Harc Wesnothért

„Über sakk 3000”


Körítés:

A videojáték-ipar első aranykora az 1980-as évekre datálható: ekkor már számos konzol létezett, melyekre nagyszámú programot írtak, de az egyes kategóriák még nem voltak kiforrottak. Ez, a kísérletezés időszaka egyben kiváló alkalmat nyújtott a kisebb cégeknek, akik piacra dobták saját - általában a nagyobb címekéhez hasonló - játékaikat.

A személyi számítógépek elterjedését követően e trend tovább erősödött, hiszen már nem kellett különböző rendszerekre külön programokat írni - ez a folyamat az ezredfordulón érte el csúcspontját. Ekkor számos egy- vagy néhányfős csoport alakult, melyek saját (gyakran ingyenes) játékokat készítettek - túlnyomórészt híresebb játékok átiratait vagy korábbi címek továbbfejlesztett változatait.

Természetesen ezen játékok általában elég amatőr kivitelűek voltak, hiszen a fejlesztőnek vagy fejlesztőknek nem volt pénzük írók, programozók, szinkronszínészek hadát felbérelni, az általuk írt játék inkább csak egyfajta hobbi volt.

Részben minőségük miatt a legtöbb ilyen kezdeményezés hamar a feledésbe merült vagy a játék el sem készült, mivel legtöbbjük csak nagyon szűk közösséghez jutott el.

Ma már épp ellenkező trend érvényesül: a tömegfinanszírozás (ld.: Kickstarter és társai) számos tehetséges (és még több tehetségtelen) játékgyártónak szavazott bizalmat, sőt, egy részüket nagyvállalatok karolják fel (hajtják uralmuk alá), pl.: a Steam (amely a Valve Software tulajdona).

Jelen cikk tárgya azonban jóval a Kickstarter 2009-es indulását megelőzően jelent meg, ami több dolgot predesztinál, de mielőtt rátérnénk a játékra, következzen pár lényegtelen adat.

A Battle for Wesnoth, magyar fordításban Harc Wesnothért egy körökre osztott stratégiai játék, gyakorlatilag egy Panzer Generals klón (egyfajta nagyon bonyolult, hatszögletű elemekből álló pályán játszott sakkszerű stratégiai játék).

A már több mint 10 éves játék ennek megfelelően grafikai téren (elméletileg) értékelhetetlen és a folyamatos javítgatás ellenére több részletében még mindig nagyon amatőr, ugyanakkor kiváló szórakozás, a körökre osztott stratégiai játékok egyik csúcsa.


Játékmenet:

Ahogy az fentebb olvasható, a Harc Wesnothért-et akár egy fejlettebb sakk-ként is fel lehet fogni, de az ördög ezúttal is a részletekben rejlik. A játék egyik előnye, hogy az egy- és többjátékos módja ugyanannyira szórakoztató és legfőképpen mindkettő tele van tartalommal, ezért ez a cikk elsősorban az egyjátékos módra fókuszál (a többjátékos módokban élő és gépi játékosok irthatják egymást vagy kooperatív kampányokban vehetnek részt, azon nincs mit magyarázni).

Maga a Harc Wesnothért gyakorlatilag csak egy keret: az alkotás egy középkori szinten álló kontinensre kalauzolja el a játékost, ahol az emberek mellett sárkányok, élőholtak és orkok élnek.

A játék több kampányra oszlik, melyek egy-egy vezér történetét mesélik el: az alap kampányok között vannak emberekről, tündékről, orkokról, élőholtakról, de még sellőkről szólók is.

A pálya elején a játékos kap némi aranyat, amelyből egy várszerű területen toborozhat katonákat, akikkel le kell győznie az ellenfelet (vagy ami éppen a feladat). Itt kezd érdekessé válni a játék, ugyanis annyi a tartalom, mint a tenger.

Összesen hat alap frakció létezik: emberek, orkok, tündék, törpök, sárkányok és élőholtak, melyek számos - több mint 200 - különböző egységgel rendelkeznek (az egyes frakciókhoz további fajok tartoznak, így griffek, nagák, fapásztorok, stb.). Vannak klasszikus harcoló egységek, például sima kardos harcosok vagy íjászok, és mágiát használók, valamint különleges képességűek.

Ez egy egységorientált játék: szemben például az több százas vagy akár több ezres seregeket felvonultató Cossacks-szal, itt minden egyes egység fontos és általában a játékosnak alig egy-két tucatnyi emberrel kell beérnie.


Eszköztár:

A Harc Wesnotért egy átlátható, de sokszínű játék, amit könnyű elsajátítani, ám szinte lehetetlen teljesen kiismerni, annak ellenére, hogy a csaták másból sem állnak, mint egységek beszerzéséből, gyaloglásból és harcból.

