).
Kiderül, hogy régen a nagypapával is ugyanez volt a helyzet, ezért otthagyta a várost és vásárolt egy farmot délen, Stardew Valley-ben (Pelican városban): most pedig ez a farm a játékosra száll, aki gondol egyet és szintén hátrahagyja a régi életét, hogy farmerként próbáljon szerencsét. A Stardew Valley-ben tehát a feladatunk ennek a farmnak a vezetése lesz. Hogy hogyan vezessük? Ez teljesen ránk van bízva.
Első körben mindenképpen érdemes elkezdeni a terület kigyomlálását, ugyanis azt az elmúlt években benőtték a fák és a gaz, ráadásul tele van kövekkel. Ha sikerül egy nagyobb egybefüggő területet felszabadítanunk, akkor előkaphatjuk a kapát, majd elvethetünk különféle magukat. Ezeket naponta öntözve előbb-utóbb (néhány nap múlva) már élvezhetjük is munkánk gyümölcsét egy gyönyörű növény vagy valami ehető zöldség/gyümölcs képében.
Idővel állattartással is bővíthetjük a farmunk kínálatát: a csirkétől a kacsán át egészen a disznóig és a dinoszauruszig. Kitermelhetjük a helyi nyersanyagokat, de ha kedvünk tarja, bejárhatjuk az egész falut is.
Stardew Valley-ban több mint kéttucatnyian laknak: a polgármester, a kovács, a boltos és számos egyéb városlakó. Mindannyiuknak megvan a napi rutinja: boltba járnak vagy tornázni, esetleg a parton sétálgatnak (időről időre különböző fesztiválokat is tartanak és valakinek rendszeresen születésnapja van).
Lassacskán szoros barátságot köthetünk a helyiekkel, sőt, akár feleségül vagy férjük is vehetünk egy egyedülálló hölgyet/urat. Tennivalókból egész évben tele leszünk: felfedezhetjük a bánya mélyét, dolgozhatunk a városháza felújításán, vagy akár horgászhatunk is.
A növények terméseit, a virágokat, nagyjából mindent értékesíthetünk (elég bedobnunk őket a házunk melletti tárolóba és éjszaka megkapjuk az ellenértéküket). A Stardew Valley nyitott végű játék: nincsen konkrét célja, igaz, 2 játékbeli év után kapunk egy értékelést az addigi teljesítményünkről, de ezt lelőve onnan folytathatjuk a játékot, ahol abbahagytuk.
Eszköztár:
Ahhoz képest, hogy az egész játékot egy ember hozta össze, a Stardew Valley dugig van érdekesebbnél érdekesebb tartalommal. A játék jelentős részét adót interakciókat leszámítva összesen 5 fő tevékenységi körben jeleskedhetünk: növénytermesztésben, állattenyésztésben, erdőjárásban, harcban, és horgászatban.
A növények elég magától értetődőek: el kell ültetnünk az adott magot, majd várni, hogy kinőjön (ez általában elég sokáig tart). Ezt különböző szerekkel lehet gyorsítani, de alapvetően ki kell várni az 1-2 hetet (fa esetén egy egész évszakot), amíg az adott növény termőre fordul. A kínálat igen széles, mindenféle zöldséget és gyümölcsöt termeszthetünk, amelyek ráadásul az évszakoktól függően is változnak.
Az állatoknál hasonlóan széles a paletta: a kezdeti csirkék mellé felsorakoznak további szárnyasok (pl.: a kacsák), illetve a nagytestű birkák, kecskék és tehenek (meg mások is). Ez utóbbiakat eladhatjuk, de alapvetően az általuk termelt gyapjút vagy tejet érdemes értékesíteni.
Aki szeret téblábolni, az rendszeresen bejárhatja a játék térképét: Stardew Valley-ban ugyanis rendszeresen mindenféle leesik a földre (ez általában különböző ehető dolgokat jelent, de lehetnek például kagylók vagy algák is). A fakitermelés is megoldott: érdemes a kifejlett fák egy részét kivágni, majd elültetni a magjukat, vagy hagyni, hogy a természet tegye a dolgát.
