Ateliers de construction d'Issy-les-Moulineaux 10 Roues-Canon

„AMX-10 RC”


Előzmények:

Franciaország évszázadokon keresztül a világ vezető államai közé tartozott - ezt kedvező fekvése, nyersanyag-készletei és klímája mellett aktív külpolitikájának köszönhette. A számos háborút megvívó francia hadsereg nem egyszer fejlett eszközeivel és új, hatékony stratégiájával győzte le ellenségeit (ld. Napóleoni háborúk, első világháborús francia harckocsik, stb.).

Csakhogy az évszázadok alatt a birodalom meggyengül és a második világháború alatt hiába állt a végül győzni tudó Antant oldalán, a háború romba döntötte az országot, amely mindinkább háttérbe szorult a két új szuperhatalom árnyékában.

Mindezek ellenére a franciák az 1950-es években is elő tudtak rukkolni néhány igazán haladó szellemű haditechnikai újdonsággal: elég csak a Dassault Mirage III vadászgépre vagy az AMX-13 harckocsira gondolni).

Franciaország az 1960-as években úgy érezte, már képes önálló MBT (main battle tank; fő csata-harckocsi) gyártására is, ezért az amerikai M47-esek helyett kifejlesztette saját AMX-30-as típusát (hasonló program eredménye lett a kortárs német Leopard 1 és az angol FV 4201 „Chieftain” is).

A francia páncélos tervezésénél az AMX-13 elvét követték, ezért az AMX-30 szintén egy gyors és nagy tűzerejű harckocsi lett minimális védelemmel. Bár nagy mennyiségben gyártották (főként külföldi megrendelésre), a harckocsi közel sem volt tökéletes, ráadásul magas ára miatt a francia egységek nagy része nem juthatott hozzá.

Többek között emiatt öt évvel később - részben az AMX-30 olcsóbb alternatívájaként, részben a lovasság páncél-elhárító és tűztámogató járműveként - megrendeltek egy olcsóbb páncélvadászt.

A feladatot a francia állam tulajdonában álló GIAT haditechnikai óriásvállalat kapta (ők készítették többek között a FAMAS gépkarabélyt és a modern francia Leclerc MBT-t is). Meglepő módon az elkészült AMX-10 RC alapját az AMX-10P adta, amely egy lánctalpas csapatszállító (hasonló az amerikai M113-ashoz) - ebből kiindulva hoztak létre egy háromtengelyes, gumikerekes páncélvadászt.

Igaz, hogy a tervezés már 1970-ben kezdődött, de a szűkös költségvetés miatt az első járművek csak 11 évvel később állhattak szolgálatba. A harcjármű - hasonlóan a korszak legtöbb francia szárazföldi harcjárművéhez, az Ateliers de construction d'Issy-les-Moulineaux (AMX) nevet kapta, a 10 pedig az eredetileg tonnában meghatározott tömeget jelölte (amit - szintén francia sajátosságként - jócskán túllépett). A típus nevében az RC a „Roues-Canon” kifejezés rövidítése, amely utalás a harcjármű gumikerekes vázára és a lövegre.


Konstrukció:

Annak ellenére, hogy a gumikerekes AMX-10 RC alapját egy csapatszállító szolgáltatta, a típus leginkább a lánctalpas páncélvadászok jellemzőit mutatja. A harcjármű kialakításánál - a korábbiakhoz hasonlóan - elsősorban a tűzerőre és a mozgékonyságra helyezték a hangsúlyt.

A háromtengelyes zömök alvázon egy, az MBT-ken alkalmazotthoz hasonló, nagyméretű tornyot kapott helyet: ezt az építésekor szokatlan megoldást ma már több gumikerekes páncélvadász használja (pl.: olasz B1 „Centauro”, dél-afrikai Rooikat, stb.).

Az AMX-10 RC tornyában a GIAT vállalat 105 mm-es, huzagolt csövű lövege kapott helyet - az AMX-30-asével gyakorlatilag megegyező löveg komoly tűzerőt biztosított a páncélautónak (a gyalogság ellen egyetlen párhuzamosított 7,62 mm-es géppuskát építettek be).

A löveg a hagyományos (nagy rombolóerejű-, nagy robbanóerejű páncéltörő-, füst-) lőszerek mellett képes APFSDS-lel tüzelni. Ezzel a kinetikus (mozgási energiára épülő), űrméret alatti, leváló köpenyes, szárnystabilizált páncéltörő nyíllövedékkel a páncélautó teljesíti a NATO hatfokozatú skálájának legmagasabb, „triple heavy tank target” szintjét. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az AMX-10 RC képes 2000 méterről több mint 330 mm homogén páncél átütésére, ezáltal minden korabeli MBT-t ki tudott lőni oldalról vagy hátulról.

