Lords of the Realm II

„Kőkemény középkor”


Körítés:

Már az 1980-as évek végén is születtek stratégai játékok, ám ezek (nagyon kezdetleges grafikájuk és kiforratlanságuk miatt) nem voltak túlzottan kedveltek, lévén a mellékelt útmutató tüzetes áttanulmányozása nélkül nem sok esély volt a képernyőn zajló események megértésére (ezen az sem segített, hogy még nem létezett internet).

E kategória egyik úttörője a SimCity volt (természetesen az eredeti, 1989-es, nem pedig a sorban hatodik, de szintén SimCity nevű 2013-as változat), de a városépítés csak az egyike volt az új zsánereknek.

Az 1990-es ével elején (részen az MS-DOS szélesebb körű elterjedésével) számos új játék jelent meg, amelyek új számítógépes játék-kategóriákat alapítottak. Ilyen volt a körökre osztott stratégiai (angol rövidítéssel TBS) játékok piaca is, amelyben 1994-ben debütált a Lords of the Realm, az Impressions Games egyik korai alkotása.

Ez a fejlesztő stúdió az Egyesült Királyágban alakult 1989-ben (e cég több tekintetben hasonló a Total War-játékokat készítő Creative Assembly-hez) - az Impressions Games főként stratégiai játékokra koncentrált, de a röviden LotR-ként jelölt alkotásuk a korábbiaktól lényegesen különbözött.

Egy évvel később az alapító, David Lester eladta cégét a Sierra Entertainment-nek, ám ez nem gátolta meg a vállalatot abban, hogy 1996-ban kiadják a LotR második részét, a Lords of the Realm II-t (ez gyakorlatilag az előd fejlesztett változata volt, lényegi újítások nem történtek).


Játékmenet:

A játék elején kapunk egy jó kis videót (mármint ahhoz képest, hogy a játék 1996-os), majd rögtön a dolgok közepében csöppenünk. A LotR2 a középkorban (1268-ban) játszódik és története igen egyszerű: a király halott, nincsen utóda, ezért megkezdőik a harc a birodalom legnagyobb hatalommal rendelkező urai között. Az fog győzni, aki minden ellenfelét megadásra kényszeríti, az ellenállókat pedig elpusztítja, zászlaja alatt újraegyesítve az országot.

A LotR2-ben a játékos kő keményen szembesül a valósággal: itt nincsenek varázspálcákkal hadonászó mágusok, sárkánylovasok és tündérkék; éhezés van, nyomor, háború - győzelem és halál.

Maga a játék több részből áll, ezért nagy odafigyelést igényel (igaz, bonyolultsága meg sem közelíti például a Paradox Interactive által az új évezredben készített hasonló, körökre osztott stratégiai játékait).

Összesen négy szinten kell egyszerre bizonyítani: a terület-menedzselésben, az épületek építésében, a hadsereg felállításában és a harcban (emellett lehetőség van némi diplomáciára is).

Más, későbbi kategóriatársakhoz hasonlóan a LotR2-ben is egyszerre van jelen a körökre osztott és a valósidejű stratégia: akárcsak a Shogun: Total War esetében, a játék alapvetően négy évszakra oszlik, a harcok viszont valós időben zajlanak (azaz a játékos utóbbiban közvetlenül utasíthatja katonáit).

A játék elején az egyes nemesek még csak kis területet uralnak, a legtöbb megye független. Ezeket el lehet foglalni, ami nagyobb népességet jelent, egyben több adót és felszerelést. E területek élelmet és nyersanyagokat termelnek - előbbi a lakosság ellátására, utóbbi a felfegyverzésükre használható.

Az összeverbuvált seregek aztán támadást indíthatnak, elfoglalva más terülteket, megostromolva az ellenséges várakat, végül elfoglalva minden területet.


Eszköztár:

Előrehaladott kora miatt a LotR2-ben nincs jelentősebb fejlődési fa vagy szintlépés, ennek ellenére egész szép mennyiségű ötletet sikerült belezsúfolni. Már a játék főszereplői, a nemesek sem csak színükben különböznek - kitaláltak különböző karaktereket: a bárót, lovagot, a püspököt vagy a grófnőt.