A kör elején minden egység annyit léphet a pályán, amennyit tud: a nehézpáncélzatú egységek jellemzően 4-et, 5-öt, a repülő lények akár 9-et, 10-et is - nem mindegy azonban, ki hol halad. A mezőn egy lovas könnyen átnyargal, az erdővel jelölt hexagonokon viszont minden lépés költsége megnő, hiszen lóval nehéz utat törni a fákon át.

Számos tereptípus létezik, de általában érthető, melyik faj vagy egység hol jut át könnyen és hol nehezen: a tündék az erdőkön tudnak gyorsan átvágni, a törpök és orkok a hegyeken, a sellők a vízen (ezzel szemben a repülő lények akár járhatatlan területek felett is átszállhatnak).

A menetelés mellett minden egység körönként egyszer támadhat is. Két alapvető támadási mód létezik: a közelharc és a távolsági - ez azért fontos, mert amennyiben ellenfelünk csak közelharci támadással rendelkezik (pl.: egy ork harcos), az íjász támadására nem tud felelni.

Alapesetben egy támadást 2 (+3) dolog befolyásol: egyrészt hogy mekkora az adott egység támadása (magyarul hányat sebez), másrészt hogy az adott körben hányszor tud ütni. A harcot azonban további tényezők is befolyásolják: az egység a számára idegen terepen kisebb valószínséggel találja el az ellenfelet, mint a számára kedvezőn, éjszaka a törtvénytelen, míg nappal az igazságos (kb.: rossz, illetve jó) jellemű lények harcolnak hatékonyabban és vannak olyan egységek, amelyek képesek megnövelni a mellettük álló harcosok hatékonyságát.

Emellett léteznek további, specializált támadások (pl.: mérgezés, lassítás) és különleges képességek: a gyógyítók növelik a körülöttük állók életét és megszüntethetik a mérgezést, míg egyes élőholt egységek által megölt lényeg szintén élőholtként élednek újjá.

A hadjáratok során kezdetben a játékos csak alacsony szintű, ezért gyenge egységeket vásárolhat, de a következő pályán visszahívhatóak a korábbi harcosok (már ha túlélték az előző menetet), így néhány csata után már igazi elit egységek is gyarapíthatják a sereget. Az elesett egységeket a bázisokon pótolni lehet és a pályákon az arany is gyarapítható: minden elfoglalt falu körönként 2 aranyat ér az adott játékosnak.

A pénzszerzésnél azonban sokkal fontosabb a szintlépés. Harc közben minden egység tapasztalati pontot gyűjt (pl.: a rendszer egy támadásért 1-et, egy első szintű ellenséges egység megöléséért 8-at ad) és ha bizonyos mennyiség összegyűlik, akkor a következő szintre lép. Ez nemcsak egy teljesen új külsőt jelent, de egyben erősebb képességeket is (néha a játékos választhat, hogy milyen irányba fejlődjön az adott egység).

Az alapszintű lények 1. szintűek, a teljes skála 0-tól 5-ig tart, a legtöbben maximum 3-as szintűek lehetnek. A saját és ellenfél egységeinek szintje rendkívül fontos, mert hiába vonultat fel az ember három egységet egyetlen ellenséggel ellen, 2-3 szintbeli különbség esetén mindet be fogja darálni. Mindez azt is jelenti, hogy sokat kell taktikázni, de a győzelmekhez szerencsére is szükség van.


Ellenfelek:

A Harc Wesnothért mesterséges intelligenciája nem tökéletes, de meglepően jól muzsikál és több technikát eltanulhatunk tőle. A nehézségi fokozatok sajnos elég kaotikusra sikerültek: vannak egyszerűbbek, mint a kezdő, könnyű és átlagos, de akár nehéz vagy rémálom szinten is megmérethetjük magunkat. A probléma csak az, hogy az egyes szintek nem feltétlenül azonosak és egyes hadjáratoknál a legkönnyebb mód is nehéz.

A gépi játékosok gyakran egyszerűen ráront az emberre, viszont harc közben ésszerűen viselkedik: elküld felderítőket a faluk elfoglalásához, íjjásszal támad közelharci egységekre (akik így nem tudnak visszaütni) és sérült egységeit visszavonja a falvakba gyógyulni.

Alacsony szinten a gép rendre a puszta erejével próbál nyerni, de mivel a hadjáratok során a mesterséges intelligencia is gyakran rendelkezik magasabb szintű egységekkel, képes érzékeny veszteségeket okozni (komolyabb nehézségi szinten hatékonyabban muzsikál).

