CIS SAR-21

„Szingapúri űrkorszak”


Tervezés:

A korábbi íjjakkal és nyílpuskákkal ellentétben a kézi tűzfegyvereknél mindig is kulcsfontosságú volt a minimális tűréshatárokkal történő gyártás, az 1800-as évek második felében bekövetkező gyors lőfegyver-fejlesztést pedig a második ipari forradalom új vívmányai tették lehetővé. Mindez azt jelentette, hogy a korábban számos országban, kis műhelyekben, kézzel készült lőfegyvereket kiszorították a nagyhatalmak hatalmas fegyvergyáraiban, nagy sorozatban gyártott, precíziós modellek.

Az 1900-as évekre a kézifegyver-fejlesztés az európai nagyhatalmakra, valamint az Amerikai Egysült Államokra és (egyetlen ázsiai országként) a Nagy Japán Birodalomra korlátozódott), a többi ország pedig ezen nemzetektől vásárolt (a bizonyos fokú iparral rendelkező országok megvásárolták a fegyverek terveit és a licencgyártás jogát) és ez a helyzet máig nem változott, sőt, idővel még kevesebb országban fejlesztettek új katonai kézifegyvereket.

Sokáig a kisebb, külföldről vásárló országok közé tartozott a mai Szingapúr területe is. A Szingapúr nevű főszigetből és 60 kisebb szigetből álló terület az évszázadok alatt több alkalommal gazdát cserélt, de fokozatosan jelentős halász- és kereskedelmi bázissá vált. Ideális elhelyezkedése révén a területen idővel portugál kereskedők itt kötöttek ki, akik megtámadták és elfoglalták a szigetcsoportot, de néhány évtizeddel később, a XVII. században a terjeszkedő Hollandia szerezte meg a területet.

A holland aranykor végével ez a birodalom is meggyengült, ezért a szigetcsoport utolsó gyarmattartójává a Brit Birodalom vált, amely 1819-ben modern kikötőt alapított a szigeten. A kis területű, jól szabályozható sziget Szingapúrnak nevezett kikötővárosa a birodalom későbbi terület-szerzéséhez szolgált kiindulópontként: a britek Dél-Ázsia jelentős részét elfoglalták, amihez hatalmas mennyiségű áru haladt keresztül Szingapúron.

A kikötővárost az új célpont, Kína elfoglalása során is kiindulási pontként kívántak használni, de az ázsiai országtól való jelentős távolsága miatt a britek 1841-ben elfoglalták a hasonló helyzetű, de közvetlenül Kína mellett található Hongkong és más kis szigeteket, ezért Szingapúr jelentősége átmentileg lecsökkent, bár továbbra is fontos ázsiai kereskedelmi kikötőnek számított. Stratégiai elhelyezkedése miatt a második világháború során 1942-ben átmenetileg a Nagy Japán Birodalom foglalta el a szigetet, de a világháborút követően a britek visszaállították fennhatóságukat.

Az Egyesült Királyság a második világháborút követően nem tudta megtartani gyarmataikat; Szingapúr 1959-ben kapott önigazgatást. az ország 1962-ben csatlakozott a Maláj Államszövetséghez, de a tagok közötti ellentét miatt 1965-ben Szingapúr hivatalosan is független országgá vált. Az ekkorra elszegényedett, nyersanyag-készletek és érdemi ipar nélküli ország kedvező elhelyezkedését kihasználva az új, autonóm vezetés alatt fokozatosan fejlődött és a hidegháború végére a világ egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-jével rendelkezett.

A mindössze 716 négyzetkilométernyi területű, de mintegy 6 millió fős lakosságú Szingapúr hosszú időn át külföldről vásárolta fegyvereit: a spanyoloktól, hollandoktól és britektől, majd függetlenné válását követően az amerikaiaktól. A gyorsan fejlődő szigetország számára a hidegháború alatt nehézséget jelentett az amerikai M16-os gépkarabélyok importálása, ezért 1967-ben megalapították a Chartered Industries of Singapore (CIS) vállalatot; amely M16S1 jelzéssel licencben gyártotta a fegyvert. A szingapúri vállalat hamarosan kifejlesztette az Ultimax 100 géppuskát, később pedig helyben tovább fejlesztette az M16-os gépkarabélyt.