Az egyes nemesek mind rendelkeznek egy előre meghatározott stílussal: a báró például egy ideig látszólag csak a babérjain üldögél, de aztán olyan elképesztő sereggel indul neki a hódításnak, hogy szinte senki sem tudja megállítani. Vele szemben a lovag folyamatosan támad: akkor is, ha ehhez fegyvertelen parasztokat kell felhasználnia, ami nem épp a legbölcsebb dolog.

A LotR2 remek ötlete ugyanis (amit sok mai játék elfelejt figyelembe venni), hogy az egyes területek lakossága korlátozott: a játékos oszthatja el, hogy hányan bányásszanak, dolgozzanak a földeken vagy építsenek, de magától egy épület sem épül. Ezen rendszer miatt a fegyverek és épületek elkészülési ideje relatív, attól függ, hogy hányan dolgoznak rajta.

Visszakanyarodva a lovag taktikájához: a katonák sem csak úgy a semmiből keletkeznek - nem csak kisétálnak a barakkból (mint a játékok 99%-ánál). Ők a megyék lakosai, tehát ha egy területről mindenkit besoroznak, ezek az emberek hiányozni fognak a munkából (ami egyrészt kisebb fogyasztást jelent, ugyanakkor jelentősen lecsökkenthet a termelés és adózás, ráadásul az othonmaradottak nem nézik jó szemmel a sorozást).

A földművesek élelmezését növény, illetve állattenyésztéssel lehet megoldani, ami szintén emberigényes - ez azért fontos, mert az egységgyártáshoz 4 ”ipari” negyedbe kell embereket pumpálni: az erdészetbe, a vasbányába, a kőfejtőbe és a kovácsműhelybe (előbbiek a kitermelésért felelnek, utóbbiban készítik a fegyvereket).

A játékban mindössze hét (+2) féle harci egység található, ami kicsit kevésnek tűnik, de igazából nem nagyon van szükség többre. Az alap közelharci egységek a kardosok és buzogányosok, míg távolra csak az íjászok és számszeríjászok tudnak lőni. Emellett ott vannak a hihetetlenül gyorsan mozgó lovagok, valamint a lándzsások: ők gyakorlatilag közelharcosok, viszont hosszabb fegyverük miatt mindig ők támadnak először. Hetedikként a parasztok fegyverzet nélkül is kiküldhetőek a harcmezőre, de maximum golyófogónak jók, vagy ha az ellenfél létszáma lényegesen kisebb.

A harcokat meg lehet vívni egy üres mezőn is, de a lényeg az ostrom: ilyenkor a védők olajoshordókkal próbálják lelohasztani a támadók harci kedvét, míg azok ostromgépekkel igyekeznek lerombolni a várat vagy felszerelés hiányában betörni a kaput (várból összesen ötféle építhető az aprócska fa őrtoronytól a hatalmas várkastélyig).


Ellenfelek:

A LotR2 középkorában kegyetlen farkastörvények uralkodnak - a gépi játékosok (ahogy az fentebb is olvasható), más-más taktikát alkalmaznak, de ők is fejlesztik a birodalmukat, katonákat toboroznak, majd megpróbálják elfoglalni a többi területet.

A független területek is kemény diók tudnak lenni, ezért megfelelő sereg nélkül nem érdemes nekivágni a harcnak, viszont a nemesek (főleg a grófnő) néha igen combos csapatokat tudnak kiküldeni.

Gyakran azonban nem is (csak) a klasszikus ellenségek jelentik a legnagyobb problémát: a játékosnak saját földműveseivel is meg kell birkóznia, ugyanis a parasztokkal mindig csak a baj van. Ahhoz, hogy elfogadható legyen a morál, az adókat relatív alacsonyan kell tartani (bár a jókedv ingyen sörrel javítható), mert különben alacsony lesz a népszaporulat (ez kulcsfontosságú, lévén kevés emberből kevés katonát lehet képezni).