Ha a játékos hagyja elkóborolni egységeit, azt a gép kíméletlenül levadássza, előrelátó tervezéssel viszont általában felülkerekedhetünk a mesterséges intelligencián (igaz, ez néh csak azt jelenti, hogy képesek vagyunk elfutni).


Tippek és Hátrányok:

A Harc Wesnothért egy rétegjáték: aki nem szereti a lassú akciót és az agyalást, annak ez az alkotás nem sokat tud nyújtani, lévén gyors reakciókra (vagy akár csak lassúakra) nem lesz szükség: itt tisztán a taktika és a szerencse dominál.

Az elképesztő számú egység a játék egyik erőssége, ugyanakkor az új játékosoknak először érdemes több kampányt is végigjátszani, hogy megismerkedhessenek a legtöbb ellenféllel. Apró szépséghiba, hogy a játékba ugyan beépítettek egy abszolút kezdőkre szabott kampányt (ez is teljes értékű, de az elején mindent elmagyaráz), viszont ez nem az első, ezért gyakran mire odáig jut a játékos, az alap információkon már rég túl van.

Hasonlóan kiskaliberű, de pozitív apróság, hogy az egységek nem csak bábukként állnak a pályán a sorukra várva, hanem időnként valamit tesznek, az emberi nehézgyalogos például leteszi méretes pajzsát: ennek semmi haszna nincs, de jópofa figyelni.

El lehetne időzni a játék bosszantó apróságain (pl.: a változtatások miatt jelenleg a kampányok nincsenek tejesen lefordítva, a szinte nem létező gépigény ellenére időnként belassul a játék), ám éppen ez és a néha nevetségesen amatőr képek teszik szerethetővé a játékot.

Az alábbiakban néhány ötlet olvasható, hogyan ne haljunk meg nagyon gyorsan az egyjátékos kampányokban - természetesen a nagyon erős gép vagy emberek elleni meccseken ez önmagában nem elég, de kiindulási alapként talán megteszi:


1.: Gazdálkodás: lehetőleg legyen sok pénzünk - ezt úgy tudjuk eléri, hogy egy-egy gyors (lehetőleg röpképes) egységgel falvakat foglalunk el (akár a szövetségeseinkét is) és nem hívunk vissza olyan 0. vagy 1. szintű egységeket, amelyeknek egyáltalán nem vagy csak alig van tapasztalati pontja.


2.: Felderítés: ahogy fentebb is olvasható, a leggyorsabb egységünkkel érdemes elfoglalni néhány távoli falut, de arra vigyázzunk, hogy velük ne nagyon bonyolódjunk harcba, különben könnyen elveszíthetjük az adott lovast vagy vérszívó denevért.


3.: Párosítás: a harcoló csapat legalább 3 főből álljon - ha lehetőség adódik rá, egy magasabb szintű lényt kísérjen egy-két alacsonyabb szintű és egy gyógyító, így az erős (vagy legalábbis sok életű) legyengítheti, a gyenge pedig legyőzheti az ellent (hogy ő is szintet lépjen), miközben a gyógyító próbálja őket életben tartani.


4.: Hadsereg: általában legalább két fronton érdemes harcolni, helyszínenként 4-8 egységgel. Az első sorban lévők harcosok mögé fontos, hogy további lényeket állítsunk: gyógyítókat, akik az első sort segítik, egy falut, ahová visszavonhatók a sérült egységek és néhány készenlétben tartott katonát, hátha szükség lesz rájuk.


Összegzés:

A Harc Wesnothért egy szűk kör számára készült, gyakorlatilag nincs grafikai motorja, lévén minden, amit látunk, egyszerű kép, de a pixeles látványvilág manapság divatba jött (ld.: Minecraft, Starbound, Terraria) és ezért cserébe szinte nincs is olyan számítógép, amelyen ne futna.

Kell ennél több? Hát persze - fenti előnyei mellett a Harc Wesnothért nagyjából minden létező operációs rendszeren működik (vagy van átirata): nem csak olyan egyszerűeken, mint a Linux disztribúciók vagy a Mac, de az eredetileg az Amiga által gründolt AmigaOS 4-en és az Oracle-ös Solaris-on is. És ha még ez sem lenne elég, a játékot már több tucat nyelvre fordították le, köztük magyarra is. Ja, és a Harc Wesnothért teljesen INGYENES!


Adatok:

Megjelenés éve: 2003

Platform: PC, Linux, Mac, és számos más

Típus: TBS (körökre osztott stratégiai játék)

Fejlesztő: nincs (a játékot David White készítette, azóta sokan csatlakoztak, de továbbra is függetlenek)

Gépigény:

Processzor (GPU): 1,8 GHz (Pentium 4)

Memória (RAM): 1024 MB

Merevlemez (HDD): 500 MB


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.