GIAT FAMAS

„Csak azért is francia”


Tervezés:

Franciaországban évszázadokon át fejlesztettek kézifegyvereket és mindig is törekedtek elsőként rendszeresíteni az új technológiát, ez azonban számos alkalommal visszaütött. Több esetben az elsőség okozta a problémát, ugyanis a franciák a legújabb, de éppen ezért kiforratlan, gyermekbetegségektől szenvedő fegyvereket rendszeresítettek, máskor viszont a különböző politikai csoportok egymásnak ellentmondó céljai hátráltatták egy adott lőfegyver hadrendbe állítását.

Az első világháború tapasztalatai alapján például a franciák megkezdték egy új, tökéletesített ismétlőpuska tervezését, amely egyesítette a brit, francia és német puskák sikeres megoldásait. E program 1927-ben indult el, de rendkívül elhúzódott: a kész fegyver csak 1936-ban jelent meg, ezért a MAS-36 nevet kapta.

A MAS-36-ot a korábbi puskák felváltására szánták, de Franciaország 1940-es lerohanásáig csak kb. 250 ezer példány készült, ezért a várakozások ellenére a fegyver nem tudta maradéktalanul kiváltani az összes régi francia puskát. Még ennél is nagyobb problémát jelentett, hogy amikor 1940-ben a németek lerohanták Franciaországot, a francia katonai fegyver (köztük a kézifegyver) -fejlesztés leállt, miközben a második világháború alatt a kézifegyver-fejlesztés jelentősen felgyorsult.

Franciaország 1944-es felszabadítását követően megpróbálta visszaállítani nagyhatalmi státuszát, amelynek legfontosabb eleme az önálló harcjármű- és fegyver-fejlesztés, illetve az elvesztett gyarmatok (köztük Francia Indokína) feletti uralom visszaszerzése volt. Ennek keretében első lépésben újraindították a MAS-36 ismétlőpuskák gyártását, de a második világháború egyik fontos fejlesztése volt az öntöltő puskák elterjedése, ezért a francia MAS fegyvergyárban a MAS-36-ból kiindulva több lépésben megalkottak egy új fegyvert, a MAS-49-est, amelyet 1951-től gyártottak.

A MAS-49 utolsó változata, a MAS 49-56 egészen 1979-ig hadrendben állt a francia haderőben, de a német gépkarabélyok megjelenésével 1945-re már maguk a félautomata puskák is elavultak, ezért ezzel párhuzamosan a franciák saját gépkarabélyokat is fejlesztettek. Első lépésben Franciaországban 1945-től német mérnökök a német StG 44 bázisán fejlesztettek, de a CEAM Modele 1950-est a franciák végül nem kezdték gyártani, mert az országot lekötötte a Francia Indokínai felkelés leverése (utóbbi sikertelen volt; a területet alkotó Vietnám, Kambodzsa és Laosz függetlenné vált).

A CEAM Modele 1950 után a franciák 1952-ben megkezdték egy új gépkarabély-fejlesztését. 1952-62 között összesen 40 különböző terv született, de a FA-MAS Type 55-től FA-MAS Type 62-ig tartó gépkarabély-családot végül szintén nem rendszeresítették, mert az 1960-as évek közepétől a NATO országok az addig használt 7,62 mm-es NATO lőszerről fokozatosan áttértek a kisebb, de összességében hatékonyabb 5,56 mm-es NATO lőszerre, amelyekhez új gépkarabélyokat terveztek (elsőként az amerikaiak az M16-os gépkarabély-családot).

Franciaország még az 1960-as években is csak félautomata öntöltő-puskákat gyártott, ugyanakkor nem volt hajlandó rendszeresíteni a többi európai ország által használt belga FN FAL-t, ezért az átmeneti időszakban kényszerűségből licencben gyártották a (7,62 mm-es) német Heckler und Koch G3 gépkarabélyt, de eközben (1967-ben) megkezdték egy teljesen új, 5,56 mm-es NATO lőszert tüzelő gépkarabély fejlesztését is. Ezen fegyver első prototípusa 1971-ben jelent meg, a gyártás 1975-ben indult be, de a gépkarabélyt a francia hadsereg csak 1978-ban rendszeresítette.

Az új kézifegyver neve FAMAS lett, amely a Fusil d’Assault Manufacture d’Armes St. Étienne (francia; ~ MAS fegyvergyár gépkarabélya) rövidítése volt, azonban ez a név félrevezető, ugyanis a fegyvert a MAS fegyvergyárat átvevő, 1973-ban alapított GIAT vállalat gyártotta.