A LotR2 élelmiszer-gazdálkodása is meglepően összetett: alapvetően az állatokat a tejért tartják, de ha nem adnak eleget, akkor levágják őket (emiatt hamar elfogynak). A növénytermesztés talán még több nyűggel jár, ugyanis a termést elpusztíthatja a szárazság vagy a tűz, de árvíz is (ennek elvonultáig még a terület rendbe hozását sem lehet elkezdeni).

És ha nem lenne elég a különféle csapások (pl.: pestisjárvány), az ellenséges katonák is lerombolhatják a termőföldet, ami megint csak éhezést von maga után. A hiányzó kaja pótlására át lehet küldeni élelmet egyik megyéből a másikba, de ez is időbe kerül.


Tippek és Hátrányok:

A LotR2 kora ellenére olyan apróságokkal rendelkezik, amely mai játékokban is csak mutatóban található, de sajnos nincsen középkori rózsa tövis nélkül. A pályák változatosak és különféle címer alatt lehet hadba vonulni, de maga a játék egy idő után repetitívvé válik.

Ezen a nehézség sem segít: amíg a játékos kiismeri, hogy az egyes nemesek, egyes katonák ellen melyik taktika vagy milyen egység hatásos, addig újra meg újra vereséget fog szenvedni, később viszont újra meg újra ugyanazokat a bevált húzásokat kell megjátszania.

A kezdő játékosokra gondolva a LotR2 bevezet az alapokba, de a túlélés megfelelő mennyiségű tapasztalat híján nagyon nehéz, amin az sem segít, hogy egyes nemesek piszkos kis trükkökkel harcolnak (a játékba bekerült egy statisztikai oldal, de ez sem sokat segít).

A korában újdonságnak számító narrációk jópofák, de a kevés bedigitalizált sor miatt hosszabb távon idegesítővé válik ez a fajta narrálás. De elég a negatívumokból: az alábbiakban néhány ötlet olvasható azoknak, akik szeretnének néhány évnél tovább élni a játékban:


1.: boldog, sokasodó parasztok - a LotR2 legfontosabb nyersanyaga az emberélet, mivel ez mindenhez kell, ezért kezdetben alacsonyabban tartott adókkal és sörrel érdemes ösztönözni a népszaporulatot.


2.: Ismerjük ki az ellenfelet - az egyes nemesek ellen különböző taktika válik be: a báróra addig kell lecsapni, amíg még fejlesztget, a lovagot zaklatni kell, hogy ész nélkül támadjon, a püspöknek és a grófnőnek simán neki kell menni.


3.: fegyverkezzünk fel - a támadáshoz hasznosak a relatív olcsó buzogányosok (már kb. 150 ilyen egység is simán elsöpri egy független terület védelmét), amúgy főként kardos katonákat érdemes besorozni, ellenben a lovasok nem érik meg az árukat.


4.: figyeljük a kereslet-kínálat alakulását - az utazó kereskedőknél változnak a felszereléseik árai, és náluk el is lehet adni a feleslegesen megtermelt mennyiséget.


Összegzés:

A Lords of the Realm egy méltatlanul elfeledett játék, amely a mai játékosok mind nagyobb százalékánál öregebb, ennek ellenére megéri kipróbálni, mivel ötletes megoldásai révén meglepően jól muzsikál (és a TBS-kategóriában a grafika sosem volt túlzottan fontos dolog).

Sikerének köszönhetően a LotR2-höz 1997-ben elkészítettek egy kiegészítőt, a Lords of the Realm II: Siege Pack-ot, ezt követően viszont a sorozat mély álomba merült.

Ez azonban nem jelentette a LotR végét, ugyanis - a fejlesztő Impressions Games utolsó játékaként - jelent meg 2004-ben a Lords of the Realm III, az eredeti alkotás minden téren felújított változata.


Adatok:

Megjelenés éve: 1996

Platform: Windows, Mac

Típus: TBS (körökre osztott stratégiai játék), valósidejű elemekkel

Fejlesztő: Impressions Games

Gépigény:

Processzor (GPU): 0,48 Ghz

Memória (RAM): 8 MB

Merevlemez (HDD): ismeretlen MB


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.