Empire Earth

„Atombombával az ősemberek ellen”


Körítés:

Az 1990-es évek végén a stratégiai játékok virágkorukat élték: egyre másra jelentek meg a különböző korokban játszódó RTS-sek. Az egyik legismertebb az 1997-es Age of Empires volt, melyben ókori birodalmat építhettünk ki, míg az RTS és TPS elemeket vegyítő Shogun: Total War Japán múltjába engedett bepillantást. A Panzers sorozat a második világháborúban játszódik, a Command & Conquer vagy éppen a StarCraft viszont a jövőbe kalauzolta a játékost.

Az ezredfordulóra már jóformán minden kornak megvoltak a maguk klasszikusai, melyeket egy idő után már gúzsba kötött a korszak (a Warhammer: Dark Omen jövőbeli orkjai furcsának tűntek a középkori Warcraft II-beli fajtársaikhoz képest).

De 2001-ben megjelent a Sierra Entertainment újabb RTS-e, amely gyakorlatilag összefogta az összes korábbi játékot. Az Empire Earth (angol; Föld Birodalom) című mű maga is egy valós idejű stratégiai játék volt és sokat merített az Age of Empire-ből - olyannyira, hogy a tervezők egy része is az AoE-től igazolt át.

Ezen alkotás különlegességet, hogy 502200 éven és számos koron át folyamatosan fejleszthetjük egységeinket, így jutva el az őskortól a nano korig (a kiegészítőben az űrkorszakig).

A játékot elindítva két dolgot vehetünk észre: bár a menü nem túl érdekfeszítő, a bevezető videó megadja az alaphangulatot (a rövid intróban különböző korok félszemű hadvezérei küldik csatába harcosaikat).

Az ingerszegény menüben (amelynek hátterében képek bújnak meg) választhatunk egy-egy kisebb küldetést vagy hadjáratot, de a teljes élményt a legfölső menüpont, a véletlenszerű térkép szolgáltatja. Ez utóbbira kattintva lehetőségünk van kiválasztani a szokásos dolgokat: a terület méretét, a nehézséget vagy éppen a győzelemhez szükséges csodákat (ld. lejjebb). Ha döntöttünk, hogy hány fővel szeretnénk kezdeni és milyen színű legyen az ellenség, be is léphetünk a történelem útvesztőjébe.


Játékmenet:

Az Empire Earth-ben (a magyar Imperium Galactica II-höz hasonlóan) egyetlen szint az egész játék - ez praktikusan azt jelenti, hogy nincsen pályákra tagolva, egyik fejlesztés után jöhet a következő (ellentétben a Warcraft II típusú játékokkal, amelyek pályánként adagolják az újdonságokat).

Maga a játék nem tartalmaz egyetlen újdonságot sem - leszámítva azt a nem lebecsülendő tényt, hogy az emberiség születésétől kezdve vezethetjük népünket - az Empire Earth iszonyú sok éven keresztül játszódik (ezt szinte már csak a lényfejlesztős Spore múlja felül).

Ennek ellenére ténykedésünk nem különbözik lényegesen az RTS-eknél megszokottól. A játék elején kapunk néhány civilt (építős embert) és egy központi épületet. Első feladatunk az élelmiszer-készlet növelése lesz, mivel kajáért vehetünk újabb munkásokat. Az emberkéket ráküldhetjük az egyes nyersanyag-lelőhelyekre is: a fa mellett fémre, kőre és aranyra (minden nyersanyaghoz külszíni fejtéssel juthatunk hozzá, bár azért pár aranybánya nem ártott volna).

Itt is van fejlesztési sorrend, építhetünk a katonák képzésére alkalmas barakkot, kisebb fejlesztéseket biztosító egyetemet vagy éppen kórházat (ez utóbbi gyógyítja a hatókörében álló egységeket).

Hadseregünkkel (vagy egy erre a célra kiképzett kutyával) felkutathatjuk ellenségeinket, míg védelmi épületeink és az otthon-maradottak igyekeznek feltartóztatni a támadó hordákat. Az ellenség - főleg a nagyobb pályákon - meglepően szétszóródik (megy a nyersanyagok után), ezért egy bázis felszámolása nem feltétlenül jelent győzelmet.

Természetesen e játék lényege a reklámozásban is kidomborított fejlődés: az Empire Earth 14 korszakot és félmillió évet ölel fel, így fő célunk a következő szintre lépés lesz: a kőkorból a rézkorba, a digitális korból pedig a nanokorba léphetünk tovább. A drága korszakváltások új egységeket, épületeket és hősöket jelentenek, amelyek erősebbek az egy szinttel korábbiaknál, emiatt a csatákat általában a fejlettebb fél nyeri.


Eszköztár:

Ez az egyik szekció, ahol az Empire Earth a világ szinte minden más játékára könnyedén ráver és ehhez még csak meg sem kell erőltetnie magát, hiszen minden korban tucatnyi egységet kapunk (többségük egy korábbi ember vagy jármű továbbfejlesztése).