Konstrukció:

A FAMAS viszonylag modern, bullpup rendszerű gépkarabély; a polmer-házas fegyver teljes hossza mindössze 757 mm (felszerelt szuronnyal 965 mm), amelyből 488 mm-t tesz ki a fegyver csöve, az üres tömege pedig csupán 3,61 kg. A francia kézifegyver jellegzetes alakú integrált első markolattal valamint felette egy nagyméretű elemmel készült; utóbbi egyszerre szolgál hordfogantyúként, védi a felhúzókart és az irányzékot, de egyben a lövészt is, mert a felhúzókar a zárral együtt mozog (enélkül könnyen beleakadhatna a lövész testébe vagy ruhájába).

A FAMAS az 5,56x45 mm-es NATO lőszert tüzeli. A gépkarabélyt a kisebb, 9 mm-es Parabellum lőszert tüzelő géppisztolyoknál gyakori tömegzáras kialakítással gyártották. E működési rendszer előnye rendkívüli egyszerűsége: a legtöbb gépkarabélyban alkalmazott gázdugattyúra nincs szükség, ami jelentősen csökkenti az előállítási költségeket, áttételesen a megbízhatóságot.

Az egyszerű tömegzáras rendszer önmagában nem lenne elegendő az 5,56 mm-es NATO lőszer kezelésére, ezért a francia gépkarabély késleltetett tömegzáras, de amíg a Franciaország által is rendszeresített kortárs német G3-as gépkarabélyon ezt görgőkkel érik el, addig a FAMAS-on két billenő karral.

A bullpup kialakítású gépkarabélyok többségének hátrányos tulajdonsága, hogy balkezes lövészek által nem használható, mert a hátul található hüvelykivető nyílás közvetlenül az arcukba ürítené az elhasznált, forró töltényhüvelyeket, azonban ezt a problémát a FAMAS gépkarabélyon kiküszöbölték, ugyanis a fegyver átalakítható jobb- és balkezes kialakítások között. A FAMAS a másik fő ergonómiai problémát, a ”rossz” oldalon elhelyezett felhúzókart is kiküszöböli, ugyanis ez a fegyver tetején található, ezáltal mindkét kezes lövészek számára jól használható.

A FAMAS négyállású tűzváltókarral rendelkezik; a biztosított állás mellett a fegyver képes egyes- és sorozatlövésre, valamint 3 lövéses rövid sorozat leadására is (a tűzváltókar az elsütőbillentyű előtt, a sátorvason belül található; utóbbi különlegessége, hogy szükség esetén előrehajtható, ezáltal a fegyver kesztyűben is használható.

A gépkarabély a fegyverhez tervezett, 25 töltényes (egyszer használatos, eldobható) tárból tüzel, de alkalmas a többi nyugati ország által használt 30 töltényes, többször használható STANAG tárak használatára is. A 25 töltényes kapacitás különlegessége, hogy (ellentétben a 30 töltényes tárral), nem osztható 3-mal (utóbbi a 3-lövéses rövid sorozat miatt fontos).

A nagyméretű hordfogantyú miatt a gépkarabély alapváltozatára nem lehet optikai irányzékot szerelni: a fém irányzék 300, 400, valamint 500 méterre állítható, emellett külön felhajtható éjszakai irányzékot is kialakítottak rajta.

A francia gépkarabély egyedi megoldása a cső fölé erősíthető szurony, amely a magába a lángrejtőbe kapcsolódik, emellett a FAMAS-t felhajtható, de a fegyverről nem levehető, nem állítható magasságú fegyverállvánnyal gyártották. A FAMAS képes a francia APAV40 és AC58 puskagránátok tüzelésére, ám ehhez le kell venni a szuronyt.


Életút:

A FAMAS gépkarabély gyártásának beindítása elhúzódott, ezért a fegyver csak az 1970-es évek legvégén jelent meg. A francia típus egyike volt a világ első széles körben rendszeresített gépkarabélyainak a brit Enfield SA80 és osztály Steyr AUG gépkarabélyokkal. A FAMAS-t a franciák univerzális kézifegyvernek szánták, amely egyszerre képes kiváltani nemcsak az elavult manuális és félautomata puskákat, de a géppisztolyokat és a golyószórókat is. Megjelenésekor a franciák úgy vélték, hogy bár a fegyvert politikai alapon fejlesztették, azzal egy csapásra a kézifegyver-fejlesztés élvonalába kerülnek, a FAMAS azonban nem tudott megfelelni az irreális várakozásoknak.

A gyakorlatban kiderült, hogy az univerzális kézifegyver koncepciója hibás, mert egy géppisztoly (pl.: a francia MAT-49) lényegesen kisebb és könnyebb a FAMAS-nál, ugyanakkor a fegyver a könnyűgéppuskák hosszabb, szükség szerint közel folyamatos tűzcsapásraira alacsony kapacitású tára révén sem volt alkalmas.

