Obrnény automobil vzor 30

„OA vz. 30”


Előzmények:

A több millió halálos áldozattal járó első világháború végén a győztes Antant, különösen Franciaország minden áron meg akarta akadályozni egy esetleges második, hasonló világégés kitörését, ezért Németországot számos büntetéssel sújtották. Az országnak rendkívüli mértékű jóvátételt kellett fizetnie, haderejét minimális méretűre csökkentették és szinte minden modern harcjármű (mások mellett, harckocsik, repülőgépek és nagy méretű hadihajók) fejlesztését, gyártását és hadrendben tartását megtiltották.

Ezeket a szankciókat önmagukban nem tartották elegendőnek, mert felmerült, hogy a németek a jövőben (az antant ellenőrző bizottságainak távozását követően) ismét fejleszteni fognak harcjárműveket és újra alkotják haderejüket (amely az 1930-as évekbe be is következett), ezért ütközőzónát alakítottak ki Németország körül.

A német-francia határon francia és belga erők elfoglalták (később demilitarizált övezetnek nyilvánították) a Rajna-vidéket, amely tartalmazta Németország egyik ipari központját, a Ruhr-vidéket, valamint két új, nagyméretű országgal vették körül a németeket. Az egyik Lengyelország volt, a másik pedig Csehszlovákia. Utóbbi nevének megfelelően csehek és szlovákok lakta területekből (Csehországból, Morvaországból, Felvidékből és Sziléziából) hozták létre, amelyek korábban a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alá tartoztak.

Csehszlovákia a remények szerint kettős célt szolgált: egyrészt Lengyelországhoz hasonlóan egy esetleges német támadás esetén ütközőzónaként szolgált (lelassította a németeket a brit és francia haderők megérkezéséig, vagy többfrontos háborúra kényszeríthette a németeket), emellett elválasztotta Németországot a németajkú Ausztriától (mivel egyes döntéshozók attól féltek, hogy a két ország egyesülésével egy még erősebb ország jönne létre).

Az északi szomszédjához képest korlátozott számú lakossággal és területtel rendelkező Csehszlovákia önvédelmében megszervezésekor előnyt jelentett, hogy a cseh Skoda vállalat már az Osztrák-Magyar Monarchia idejében jelentős fegyver- és jármű-gyártónak számított (az első világháború legtöbb osztrák-magyar lövegét a Skoda gyártotta).

Az iparvállalat 1925-ben megvásárolta a Laurin & Klement járműgyártót, amelyet felhasználva 1925-ben létrehozta a Skoda Auto leányvállalatot; e cég elsősorban személyautókat gyártott a polgári piacra, de emellett megbízták egy páncélautó létrehozásával is. Az első, PA-I jelű típus nem jutott túl a prototípus-fázison, amely helyett a továbbfejlesztett, PA-II gyártását kezdték meg (OA vz. 23 jelzéssel). A Zelva (csehszlovák; teknős) becenevű típus négykerék-meghajtással és jellegzetes, lekerekített páncélzattal rendelkezett, azonban magas ára miatt mindössze 12 példányt építettek.

A kiváltására a PA-III páncélautót szánták, amely egyszerűbb, szögleges páncéllapokból állt. A PA-III első prototípusa már 1925-ben készen állt, de a típus csak 4 évvel később, 1929-ben állt hadrendbe, OA vz. 27 jelzéssel. Ebből a járműből szintén mindössze 16 egységet építettek, mivel megkezdték egy még egyszerűbb, ezáltal nagyobb számban gyártható típus fejlesztését: ez eredményezte az 1933-as Obrnény automobil vzor 30 (csehszlovák; páncélautó, 30-as típus), röviden OA vz. 30 modellt (a jármű neve a korábbiakhoz hasonlóan a terv elfogadásának, nem pedig a kész típus szolgálatba állításának évét jelölte). A jobboldali fotón egy OA vz. 23 és egy OA vz. 27 látható.


