V-200

„Bravia Chaimite”


Előzmények:

A már 3500 éve lakott Ibériai félszigetet a VIII. században elfoglalták a mórok és csak a reconquista nevű, több száz évnyi háborúskodást követően szerezték vissza az európaiak, létrehozva Spanyolországot és Portugáliát.

Utóbbi ország a megközelítőleg négyzet alakú félsziget 1/6-án terült el (majdnem pontosan egy Magyarországnyi területen), de kis mérete és az állandó spanyol fenyegetés ellenére Portugália hatalma nagymértékben nőtt.

Ennek oka hajóflottája volt, mellyel eljutottak Afrikába, Amerikában és Ázsiába, ahol több területet gyarmatosítottak (a legnagyobb a mai Brazília volt, amely több mint 90-szer nagyobb volt gyarmattartójánál). A gyarmatok hatalmas mennyiségű aranyat, egzotikus fűszereket, rabszolgákat jelentettek, amely több évszázadra a világ egyik legerősebb és leggazdagabb országává avanzsálta a portugálokat.

Mivel azonban ezt a hatalmas vagyont mind elherdálták, az utánpótlás megcsappanása egyben az aranykor végét is jelentette és az ország jelentősége csökkent. A több évszázados folyamat legnagyobb csapása 1822-ben következett be, amikor Brazília függetlenedett Portugáliától.

Bár az ország továbbra is rendelkezett öt gyarmattal, a XX. századra már csak egy volt az európai országok közül. 1910-ben forradalom tört ki és még abban az évben megdöntötték a fennálló rendet: Portugália királyságból köztársasággá vált (az ország 1916-ban belépett az első világháborúba, de területén nem folytak harcok).

1926-ban egy puccsot követően a demokráciát katonai diktatúra váltotta fel, de a hatalomra került tisztek gyorsan váltogatták egymást. A kezdetben pénzügyminiszteri posztot ellátó António de Oliveira Salazar 1932-ben lett miniszterelnök.

A közgazdáz végzettségű diktátor egy évvel később kikiáltotta az Estado Novo-t (portugál; új államot) és igyekezett konszolidálni a hiteleket és fejleszteni az országot. A második világháborúban semleges maradó államot valóban sikerül talpra állítani, ugyanakkor ennek ára a lakosság kizsákmányolása volt.

Az 1950-es évekre az ország NATO- (mint alapító tag), majd ENSZ-tag lett, ezért az amerikaiaktól szerezte be hadserege harcjárműveit.

Ez alól kivételt jelentett egy portugál páncélautó. 1964-ben megalapították a Bravia vállalatot, hogy egy hazai (portugál) páncélautót fejlesszen és gyártson. Hogy a költségeket alacsonyan tartsák, az M706 „Cadillac Gage Commando” nevű amerikai páncélautót vették alapul (a két harcjármű közötti különbség szembeötlő). A portugál harcjármű közkeletű neve Bravia Chaimite lett, az első típusz V-200-asként jelölték.


Konstrukció:

A Legtöbb könnyű páncélautó fő feladata a felderítés, ezért az ehhez szükséges kialakítást preferálják: a minél kisebb testet és a kiemelkedő mozgékonyságot. Velük szemben a Bravia Chaimite alapváltozata, a V-200-as páncélozott csapatszállítónak készült, ezért nagyméretű, szögletes páncéltestet kapott, ezáltal könnyű páncélautónál szokatlanul nagyszámú (maximum 11 fő) fért el benne.

Bár fő feladata katonák szállítása volt, a V-200-ast egy kisméretű, egyemberes toronnyal is ellátták, melyben egy pár géppuska kapott helyet, így biztosították a harcjármű gyalogosok elleni védelmét. A két géppuska nem minden esetben volt elegendő, ezért a Bravia Chaimite-ot úgy alakították ki, hogy a legénység kézifegyvereivel kiegészíthesse az iker-géppuskák tüzét (a kisméretű oldalablakok alatt nyitható lőréseket építettek be.

A dobozszerű páncélzat vastagsága a 7 mm-t sem érte el, ezért csak kiskaliberű fegyverek ellen nyújtott védelmet. Azért, hogy az alacsony védelmi képességet növeljék, a V-200-as páncélzatát ferdére tervezték.

Függőleges páncélzatot sehol nem alkalmaztak a páncélautón: ennek a kialakításnak a különlegessége a hátsó páncéllemez volt. A jármű vége meglepő módon felül volt hosszabb, de ennek gyakorlati haszna volt - a korábbi páncélautók fordított kialakítása ugyanis könnyebben belefúródott a földbe (a túlnyúlás miatt). A védelem mellett a jármű gyors elhagyása is fontos szempont volt: a hátsó ajtón kívül oldalra is beépítettek egy-egy ajtót és a tetőre is kerültek nyitható lemezek (a torony elé és hátulra).

Külsőre a V-200-as több szempontból inkább a nagyobb méretű nehéz páncélautókat idézte, mozgékonysága azonban felülmúlta azokét. A Bravia Chaimite minden típusa kéttengelyes volt, a kerekek különösen nagyméretűek és szélesek voltak, így a harcjármű kevésbé volt hajlamos az elsüllyedésre és nehéz terepen is jól boldogult.