A fegyver nagy tűzgyorsaságát egy konvejor-rendszer (lőszerszállító futószalag) biztosítja, míg a pontos célzást a Cotac tűzvezető rendszer szavatolja (ez képes maximum 6 másodperc alatt bemérni a célt, akár éjszaka is). A parancsnok számára nagy-látószögű periszkópot is beépítettek irányzékkal és lézertávmérővel (éjszaka a Thales vállalat által gyártott kamerával az irányzás maximum 1200 méterig lehetséges).

Emellett az AMX-10 RC-be egy komplett harctér elemzőt is beszereltek (a GIAT és az EADS Defense Electronics Systems ”SIT V1” rendszerét) - ennek segítségével a harcjárművek folyamatos kapcsolatban állhatnak a parancsnoki járművel.

Meglepő, hogy a nehéz páncélautó nagy méretű, háromfős tornya ellenére ”mindössze” valamivel több mint 15 tonnát nyom, a típus védelme kategóriájában mégis kiemelkedően jónak számított (ma ez a szint már elvárás a nehéz páncélautók felé). A hegesztett acél torony és a nagy teherbírású váz lehetővé teszi, hogy az AMX-10 RC frontpáncélja a 23 mm-es szovjet gépágyú-lőszernek 300 méterről is ellenálljon.

Relatív kis tömege (~ 15 tonna) miatt a típus nehéz teherszállító repülővel (pl.: Boeing 747-essel, Iljusin Il-76-tal, Lockheed C-130-assal) légi úton is szállítható. A harcjármű mozgatásáról egy 280 dízelmotor gondoskodik - ennek és a hat hajtott keréknek köszönhetően az AMX-10 RC terepjáró képessége kiváló, képes maximum 50%-os emelkedőn felhajtani, ráadásul végsebessége műúton eléri a 85 km/h-t. Hatótávolsága is kiemelkedően jó - egy tankkal akár 1000 km megtételére is képes.

A francia típus mindezek mellett teljesen úszóképes, a vízben kerekei hajtják előre (7,2 km/h-s sebességgel). NBC (nukleáris, biológiai, vegyi) védelme megoldott (képes túlnyomást létrehozni a beltérben, ezáltal kint tartva a mérgező harctéri levegőt).


Fejlesztések:

Szolgálatba lépésekor az AMX-10 RC az egyik legfontosabb francia szárazföldi harcjármű volt (ld. „Szolgálatban” bekezdés), ezért a hadsereg kiemelt feladatként kezelte a gumikerekes páncélvadász harcértékének szinten tartását.

Ez gyakorlatilag folyamatos fejlesztést jelentett - a jól sikerült konstrukció sokáig nem igényelt komolyabb feljavítást, mindössze az elektronikát és ezen belül is a tűzvezető rendszert cserélték minden alkalommal modernebbre.

Emellett - mivel a gyalogság és a repülők elleni egyetlen géppuskát kevésnek tartották, kiegészítették egy 12,7 mm-es M2 Browning légvédelmi nehézgéppuskával (a modern M2HB változattal).

30 évvel a tervezés kezdete után már az AMX-10 RC is megérett egy komolyabb fejlesztésre, ezért a Nexter (a GIAT utódja) egy komplett átépítő csomagot állított össze.

A harcérték-növelés részeként a típus új felfüggesztést, váltót kapott, valamint a korábbi ideiglenes kiegészítő páncéllapokat véglegessel váltották fel (a sérülékeny kerekek pedig kötényzetet kaptak). A löveg hatásadatai olyan jónak tartották, hogy a főfegyveren nem változtattak (igaz, készült egy azonos kaliberű, NATO-kompatibilis variáns), de a tűzvezető rendszert ismét modernizálták és a járművet jobb rádióval, hőkamerával, besugárzás-mérővel és barát-ellenség felismerő rendszerrel szerelték fel (a korábbi 1,2 km-rel szemben a modernizált típus éjjel max. 4 km-re lévő ellenségre tüzelhet).

A 2000 végén megnyert fejlesztésen átesett páncélautók az AMX-10 RCR (Renova) nevet kapták.


Szolgálatban:

A páncélgépkocsi gyártását hivatalosan 1976-ben kezdték meg, de az első példányokat a Sourduni (Közép-Franciaország) 2. huszárezred csak 1981-ben kapta meg (az AMX-10 RC az elavult Panhard EBR 8x8-at váltotta fel). A típust összesen 3 ország rendszeresítette: Franciaország 256 db-ot, Marokkó 108-at, míg Katar 12 db-ot állított hadrendbe. A típus kiválóan helyt állt a járőr-feladatkörben is, de képességei a harctéren mutatkoztak meg. A páncélautó Afrikában debütált - a Manta hadművelet keretében, 1984-ben (francia beavatkozás a Csád és Líbia közti konfliktusba).