A Stardew Valley a harcra vágyó játékosokat is képes lekötni. A bányákban a fáradtság-mérő mellé kapunk egy életerő-métert is, majd a kardunkkal elkezdhetjük miszlikbe aprítani a bánya lakosságát: cuki kis zselégolyókat, csontvázakat, szellemeket, sőt, még sötét teremtményeket is.
A harcrendszer rendkívül leegyszerűsített (csapunk a karddal vagy lövünk a csúzlival), de tucatnyi fegyver és különböző ellenfelek találhatók a bányák mélyén, így egy darabig itt sem fogunk unatkozni (a különféle fémeket és kristályokat hazavihetjük vagy gazdagíthatjuk vele a helyi múzeumot/könyvtárat).
Az utolsó nagyobb tevékenység egy mini-játék: a horgászat. Itt is többféle bottal és csalikkal vadászhatunk a számos különböző halra, akiket a sikeres fárasztás végén el is fogyaszthatunk. Ezen kívül számos további dolgot csinálhatunk a játékban, például fejleszthetjük a felszerelésünket, lecserélhetjük a házunk bútorzatát vagy éppen főzőcskézhetünk.
Ellenfelek:
A Stardew Valley esetében kissé bajban vagyunk ennél a szekciónál, ugyanis a játékban nemhogy valódi ellenség nincs, de (a bányabeli szörnyeket leszámítva) senki nem tör a játékos életére és nehéz teljesen elszúrni a dolgot.
Igazából csak az energia és az évszakok váltakozása korlátozza be valamelyest a játékost. Ennek oka, hogy a legtöbb tevékenység energiába kerül, ezért egy nap csak korlátozott mennyiségű dolgot tehetünk meg. Ez kezdetben igen kevésnek fog tűnni: a rossz minőségű baltával néhány fa kivágása után már alig bírunk majd megmozdulni.
Szerencsére idővel nőni fog az állóképességünk, a gyakorlással javul a hatékonyságunk és a jobb eszközökkel a teljesítményt is fokozhatjuk, ezért egy idő után a fáradság már szinte sosem fog gondot okozni: ha pedig mégis kifogynánk a szuszból, csak megeszünk valamit és már fojtathatjuk is a dolgunkat (ilyenkor már csak az idő lesz az ellenfelünk).
A másik dolog az évszakok egymásutánisága: egy évszak 28 napból áll, majd jön a következő. Egy-egy évszakban csak az adott típusú növényeket ültethetjük el és van néhány egyéb megkötés is (télen például a méhek nem termelnek mézet).
Ahogy fentebb is olvasható, e játékban nincsenek valódi célok: ha egy óriás tökfarmot akarunk létrehozni, akkor megtehetjük, ha gyerekeket szeretnénk, annak sincs akadálya, sőt, akár szörnyeket is pecázhatunk.
Sőt, az sem teljesen igaz, hogy a játéknak nincs célja: nem sokkal Stardew Valley-ba való megérkezésünk után kiderül, hogy a helyi közösségi ház haldoklik, rettenetesen rossz állapotban van és ha még valaki csatlakozik a helyi Joja vállalathoz (ahhoz a multicéghez, amiből a játék elején kiléptünk), szóval ha még valaki belép, a város polgármestere eladja nekik az egész házat.
Mi azonban tehetünk a dolog ellen: a közösségi házat ugyanis kis szellemlények lakják, akik különböző dolgokért cserébe helyrehozzák a környéket. Külön pirospont járt a fejlesztőnek azért, mert megalkotott egy ”negatív” utat is: ha akarjuk (és van elég pénzünk), csatlakozhatunk a Joja-hoz, akik a pénzünkért cserébe átalakítják a várost (más kérdés, hogy a gonoszkodásunkért csupán egy Joja-kóla automatát kapunk - az ember azt hinné, rossznak lenni ha nem is jó, de legalábbis kifizetődő).