Bunkósbottal felszerelt ősembereink idővel római légionáriussá, majd középkori lovaggá válnak, de lassan tüzelő arkebuzos, majd muskétás gyalogosaink is idővel áttérnek az ismétlőpuska, később pedig a géppisztoly használatára. Kezdetben csak egyszerű gyalogos egységeket gyárthatunk, de ez hamar kiegészül a nyilasokkal, majd a lovardával (ez utóbbiban harci szekeret és elefántos harcost is verbuválhatunk).

Korán elérhető a hajózás is: épphogy a felszínen maradó tutajainkat hamarosan leváltják a sokevezős hadihajók, majd a többárbocos középkori modellek (természeten később modern hadihajókra is szert tehetünk).

A történelmet követve legkésőbb az ég nyílik meg számunkra: először fegyvertelen hőlégballonos felderítőket küldhetünk fel, majd repülőteret is építhetünk és a korai vászon-fa tákolmányokkal támadhatjuk az ellenfelet. A repülőgépek korlátainak kérdését úgy oldották meg, hogy a legtöbb gép csak korlátozott ideig maradhat levegőben, ráadásul a légvédelem igen hatékonyan képes semlegesíteni ezeket az egységeket, ezért közel sem legyőzhetetlenek.

A fősodor mellett ”kisebb”, a fejlesztési sor mellékágának tekinthető egységek is megjelennek: ilyen például a tengeralattjáró és a géppuskások. A repülők megjelenésével kapunk önjáró légvédelmi járművet, repülőgép-anyahajót és gyenge, de korlátlan ideig levegőben maradó helikoptereket.

Az Empire Earth további különlegessége a változatos csodák. Ezek olyan épületek, amelyek az adott korban híressé váltak (és építésük hatalmas idő-, valamint nyersanyag-költségű). Ezek nem csupán látványosak (és demonstrálják hatalmunkat), de valamilyen bónuszt is adnak: például erősebb falakat, gyógyuló embereket vagy vízi radart.

Egy érdekes megoldás a pap-próféta páros, melyek más játékokban nemigen bukkannak fel. A papok képesek a mi oldalunkra állítani egy-egy ellenséges egységet (később akár épületeket is), míg a próféta a rombolásban jeleskedik. Ez praktikusan azt jelenti, hogy aprócska prófétánk változatos katasztrófákat (például vulkánkitörést) képes előidézni, ami komoly kárt okoz az épületekben.

További ötlet, hogy azok sem maradnak ki a jóból, akik egyéni egységre vágynak, ugyanis az Empire Earth-ben hősöket is gyárthatunk. Ezek olyan emberek, amkik amellett, hogy elég erősek, különféle képességekkel is rendelkeznek (van, aki próféta-szerűen rombolni tud, más a saját egységeit képes megerősíteni, de vannak ”simán” brutálisan nagy a sebzésüek is).

Hősökből ráadásul igen változatos a kínálat, aszerint, hogy milyen civilizációba tartozunk. Ezt kezdéskor választhatjuk ki egy listából (vagy alkothatunk sajátot), így később ennek megfelelő bónuszokat kapunk. Még olyan apróságokra is figyeltek, mint az egyes civilizációkhoz tartozó különleges egységek (például az inka harcos vagy a német géppuskás).

Végezetül érdemes pár szót szólni a százas (ezres?) nagyságrendű fejlesztési lehetőségről, mivel ez adja a játék esszenciáját. Ez nem csak a szintlépéskor kapott új egységeket jelenti: minden egyes emberünket, hajónkat és repülőnket fejleszthetünk, ráadásul mi dönthetjük el, hogy milyen irányba (így fejleszthetünk gyors, vagy éppen erős egységeket).


Ellenfelek:

Mi újat mondhatnánk annak, aki már olvasta ezen szekció néhány másik művét? Itt is ugyanazzal találkozunk, mint az összes ezredforduló-korabeli játéknál: a gép nem igazán gondolkodik, viszont hatalmas erőket mozgat meg. Jó hír, hogy a mesterséges intelligencia (hiánya) nem csal, ”csupán” tökéletesen kihasználja a lehetőségeket. Relatív gyorsan fejlődik és hatalmas seregeket gyűjt, hogy egy csapásra lerohanjon minket.

Az ellenség úgy terjed, mint valami betegség: gyorsan ellep új területeket (vizes pályán szigeteket) és jól megveti a lábát, így meglepően nehezen hal ki. Az egyik fő problémát a városok lassú felszámolása jelenti, még akkor is, ha a próféta komoly pusztításra képes.

Ez annak fényében még inkább fejvakarásra adhat okot, hogy vannak külön ostrom-gépezeket is: a használhatatlan faltörő kos és a fal megmászására alkalmas eszköz mellett kőhajítók és sámsonokat is legyárthatunk (utóbbi egy fával hadonászó ősember, komoly sebzéssel).