A 6,8 tonnás testet egy 155 lóerős dízelmotor hajtotta, mellyel a jármű műúton akár 99 km/h-ra is felgyorsulhatott. A Bravia Chaimite átalakítás nélkül is úszóképes volt, a vízben kerekei hajtották előre, emellett nukleáris, biológiai és vegyi védelemmel is ellátták.


Fejlesztések:

A Bravia Chaimite az amerikai M706-os sorozat változata volt, noha annak alapváltozatából, a V-100-asból is több modernizáció született (a V-150-es modellből Portugália 15 db-ot vásárolt).

A portugál V-200-as kis méretei ellenére hatékony csapatszállítónak számított, de gumikerekes kialakítása és vékony páncélzata miatt sebezhetőnek bizonyult, ezért fegyverzetét később megerősítették.

Létezett 12,7 mm-es nehézgéppuskás modell, a V-300-as verzióban egy 20 mm-es Oerlikon gépágyúra cserélték az iker géppuskákat, míg a V-200 Armada 60-nál egy 60 mm-es többcsöves rakétavető-rendszert építettek a torony két oldalára. Ez a típus a nyolc rakéta mellett megtartotta iker-géppuskáit is (ez a változat a portugál tengerészgyalogság részére készült). Az alábbi képen egy V-200 Armada 60 látható:

Ezen kívül eredeti feladatkörű jármű csupán egyetlen típusban készült: a V-500 egy parancsnoki és kommunikációs páncélautó volt. Mellettük több további, eltérő feladatkörű változatot is kifejlesztettek, ezek az „Utóélet” bekezdésben olvashatóak.


Szolgálatban:

A V-200-as 1967-ben állt szolgálatba Portugáliában - nem csak a szárazföldi erőknél rendszeresítették, de a tengerészgyalogságnál is. A típust meglepően nagy mennyiségben gyártották (több mint 600 db készült) és a nemzetközi szinten is sikeresnek számított.

Ennek oka, hogy a Bravia Chaimite mérsékelt ár mellett hatékony típusnak számított, ráadásul a portugálok (az amerikaiakkal és a szovjetekkel ellentétben) nem csak a holdudvaruk részét képező országoknak értékesítettek.

A portugál páncélautóból ezért 20 db a Fülöp-szigetekre került, 30-at Libanon, 16-ot Líbia, 32-t Peru, egyet pedig a palesztinok szereztek meg (ez utóbbit Líbiától kapták, de 1982-ben egy támadást követően az izraeliek szerzeték meg).

A V-200-asok több harci cselekményben vettek részt: a portugálok a gyarmataik megtartásáért vívott és a Bosznia-Hercegovinai rendfenntartó missziók során használták, a libanoni példányok pedig a helyi polgárháborúban vetették be.

A típus jó szolgálatot tett, de idővel felszínre kerültek gyengeségei: az elégtelen fegyverzet és a túlságosan gyenge páncélzat. Előbbit sikerült orvosolni a későbbi változatokkal, a páncélzat jelentős vastagítására viszont nem volt lehetőség, mert ez a könnyű páncélautó hajtóművét túlságosan megterhelte volna és így jelentősen romlott volna a V-200-as mobilitása.

Több mint negyven évnyi szolgálat után a V-200-as már elavult típusnak számít, több ország mégis a mai napig szolgálatban tartja (ez a páncélautó a Bravia első és leghíresebb modellje, de a vállalat több további páncélozott gumikerekes típust is megtervezett).


Utóélet:

A V-200-as jó példája annak, hogy egy jelentős ipari bázissal nem rendelkező, korábban harceszközök gyártásában nem jeleskedő ország is létrehozhat megfelelő harcjárműveket, illetve hogy a teljesen új típusok építése helyett egyre inkább a meglévők fejlesztésére koncentrálnak:


A Bravia Chaimite-ból több speciális feladatkörű járművet terveztek, melyek csak tornyukban (vagy annak hiányában) térnek el a bázismodelltől. A V-800-as páncélozott harctéri mentőjármű volt, a V-900-as műszaki mentő, a V-1000-es pedig tüntetők elleni vízágyús variáns.

Támadó célú változatokat is megalkottak: a V-400-as eredeti tornyát kiszerelték és helyére a francia Panhard EBR tornyát építették be, benne egy 75 agy 90 mm-es löveggel (ld. balra).

A V-600-as tűztámogató példányokat takart, melyek testébe egy 81 vagy 120 mm-es aknavetőt helyeztek (a jármű védelmét egy nehézgéppuskával szavatolták). A V-700-as a V-400-hoz hasonlóan gumikerekes páncélvadász volt, de löveg helyett irányított angol Swingfire vagy fejlettebb francia HOT páncéltörő rakétákkal látták el.



Műszaki adatok:

Név: V-200 „Bravia Chaimite”

Típus: könnyű (csapatszállító) páncélgépkocsi

Fizikai jellemzők:

Tömeg: 6,80 t

Hossz: 5,60 m

Szélesség: 2,26 m

Magasság: 2,39 m

Motor: 155 Le-s (dízelüzemű)

Legénység: 3 fő (+ maximum 8 katona)

Támadás és védelem:

Elsődleges fegyverzet: 2 db 7,62 mm-es géppuska (a toronyban)

Kiegészítő fegyverzet: nincs

Páncélzat: ~ 6,5 mm

Teljesítmények:

Végsebesség: 99 km/h (úton), ismeretlen km/h (terepen), 4,8 km/h (vízben)

Hatótávolság: 804 km


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.