Tippek és Hátrányok:
Az általunk bemutatott játékoknál gyakran olvasható, hogy az adott cím milyen remek szórakozást nyújt, a Stardew Valley azonban bizonyos szempontból kiemelkedik közülük. Nem azért, mert egy egyfős cég készítette, hanem azért, mert a tartalom nagy részében nem harcolnunk kell, mégis elképesztően addiktív, ráadásul tele van tartalommal.
Persze azért ez a játék sem tökéletes. Sokak számára zavaró lehet a lassú játékmenet és az üresjáratok. Mindig van mit csinálni, de ha például növénytermesztésbe fognánk, a reggeli öntözésen kívül (ami kezdetben egy csomó időt és energiát felemészt), egész nap nem sok dolgunk lesz (egy idő után a repetitív játékmenet is bosszantóvá válhat). Hasonló az évszakok váltakozása is. Az első télre már jók kiismerjük magunkat és készen állunk mindenre, de télen (néhány kivételtől eltekintve) nem lehet például növényeket ültetni.
Akárcsak az életben, a játékban is nehéz elnyerni valaki bizalmát, a horgászat pedig (főleg a többi tevékenységhez képest) rettenetesen nehéz és unalmas (hála istennek nem vagyunk rákényszerítve arra, hogy akárcsak egyetlen percet is olyan dologgal töltsünk, ami nem nyerte el a tetszésünket):
1.: Ha kukacok kukucskálnak ki a földből, üssünk rájuk egyet a kapával, ezek a területek ugyanis mindenféle hasznos dolgot tartalmaznak.
2.: Ha állatokat tartunk, minden nap szeretgessük meg őket (nyomjunk rájuk, ettől egy szívecske fog megjelenni a fejük fölött) - ez növeli a boldogságukat, ezáltal az értéküket.
3.: Általános szabály, hogy minél magasabb szintű feldolgozásra törekedjünk: a tojásból majonézt, a gyapjúból szövetet, a gyümölcsből pedig lekvárt készítsünk (ezáltal lényegesen jobb áron értékesíthetjük a végterméket).
4.: A szükséges dolgokat vigyük el a közösségi házba: ha sikerül teljesítenünk egy-egy kérést (általában 3-6 dolgot), azért valami kis jutalmat kapunk (ugyanez igaz a múzeumra is: a különféle kiásott dolgokért is kapunk ajándékokat).
5.: Fejlesszük a felszerelésünket: elsőre feleslegesnek tűnhet a hátizsák kapacitásának növelése vagy egy arany csákány, de ha egyszer megszereztük őket, semmiért nem cserélnénk vissza.
Összegzés:
A Stardew Vallery egy üde színfoltja a 2016-os játék-kínálatnak és gyakorlatilag nincs is olyan játék a piacon, amely képes lenne felvenni vele a versenyt. A PC-vel nem rendelkezőknek jó hír, hogy a játékot kiadták minden fontosabb operációs rendszerre és konzolra is: Windows mellett Linux-ra, OS X-re, PS4-re, Xbox One-ra és Wii U-ra is.
Ez a gyerekek számára különösen ajánlott játék ráadásul meglepően alacsony gépigénnyel rendelkezik (tökéletesen fut egy 32 bites Windows XP-n, 256 MB-os videokártyával, 2016-ban?%), évszakról-évszakra változó látványvilága mégis felmossa a padlót számos tripla A-s videojáték ezerszer látott klisétengerével.
Mellékesen érdemes megjegyezni, hogy ha a fejlesztésben nem is vett részt, a játékot a Chucklefish Games adta ki: ez is egy kis, független fejlesztőcsapat, amely a szintén fantasztikus Starbound-ot készíti (de emellett ők adták ki a Risk of Rain-t is).
Adatok:
Megjelenés éve: 2016
Platform: Microsoft Windows, Linux, OS X, PS4, Xbox One, Wii U
Típus: szimulátor (gazdálkodás)
Fejlesztő: ConcernedApe; Eric Barone (amerikai)
Gépigény (minimális/ajánlott):
Processzor (CPU): 1,8/2 Ghz (Intel Pentium 4, Intel Core 2 Duo)
Memória (RAM): 1024/2048 MB
Videokártya (GPU): 256 MB
Merevlemez (HDD): 500 MB