Az 1980-as évek fordulóján úgy tűnt, a bullpup-kialakítás hamarosan ki fogja váltani a hagyományos elrendezésű gépkarabélyokat, de ez nem történt meg, sőt, a bullpup elrendezés katonai használata néhány évtized alatt jóformán elhalt, mert egyetlen érdemi előnye a 150-200 mm-rel rövidebb teljes hossz, amiért azonban számos kompromisszumos megoldást kell hozni.

Mindezek mellett a FAMAS gépkarabélynak több további gyermekbetegsége volt, például az alacsony teherbírású, rövid használat után letörő műanyag alkatrészek, valamint az, hogy a fegyverre kialakítása miatt (átalakítás nélkül) nem szerelhető optikai irányzék. További problémát okozott, hogy a FAMAS-hoz tervezett 25 töltényes tárat eldobhatóra tervezték, ezért az a lehető legvékonyabb volt, de a francia hadsereg költség-csökkentési okokból többször használta a tárakat, amely töltési problémákhoz vezetett.

A fegyvert a FAMAS rendszeresítésekor a többi NATO tag által is használt, alacsony tömegű lőszerre méretezték acélhüvelyes lőszerrel, azonban az újabb, rézhüvelyes fél-páncéltörő lőszer problémákat okozott (az eredeti huzagolás nem volt képes megfelelően stabilizálni a nehezebb lövedéket, miközben a magas nyomás a rézhüvelyeket könnyen szétrepesztheti).

Mindez a pontosság csökkenése mellett alacsonyabb megbízhatóságot eredményezett, amit az is nehezített, hogy a bullpup rendszerű fegyvereknél bonyolultabb a használat közbeli problémák megoldása, ezért a franciák kénytelenek voltak tovább használták az elavult lőszert.

A francia kézifegyver alapváltozata a FAMAS F1 volt, amelyet 2000-ig gyártottak, de emellett 1994-ben megjelent a haditengerészeti FAMAS G2. Utóbbin áttervezték a sátorvastat, így az előrehajtás nélkül is használható kesztyűben, megváltoztatták a fegyver huzagolását és áttértek a megbízhatóbb amerikai AR-15-ös tárára, ezáltal ez a modell már képes a modern nyugati 5,56 mm-es NATO lőszerek tüzelésére is.

A G2-es változatot a francia haditengerészet 1995-ben rendszeresítette, a gyalogság azonban elutasította, ugyanakkor kis mennyiségben gyártották a modernizált FAMAS valorisé, valamint a Félin optikával felszerelt, hordfogantyú nélküli FAMAS Félin-t (emellett alacsony számban többféle félautomata polgári modell is épült). A jobboldali fotón egy Félin-renszerrel felszerelt FAMAS látható.

A FAMAS gyártását 2000-ben állították le: a gépkarabélyból legalább 400 ezer (más források szerint több mint 700 ezer) példány épült: ezek túlnyomó része FAMAS F1 modell volt. A gépkarabélyt Európában kizárólag Franciaország rendszeresítette, de a fegyvert több afrikai és közel-keleti állam hadserege, illetve ezen belül egy-egy különleges alakulat alkalmazta.

A FAMAS fő problémáját, a NATO-kompatibilitás hiányát soha nem sikerült maradéktalanul orvosolni, azonban a gyártás 2000-beli leállítását követően, 2002-ben a GIAT bezárta a gépkarabélyt építő MAS fegyvergyárat, ezért ezt követően Franciaország már csak külföldről juthatott új fegyverekhez. 2017-ben a francia hadsereg a német Heckler und Koch HK 416-os (hagyományos elrendezésű) gépkarabélyt választotta: a FAMAS-ok kivonása jelenleg is folyamatban van.


Műszaki adatok:

Gyártó: GIAT

Típusnév: FAMAS

Típus: gépkarabély

Tervező: Paul Tellie

Megjelenés éve: 1978

Fizikai jellemzők:

Fegyver tömege: 3610 g

Teljes hossz: 757 mm

Csőhossz: 488 mm

Kialakítás:

Működési elv: billenőkaros késleltetésű tömezáras

Tárkapacitás: 25 vagy 30 db

Irányzék: fém, 300, 400, illetve 500 méterre állítható

Lőszer:

Neve: 5,56 NATO

Mérete: 5,56x45 mm

Tömege: 4 g

Teljesítmények:

Tűzgyorsaság: 900-1000 lövés/perc

Lövedék kezdősebessége: 930 m/s


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2021 | Minden jog fenntartva.