A játék talán legkomolyabb problémája az ellenfél elhibázott szintezése, jelesül hogy a gép még könnyű fokozatosan is elég erős. A tapasztalatlan játékos városa pillanatok alatt füstölgő romhalmazzá válhat egy támadás után és nincs annál kiábrándítóbb, ha tucatnyi vereséggel indítunk el egy új játékot. Persze egy idő után megtanuljuk, hogy mire kell figyelni és hogyan lehet a gépnél gyorsabban fejlődni, de azért nem ártott volna az elején még egy gyengébb (nem ennyire butább) ellenfél.

Akinek sok ráérő ideje van és nem zavarják a korlátozások, ez nyugodtan belevághat az oktató és egyéb küldetésekbe is, amelyek elég ingerszegények, de legalább történelmileg hiteles(ebbek).


Tippek és Hátrányok:

Az Empire Earth-ről igazából csak elismerően nyilatkozhatunk, hiszen a fejlesztők komoly fába vágták a fejszéjüket, mégis sikerült egy lenyűgöző játékot alkotniuk, ami ráadásul elsőre is érthető (ellentétben a fentebb említett IG2-vel).

A játékban egyedül a grafika hagy maga után némi kívánnivalót. Bár ezúttal is érdemes figyelembe venni a játék korát, ha ráközelítünk egységeinkre...de bár ne tennénk - ez ugyanis azzal a kellemetlen következménnyel járhat, hogy elképesztően alacsony felbontással kell szembesülnünk.

Ez részben érthető is, mivel akkoriban komoly gondot jelentett soktucatnyi egysége megjelenítése (mármint hogy közben ne szaggasson) és a játékhoz nem is kellettek erőművek, de akkor minek tették bele a közelítés lehetőségét? Egyéb téren minden rendben van: minden kor, minden egység máshogy néz ki és jól el is különülnek egymástól.

E játék ráadásul számos ínyenc falatot is tartogat számunkra, amelyből most csak egyet emelnénk ki. Érdekes, jópofa apróság például a korai növénytermesztés. Ha az őskorból indítunk, nem tudunk farmot építeni (hiszen azt csak jóval később találták fel), ezért más módszer után kell nézni. Bár a Warcraft II tette ismertté a critters (pára) csoportot, amelyek a térképen kószáló, független állatokat jelentik, az Empire Earth-ben már hasznosíthatjuk is őket (mint eleség).

Ha békésebb megoldást választunk (vagy később is szeretnénk, ha városunkban elefántok és zsiráfok bóklásznának), a helyi élelmiszer-kupacot is elhordhatjuk, sőt, megoldást kínál a halászat is.

Azok számára, akik még csak most (vagy eztán) vágnak bele a játékba, álljon itt pár ötlet, hogy előzzük meg első civilizációnk gyors bukását:


1.: Kaja, kaja, kaja - mindenhez emberre lesz szükségünk, ehhez pedig megfelelő élelmiszer-utánpótláshoz, ezért építsünk legalább két malmot.


2.: Torony és fal - építsünk mindkettőből jó sokat. Amellett, hogy a követ másra úgysem nagyon használjuk, komoly védelmi erőt is képviselnek, ezért nagyobb ellenséges csapatokat is felfoghatnak (vagy legalábbis lelassíthatják őket, időt hagyna nekünk a reagálásra).


3.: Óvatosan ostromoljunk - mivel a tornyok igen erősek, mi csak távolról lőjük őket: kőhajítóval vagy később löveggel, de mindenképpen a hatótávjukon kívülről.


4.: Hősködjünk - főemberünk nem csak drága, de hasznos is, ezért mindig használjuk ki a képességét.


Összegzés:

A röviden EE-nek becézett játék egy üde színfoltja a korábbi és későbbi egysíkú, egykorú játékoknak, ráadásul az alapötlet számos további jópofa dolgot indukál. Talán nincs is annál mókásabb, mint amikor ókori limitet állítunk be az ellenségnek, majd boldogan nézzük, ahogy modern páncélosainkra rátámadnak a kis szurka-piszkás görög vagy római harcosok. Sajnos arcunkról hamar lehervadhat a mosoly, ugyanis a kőbunkós emberke ugyanúgy sebez egy páncéloson, mint egy ágyú, de hát mindent nem lehet.

Ennek ellenére (vagy mindezek hatására) az Empire Earth sikeres játékká vált és EE II, majd III néven utódja is készült - kár, hogy hiába adtak jobb grafikát és új egységeket azekhez a játékhoz, már nem lehetünk fejlettebbek a gépnél, így pont a lényeg veszett oda (az utódok meg sem közelítették az alapjáték sikerét). Magához az eredeti EE (1)-hez egyetlen kiegészítő jelent meg, Empire Earth: The Art of Conquest néven (2002-ben).


Adatok:

Megjelenés éve: 2001

Platform: Windows (minimum Windows 98)

Típus: valós idejű stratégiai játék (RTS)

Fejlesztő: Stainless Steel Studios (amerikai)

Gépigény (minimális/ajánlott):

Processzor (CPU): 0,4/0,6 GHz (Pentium II/Pentium III)

Memória (RAM): 64/128 MB

Videokártya (GPU): 4/32 MB

Merevlemez (HDD): 450 MB


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.