WZ-523

„M1984”


Előzmények:

Kína több ezer éves történelme különösen gazdag és a területen az egymást követő birodalmak hosszú időn át a világ egyik legerősebbjének számítottak, azonban az elzárkózó ország a XIX. század kezdetére menthetetlenül lemaradt az európai nagyhatalmak mögött mind tudományos, mind gazdasági, mind pedig katonai téren.

A Brit Birodalom az 1800-as években kétszer is megsemmisítő vereséget mért a dekadens, a gazdasági és társadalmi reformokat még ekkor is elutasító császárságra, amelyet a következő években a nagyhatalmak részben felosztottak egymás között. Az addigi kínai felsőbbrendűség érzését megsemmisítő Egyenlőtlen szerződések hatására az ország félgyarmati sorba süllyedt, amely ellen több esetben alulról szervezett felkelések törtek ki (pl.: Boxerlázadás), de a lényegesen fejlettebb fegyverzetű európai haderők minden ellenállást levertek.

A nyugati nagyhatalmak mellett az inkompetens kínai császárokat is hibáztató kínaiak Szun Jat-szen vezetésével már az 1890-es évektől igyekeztek megreformálni Kínát, majd egymás után 10 lázadást indítottak (a kormányzat mind a tízet leverte), mielőtt 1911-ben sikerült megdönteni a császárságot, kikiáltva a Kínai Köztársaságot.

Ezzel ugyan a kínaiak megszabadultak az uralkodóktól, de erős központi kormányzat hiányában a hatalmas ország számos hadúr által uralt, egymástól független területre esett szét, ráadásul az 1920-as évek elején a szovjetek által támogatott kommunisták is megkísérelték magukhoz ragadni a hatalmat.

Szun Jat-szen halálát követően az országot névleg vezető pártja, a Kuomintang megkísérelte felszámolni a radikális kommunisták lázadását, akik az Északi hadjárat után, 1929-től nyíltan hadban álltak a nacionalistákkal: a két oldal közötti polgárháború egészen 1950-ig tartott és a második világháború, valamint a japánok támadása alatt is zajlott.

A polgárháborúból a kommunisták kerültek ki győztesen, akik a teljes kontinentális Kínát elfoglalták, az országot átnevezve Kínai Népköztársasággá (továbbiakban: Kína), míg a Kínai Köztársaság Tajvan szigetére menekült. A kommunista Kína a hidegháború alatt a Szovjetunió szövetségese volt, amely ellátta hadianyaggal a hozzá hasonlóan hatalmas erőfeszítések árán modernizáló Kínát, de az ország diktátora, Mao Ce-tung az 1950-es évek közepén szembefordult a szovjetekkel.

Ezzel ugyan az ország teljes mértékben függetlenné vált és Ázsia egyetlen nagyhatalmává lépett, azonban a törést követően a Szovjetunió többé nem értékesített modern harcjárműveket és fegyvereket a kínaiaknak, akiknek ezért helyi típusokat kellett terveznie.

Az 1960-as évek elején erre Kína még nem volt képes, ezért korai típusaik a rendszeresített szovjet harcjárművek másolatai, később pedig fejlesztései voltak, az 1980-as évekre azonban kiépült a szükséges kutató-fejlesztő bázis, amelyet kihasználva a kommunisták harckocsikat, gépjárműveket és számos más típust fejlesztettek.

Ezen típusok közé tartozott egy csapatszállító páncélautó is, amely a WZ-523 jelet kapta. A harcjárművet első alkalommal az 1984-es pekingi katonai felvonuláson mutatták be a nagyközönségnek, ezért a nyugati hírszerzés a típust M1984-ként azonosította.


Konstrukció:

A WZ-523-as kialakítása több korábbi európai páncélautót idézte (pl.: német Transportpanzer, finn Sisu XA-180, belga SIBMAS), de nem ismert, hogy van-e a típusok között közvetlen kapcsolat (a dobozszerű, elfordított ”V” alakú test megnöveli a becsapódó lövedékek lepattanásának esélyét, miközben nem csökkenti jelentősen a küzdőtér méretét, a háromtengelyes futómű pedig jobb tömeg-elosztást eredményez).

A WZ-523-ast kifejezetten csapatszállítónak tervezték, ezért a bázismodell nem kapott tornyot vagy erős fegyverzetet: a jármű védelmét mindössze egy 12,7 mm-es nehézgéppuska alkotta egy felül nyitott lőállásban, de ezen felül a páncélautó oldalain lőréseket alakítottak ki, amelyeken át a bent ülők fegyvereikkel tűz alá vehették az ellenséget.

Kortársaihoz hasonlóan a WZ-523-as páncélzata is kizárólag a kiskaliberű lőfegyverek találatainak állt ellen, ugyanis a hegesztett acél páncéltest vastagsága a frontrészen is csupán 20 mm-es, oldalt 14 mm-es, a farrészen viszont mindössze 6 mm-es volt. A harckocsi frontján és oldalain nagyméretű üvegezett szélvédőket alakítottak ki, amelyek elé páncéllapokat lehetett hajtani.

A páncélautó tömege 11,7 tonna volt, a típus a 2 fős legénység mellett maximum 10 db teljes fegyverzetű katonai szállítására volt képes. A WZ-523-ast egy 165 lóerős EO 6105 benzinmotor mozgatta, amellyel a hatkerekű harcjármű épített úton maximum 85 km/h-s sebességgel haladhatott.