A Frank Walters által tervezett CIS SAR 80-as az amerikai AR-18-as módosított változata volt, de e fegyver csak kb. 20000 példányt építettek, az utódjának szánt SR 88-as sorozatgyártása pedig be sem indult. A CIS vállalat az 1990-es években több új fegyvert fejlesztett, köztük az STK 40 AGL 40 mm-es gránátvetőt és az STK 50MG nehézgéppuskát, de a kézifegyver-fejlesztéssel sem hagytak fel és amikor az évezred végén a szingapúri hadsereg új gépkarabélyra írt ki pályázatot, e cég megépítette az SAR-21 gépfegyvert (a gépkarabély kódneve a Singapore Assault Rifle - 21st Century, azaz XXI. századi szingapúri gépkarabély rövidítése).

Hasonló alakja és neve ellenére a szingapúri SAR-21-nek nincsen köze a kortárs dél-afrikai Vektor CR21 bullpup gépkarabélyhoz (előbbi az amerikai AR-15-ösön, utóbbi a dél-amerikai R4 - licencgyártású izraeli Galil - gépkarabélyon alapul).


Konstrukció:

Az SAR 21 gépkarabély bullpup elrendezésű, ezáltal viszonylag rövid (teljes hossza 805 mm), ugyanakkor relatív hosszú (508 mm-es) csővel gyártották. A fegyver háza már a bázismodellen is acél vázra öntött polimerből áll, aminek köszönhetően az SAR-21 üres tömege csak 3,82 kg. A gépkarabély jellegzetes, a fegyverrel egybeépített (nem állítható vagy cserélhető) nagyméretű első markolattal és pisztolymarkolattal készült.

Az SAR-21 gépkarabély 5,56 mm-es NATO lőszert tüzel, amely a világ legelterjedtebb katonai kalibere. Futurisztikus külseje ellenére a ”lemezek” alatt az SAR-21 egy módosított AR-15 típusú gépkarabély annak jellegzetes forgó zártömbjével és gázdugattyújával. E rendszer hátrányos tulajdonsága, hogy helyretoló rendszere a tárba nyúlik, ezért behajtható tusa használatához speciális megoldásokra van szükség, de mivel a bullpup fegyverek töltő- és elsütő-rendszere eleve a tusában kap helyet, ez nem jelent problémát.

A szingapúri gépkarabély különlegessége, hogy a gázdugattyút a frontrészen egy egyszerű ékkel zárták le, amelyet elfordítva, majd felhajtva felnyitható a gázdugattyú, leegyszerűsítve a fegyver tisztítását.

A gépfegyver felhúzókarja az SAR-21 tetején, a hordfogantyúban található (hasonlóan a francia FAMAS gépkarabélyhoz), ezáltal egyaránt használható jobb- és balkezes lövészek számára, azonban a hüvelykivető a fegyver jobb oldalára került, ezért csak jobbkezesek használhatják (a bullpup kialakítás miatt a hüvelykivető hátul található, ezért az elhasznált töltényhüvelyek a balkezes lövészek arcába csapódnának).

E gépkarabély rendelkezik tűzváltó gombbal, amely (a fegyver bullpup elrendezése miatt) a tusában található. Az SAR-21 30 töltényes, a fegyverhez tervezett, áttetsző tárból tüzel; tűzgyorsasága sorozatlövés esetén is alacsony, 450-650 lövés/perc.

Az osztrák Steyr AUG gépkarabélyhoz hasonlóan az SAR-21 is rendelkezik egy beépített, hordfogantyúként is funkcionáló optikai irányzékkal. A szingapúri fegyver 1,5-szörös nagyítású irányzékkal készült, de emellett kialakítottak egy 3-szoros nagyítású modellt is, valamint az optikai irányzék sérülése esetére a gépkarabélyt felhajtható (vészhelyzeti) fém irányzékkal is felszerelték.

Az SAR-21 katonai gépkarabélyok között egyedi megoldása a beépített (a fegyverről nem leszerelhető) lézercélzó, amely egy AA típusú ceruzaelemmel működik.