Az AMX-10 RC-k legnagyobb megmérettetésére az 1991-es II. öbölháború alatt került sor. Igaz, hogy Irakot túlnyomórészt a több mint félmillió amerikai katona kényszerítette térdre (ld. Desert Shield és Desert Storm hadműveletek), de az is igaz, hogy mellettük további 350.000. koalíciós katona is harcolt. A 24 ország közül Franciaország adta a második legnagyobb kontingenst (az Egyesült Királyság után).

Bár a franciák a légi és vízi küldetéseken jól teljesítettek, a szárazföldi csapatoknak egy óriási problémával kellett szembenézniük. A támadás fő mozgatói a páncélelhárító egységek voltak, túlnyomórészt fő csataharckocsi. Csakhogy Franciaország legmodernebb harckocsija, az AMX-30-as (még a modernizált AMX-30B2 is) nem csak a koalíciós felekénél, de az iraki T-72-eseknél is jóval gyengébb jellemzőkkel rendelkezett.

Az AMX-10 RC-k így éppen kapóra jöttek, ezért aztán nagy számban vetették be őket (a hasonló ERC-90-ekkel együtt) páncélvadász küldetéseken (Daguet hadművelet). A nehéz páncélautók erre a célra kiválóan megfeleltek - bár páncélzatuk nem állt ellen az ellenfél lövegeinek, baj esetén nagy sebességüknek köszönhetően könnyedén el tudtak tűnni üldözőjük elől (kiváló manőverező-képességük is előnyt jelentett a lassabb harckocsikkal szemben).

Az AMX-10 RC-ket természetesen a háború után is használták, többnyire ismét felderítő és tűztámogató küldetéseken. Ezen kívül részt vettek az SFOR (angol; Stabilizációs Erők, a NATO vezette koalíciós békefenntartók) Bosznia-Hercegoniva-i akcióban (az SFOR-t 2004-ben feloszlatták, utóda az EUFOR).

A legyártott 376 jármű többsége a mai napig szolgálatban áll: Franciaország mind a 256 járművet AMX-10 RCR szintre kívánta felhozni, de hiába mutatták be a régi-új modellt már 2002-ben, a szállítás csak három évvel később kezdődött. Az utolsó felújított páncélautót 2010-ben szállították le.

Az ilyen módon megnövelt élettartamú nehéz páncélautót leghamarabb 2020-ban fogják kivonni a hadrendből, de már felmerült egy második átfogó fejlesztés lehetősége is - ezzel tovább tolódni a páncélvadász nyugdíjazása.


Utóélet:

Az AMX-10 RC csillaga még nem korántsem áldozott le (ezt részben annak köszönheti, hogy a francia államnak nincs pénze minden járműve helyett újabbakat szolgálatba állítani). Jelenleg mind Franciaország, mind a másik két megrendelő az első vonalban tartja típusait és valószínűleg a legtöbb ilyen harcjármű megéli az 40. születésnapját:


AMX-10P (lánctalpas csapatszállító):

E felderítő-csapatszállító képezi az AMX-10 RC alapját. A mintegy hatméteres, lánctalpas jármű a háromfős személyzet mellett maximum nyolc katona szállítására képes. Alapvetően egy gépágyúval és géppuskával szerelték fel, de később ebből is kifejlesztettek tornyos, löveggel felszerelt variánst.


Műszaki adatok:

Név: Ateliers de construction d'Issy-les-Moulineaux 10 Roues-Canon „AMX-10 RC”

Típus: (páncélvadász feladatkörű) nehéz páncélgépkocsi

Fizikai jellemzők:

Tömeg: ~ 15 t

Hossz: 6,24 m

Szélesség: 2,78 m

Magasság: 2,56 m

Motor: 280 Le (Baudouin Diesel Model 6F11 SRX, dízelüzemű)

Legénység: 4 fő

Támadás és védelem:

Elsődleges fegyverzet: 1 db 105 mm-es löveg (BK MECA (F2), L/48-as, a toronyban)

Kiegészítő fegyverzet: 1 db 7,62 mm-es géppuska (NF1, párhuzamosított, opcionális 12,7 mm-es M2HB légvédelmi géppuska)

Páncélzat: ismeretlen mm

Teljesítmények:

Végsebesség: 85 km/h (úton), 30 km/h (terepen), 7,2 km/h (vízben)

Hatótávolság: 1000 km


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.