Konstrukció:

Az OA vz. 30 szakított elődei elrendezésével: az OA vz. 23 és vz. 27-es modellek nagyméretű, kéttengelyes típusok voltak közel tökéletes szimmetriával: a járművek orr-és farrészét nagyobb távolságról jóformában lehetetlen volt megkülönböztetni egymástól. A jellegzetes, előrefelé fokozatosan elkeskenyedő motorburkolatáról és az ebből következő széles első sárhányóiról könnyen felismerhető OA vz. 30 fegyverzetét 2 db új fejlesztésű (szintén csehszlovák) ZB vz. 26 géppuska alkotta: ezek közül egy a tetőre szerelt kisméretű, csonkakúp alakú forgatható toronyba került, míg a második a testbe, a vezető mellé. Ez a korlátozott szögben, előrefelé tüzelő géppuska a frontrész bal oldalára került beépítésre, mert európai típusok között szokatlan módon a páncélautó jobbkormányos kivitelben készült. Az OA vz. 30 egy harmadik géppuskát is hordozott, amelyet a jármű belterében tároltak és csak tartalékként szolgált.

1930-as évek elején tervezett páncélautóként az OA vz. 30 minimális vastagságú páncélzattal készült: annak vastagsága helytől függően 5 és 7 mm között mozgott (kivéve a 12 mm vastag tornyot), ezáltal kizárólag kiskaliberű fegyverek tüze ellen nyújtott védelmet. Maga a páncélzat már nem a kortárs (köztük csehszlovák) harckocsikon általánosan elterjedt szegecselt, hanem hegesztett kivitelű volt.

Az 5,35 méter hosszú és 6,6 tonna tömegű OA vz. 27-tel szemben az OA vz. 30 mindössze 4,02 méter hosszú volt és 2,78 tonnát nyomott, ezáltal a járművet egy három tengelyes Tatra teherautó vázára építhették és a három fős legénységű modell meghajtásához elegendőnek tartottak egy kisméretű, 4 hengeres Tatra 71 léghűtéses benzinmotort, amely mindössze 32 lóerős teljesítménnyel rendelkezett.

Ezzel az erőforrással a páncélautó épített úton jelentős, 60 km/h-s végsebességre tehetett szert, ugyanakkor terepen alig 10-15 km/h-ra volt képes és az 1910 ccm-es motor miatt műúton is igen lassan gyorsult.


Fejlesztések:

A korábbi OA vz. 27 ugyan nem volt az OA vz. 23 közvetlen változata, de azonos elvek alapján, közel azonos módon épült: velük szemben az OA vz. 30 teljesen új konstrukció volt. Az OA vz. 23 megalkotásakor nyilvánvalóvá vált, hogy bár a legömbölyített páncélzaton a becsapódó lövedékek könnyen gellert kaphatnak, a többlet-védelem ára a gyárthatóság. A típus elemeit a kor gyártástechnológiájával lehetetlen volt hatékonyan sorozatban gyártani, ehelyett minden elemet kézzel kellett alakra formálni, amely rendkívüli mértékben megnövelte a gyártási költségeket és az előállítás idejét.

Az OA vz. 27 gyakorlatilag azonos volt elődjével, de a négy testbe épített géppuskát kiváltották egy forgatható toronnyal és egy első géppuskával, a páncélzatot pedig síklapokra cserélték, azonban az előállítási költséget nem sikerült érdemben mérsékelni, ezért a hadsereg már 1926-ban megkezdte egy olcsóbb váltótípus keresését.

Mivel elvárás volt, hogy a jármű hazai (csehszlovák) részegységekből álljon, a haderő tesztelte a különböző Tatra teherautókat, felépítményeket és torony-kialakításokat, hogy kiválaszthassa az ideális kombinációt; összesen 8 különböző kialakítású Tatra OA vz. 29-es prototípus épült (Tatra 26/30 teherautók vázán).

A korábbiakhoz hasonlóan a hadseregben a rendszeresítésről szóló döntés több évig elhúzódott, ezért a cég önhatalmúlag megkezdte a járművek gyártását az újabb Tatra 72/30 teherautók vázán. Magából az OA vz. 30 páncélautóból nem épült továbbfejlesztett változat.


Szolgálatban:

Az OA vz. 30-as hivatalosan 1934-ben állt hadrendbe és a típusból még abban az évben 51 példányt átadtak a csehszlovák haderőnek (a páncélautó prototípusával együtt 52 egység készült). Az 1930-as évek második felében, Adolf Hitler hatalomra kerülését követően a német Harmadik Birodalom gyors ütemű fegyverkezésbe kezdett, fokozatosan visszaállítva a hatalmát. E folyamat részeként a diktatúra 1935-ben hivatalosan is felrúgta a Versailles-i békeszerződés korlátozásait, 1936-ban megszállta a Rajna-vidéket, 1938-ban pedig megszállta Ausztriát, amelyet a birodalomhoz csatolt. A németek 1938-ban megszállták a Csehszlovákiához tartozó Szudéta-vidéket, majd (német támogatással) 1939 márciusában Szlovákia kikiáltotta függetlenségét, a Harmadik Birodalom pedig elfoglalta és a birodalomhoz csatolta Csehországot.