Életút:

A hidegháborút követően a nemzetközi fegyverpiac nyílttá vált, ezért Szingapúr egyaránt beszerezhetett nyugati (amerikai vagy európai), valamint keleti (elsősorban kínai vagy orosz) fegyvereket, mégis a CIS típusát választották. A döntés elsősorban politikai indíttatású volt, azonban a hadsereg számára fontos volt, hogy a gépfegyver csekély hátrarúgással rendelkezzen, mert az M16-os gépkarabélyt az amerikai katonákra méretezték, ezért a lényegesen alacsonyabb és kisebb testtömegű szingapúri katonák egy részének problémát okozott a használatuk.

Az SAR-21 gépkarabély előnyös tulajdonságai közé tartozik, hogy (a hosszú csillapító rendszernek, a mérsékelt erejű lövedéknek és az alacsony tűzgyorsaságnak köszönhetően) egyes- és sorozatlövés esetén is jól kontrollálható, teljesítve ezt a feltételt, ráadásul a fegyver további előnyös tulajdonsága egyszerű karbantartása.

A CIS SAR-21 gépkarabélyát 1999-ben rendszeresítette a szingapúri hadsereg, de a gyártó céget 2000-ben felvásárolta az ST Kinetics (ma Singapore Technologies Land Systems); Ázsia egyik legnagyobb hadfelszerelés gyártó cége. Az SAR-21 gépkarabélyt a hadsereg alapvető kézifegyvereként csak Szingapúr és Botswana használja, de emellett további 6 ország különleges erői is rendszeresítették (köztük a Brunei Szultanátus, Indonézia, Peru és Srí Lanka).

A fegyverből rövid idő alatt több változatot fejlesztettek. Az SAR-21 bázismodell mellett megjelent az SAR-21 „Sharpshooter” rajmesterlövész-változat (3-szoros nagyítású céltávcsővel), az SAR-21 „LMG” könnyűgéppuska (513 mm-es ”nehéz” csővel és függőleges első markolattal), valamint a könnyített SAR-21 „Lightweight Carbine” kisebb tömegű csővel és Picatinny-sínnel.

2010-ben a gyártó bemutatta az SAR 21A prototípust, amely kisebb tömeg mellett nagyobb tűzgyorsasággal rendelkezett, de ezt a fegyvert Szingapúr nem rendszeresítette. Az SAR-21 egyik legfontosabb hátrányos tulajdonsága, hogy tára nem kompatibilis a többi 5,56 mm-es NATO lőszert tüzelő gépkarabélyok STANAG tárával (később megjelent egy kompatibilis export-változat).

A korlátozottan sikeres SAR-21 kifejlesztése, gyártása és hadrendben tartása felbecsülhetetlen értékű tapasztalatot nyújtott Szingapúr számára, amely úgy döntött, hogy nem folytatja a gépkarabély modernizációját, ehelyett a típust új modellel váltja ki.

Az ST Kinetics vállalat 2012-ben kezdte meg egy új modell fejlesztését, amely 2018-ra készült el, azért a BR18 nevet kapta: az új gépkarabély az SAR 21A-hoz hasonlóan kisebb tömeg mellett magasabb tűzgyorsasággal rendelkezik, Picatinny-síne révén bármilyen nyugati kiegészítő felszerelhető rá (elhagyták a minimális nagyítású, beépített optikai irányzékot) és a típus az SAR-21 egyedi tára mellett már kompatibilis a STANAG tárakkal. A Szingapúri hadsereg a 2020-as években fokozatosan kiváltja SAR-21-es gépkarabélyait a cég újabb BR18-as típusával.


Műszaki adatok:

Gyártó: CIS

Típusnév: SAR-21

Típus: gépkarabély

Tervező: Tuck Wah Chee és Felix Tsai

Megjelenés éve: 1999

Fizikai jellemzők:

Fegyver tömege: 3820 g

Teljes hossz: 805 mm

Csőhossz: 508 mm

Kialakítás:

Működési elv: gázelvezetéses, forgózáras

Tárkapacitás: 30 db

Irányzék: optikai, 1x5-szörös nagyítású

Lőszer:

Neve: 5,56 NATO

Mérete: 5,56x45 mm

Tömege: 4 g

Teljesítmények:

Tűzgyorsaság: 450-650 lövés/perc

Lövedék kezdősebessége: 970 m/s


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2021 | Minden jog fenntartva.