A típus jellegzetes megoldása, hogy a három tengelye közötti távolság nem azonos, ehelyett az első és második tengely közötti távolság nagyobb, mint a második és harmadik tengely közötti: ennek oka, hogy a típust a Hanyang HY427 katonai teherautó vázára építették. A WZ-523-as jelentős mérete ellenére úszóképes: két vízsugár-hajtóművével folyékony közegben maximum 7 km/h-s sebességgel haladhatott.


Fejlesztések:

A WZ-523-ös alapváltozata csapatszállítónak készült, minimális méretű fegyverzettel, amely nem vesz el teret a küzdőtérből, de emellett megalkottak egy 7,62 mm-es kaliberű géppuskával felszerelt, teljesen zárt tornyú típust is, e modell neve azonban nem ismert.

A WZ-523-asból emellett létrehozták a ZFB-91 jelű variánst (más néven 91-es típus), amelyet kifejezetten belső felkelések leverésére és csendőrségi tevékenységre szántak. A ZFB-91-es teste azonos a WZ-523-aséval, azonban nagyobb méretű tornyot kapott, benne egy 35 mm-es gránátvetővel és egy 7,62 mm-es géppuskával.

A páncélautóból emellett kidolgozták a továbbfejlesztett ZSL93 (93-as típus) jelű modellt is, ez azonban egyáltalán nem került gyártásba.


Szolgálatban:

A WZ-523-as 1984-ben jelent meg, azonban a kínai hadsereg csak kis számú ilyen páncélautót vásárolt, nagysorozatú gyártását azonban a típus elégtelen teljesítménye miatt elutasították. Ez korábban a harcjármű halálát jelentette volna, ekkora azonban a kínaiak már exportálták típusaikat több, a nyugati országok által embargó alá vett diktatúrába és barátságos országba.

A WZ-523-asból néhány tucat példányt vásárolt Csád, Etiópia, Gabon, Ghána, Namíbia, Niger és Szudán: az utolsó példányokat Ghána vette át, 2013-ban. A páncélautó alapváltozatai mellett Ghána néhány példányt páncélozott mentőautóként használ, míg Namíbia egyes egységeket a szovjet BMP-1-es (lánctalpas) csapatszállító harcjármű 73 mm-es lövegével látott el, a gaboni és nigériai példányokat átépítették a német Deutz BF6-os dízelmotorra, Szudán pedig a típus licencgyártási jogát is megvásárolta és Shareef 2 jelzéssel gyártotta. A WZ-523-ast Kína éles körülmények között soha nem vetette be, de néhány példányt Afrikában az ENSZ békefenntartói használtak, a legtöbb egység pedig máig hadrendben áll.

A WZ-523-as kudarca miatt a kínaiak folytatták a fejlesztést, megalkotva a Tiema XC2030 teherautón (a Mercedes-Benz 2026 illegális másolatán) alapuló WZ551-es (90-es típusú) csapatszállító páncélautót. A WZ551-es külsőre igen hasonló a WZ-523-ashoz, azonban e típus három tengelye már egyenlő távolságra található egymástól.

A WZ551-es az évek alatt a kínai hadsereg alapvető gumikerekes csapatszállítójává vált, amelyből több mint 1000 példányt gyártottak (Kína mellett több afrikai ország számára) és idővel 92-es típus néven még fejlettebb változatát is létrehozták, azonban az ország két évtizeddel később elfordult a háromtengelyes páncélautóktól. A 2010-es évek elejétől a WZ-523-as és a WZ551-es utódai a kéttengelyes ZFB-05 könnyű- és a négytengelyes ZBL-08 (8-as típusú) nehéz páncélautók lettek, az afrikai országok azonban valószínűleg még hosszú ideig hadrendben fogják tartani WZ-523-as típusaikat.


Utóélet:

A WZ-523-as páncélautó az első lépés volt Kínai modern csapatszállító páncélautóinak kialakításában, azonban a típust hamarosan felülmúlt modernebb utódja:


WZ551 (csapatszállító páncélautó):

A WZ551-es a WZ-523-as utódja. A típuson felhasználták az elődjén szerzett tapasztalatokat. Mások mellett elhagyták a WZ-523-as nagyméretű oldalsó üvegablakait, növelték a páncélzat vastagságát, a megnövekedett össztömeg ellensúlyozására pedig egy nagy teljesítményű, 320 lóerős dízelmotort építettek a csapatszállítóba, amely elődjéhez hasonlóan maximum 12 katonát szállíthat.


Műszaki adatok:

Név: WZ-523

Típus: csapatszállító páncélgépkocsi

Fizikai jellemzők:

Tömeg: 11,7 t

Hossz: 6,02 m

Szélesség: 2,55 m

Magasság: 2,73 m

Motor: 165 LE-s (EO 6105, benzinüzemű)

Legénység: 2 fő (+ maximum 10 utas)

Támadás és védelem:

Elsődleges fegyverzet: 1 db 12,7 mm-es nehézggépuska (a test tetején)

Másodlagos fegyverzet: nincs

Páncélzat: 6-20 mm

Teljesítmények:

Végsebesség: 85 km/h (úton), ismeretlen km/h (terepen), 7 km/h (vízben)

Hatótávolság: 600 km


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2020 | Minden jog fenntartva.