A turbulens időszakban Csehszlovákia elsődleges páncélautójának számító OA vz. 30-asokat több alkalommal bevetették: 1938-ban a Szudéta-vidék nácik által támogatott felkelésének leverésére, majd az országba betörő lengyel és magyar erők ellen (Magyar-szlovák kis háború). A harcokban a rosszul felszerelt lengyel és magyar csapatok ellen a páncélautó alapvetően megfelelt, azonban nyilvánvalóvá váltak a típus hátrányos tulajdonságai. Ezek közé tartozott a nagy tűzgyorsaságú, de hosszabb ideig tartó tűzharcra korlátozottan alkalmas léghűtéses gyalogsági géppuskák, a vékony páncélzat és a rendkívül erőtlen motor.

A harcok alatt a Magyar Királyság 1 db OA vz. 30 típusú páncélautót zsákmányolt, amelyet teszteltek, de a típus a magyar 39M „Csaba” páncélautónál lényegesen rosszabb jellemzőkkel rendelkezett, ezért csak oktató-járműként használták (1941-ig). A németek a Szudéta-vidék megszállásakor szintén egy példányt zsákmányoltak, majd Csehország elfoglalását követően további 23 egységet megszereztek, amelyek közül 10 darabot rendőrségi páncélautóként használtak Szlovéniában, míg a többit rádiós propaganda-járműként hasznosították.

Függetlensége kikiáltásakor Szlovákia 18 példányt zsákmányolt (ebből a harcok alatt egyet a magyarok szereztek meg), a fennmaradó 17-et a szlovákok a Barbarossa hadművelet alatt bevetettek a szovjetek ellen, de a súlyos veszteségek miatt hamarosan visszavonták őket. Ezt követően Ukrajnában csendőri feladatokat láttak el, majd tartalékba kerültek, bár néhány példányt az 1944-es Szlovák nemzeti felkelés alatt a lázadók használtak a német és kollaboráns erők ellen (emellett további 10 példány Romániába került, azonban ezek sorsa nem ismert).

Az OA vz. 30 eredetileg is egy olcsó, egyszerű típusnak készült, amely azonban az 1930-as évek gyors fejlődése következtében hamarosan elavulttá vált és érdemben nem tudta befolyásolni a háború menetét.


Utóélet:

Az OA vz. 30-ból nem épültek specializált változatok, azonban a kisméretű toronnyal rendelkező két vagy háromtengelyes, teherautó-vázra épített páncélautó-kialakítás az 1930-as években több országban igen kedvelt volt:


Samochód pancerny wzór 34 „wz. 34” (páncélautó):

A wz. 34-es gyakorlatilag a csehszlovák OA vz. 30 lengyel megfelelője volt: ez a 2,2 tonnás harcjármű 2 fős legénységgel rendelkezett és tornyában változattól függően egyetlen géppuskát vagy egy rövid csövű 37 mm-es löveget hordozott. Az 1934-től épített harcjárművet egy mindössze 20 lóerős benzinmotor mozgatta: összesen 87 (más források szerint 90) db wz. 34 épült, amelyek többsége Lengyelország 1939-es megtámadásakor megsemmisült.


Műszaki adatok:

Név: Obrnény automobil vzor 30 „OA vz. 30”

Típus: könnyű páncélgépkocsi

Fizikai jellemzők:

Tömeg: 2,78 t

Hossz: 4,02 m

Szélesség: 1,58 m

Magasság: 2,02 m

Motor: 32 LE-s (Tatra 71, 4 hengeres, benzinüzemű)

Legénység: 3 fő

Támadás és védelem:

Elsődleges fegyverzet: 2 db 7,92 mm-es géppuska (ZB vz. 26, a toronyban)

Kiegészítő fegyverzet: 1 db 7,92 mm-es géppuska (ZB vz. 26, a testben)

Páncélzat: 3-12 mm

Teljesítmények:

Végsebesség: 60 km/h (úton), 15 km/h (terepen)

Hatótávolság: 300 km


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2020 | Minden jog fenntartva.