Eurocopter EC 665

„Tigrisszaporulat”


Tervezés:

A második világháború teljesen átrajzolta a nagyhatalmi erőviszonyokat. A korábbi nagyhatalmak, Franciaország és Németország óriási károkat szenvedett és bár a franciákhoz hasonlóan szintén a győztes oldalon álltak és az anyaország területén nem folytak harcok, a Brit Birodalom is belerokkant a harcokba.

Ezen nemzetek helyét a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió vette át és szembenállásuk mintegy 40 éven át meghatározta a világpolitikát.

Mindkét nagy területű, viszonylag új állam hatalmas mennyiségben fejlesztett és gyártott a különböző fegyvereket és harcjárműveket csatlós-országai számára, kiszorítva a korábban a piacot uraló többi vállalatokat

.

A legerősebb európai országok (az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Svájc és Svédország) szembeszálltak ezzel a trenddel, de az egyre nagyobb fejlesztési költségek fokozatosan leszűkítették a lehetőségeiket.

Ez különösen a repülőgép-iparban volt tetten érhető: amíg például a második világháborút követően számos cég foglalkozott helikopter gyártással, az 1980-as évekre már országonként általában egyetlen vállalat maradt talpon (pl.: az Egyesült Királyságban a Westland, míg Olaszországban az Agusta).

Amikor azonban az 1980-as évek elején a franciák és a németek is harci helikopterek beszerzését fontolgatták, összefogtak, hogy saját típust fejlesszenek (ahelyett, hogy az amerikaiaktól megvásároltak volna Hughes AH-64-eseket).

A program hivatalosan 1984-ben indult, de a hidegháború enyhülése és a várható magas költségek miatt már 1986-ban beszüntették a tervezést (miután az NSzK-ban kiszámolták, hogy olcsóbb lenne az AH-64-esek megvásárlása). Mivel azonban mindkét ország felismerte, hogy a jövő ütközeteiben minden korábbinál nagyobb szerepük lesz a helikoptereknek, egy évvel később újraindították a programot.

E feladatra francia részről az Aérospatiale-t, míg német részről a forgószárnyasok gyártása terén szintén komoly tapasztalattal bíró Messerschmitt-Bölkow-Blohm-ot (MBB-t) választották ki.

A helikopterből már kezdetben kétféle variánst terveztek, mivel a franciák kísérő-támogató szerepkörben képzelték el az új típust, míg a németek számára a harckocsi-elhárító képesség élvezett elsőbbséget.

1992-ben a két vállalat Eurocopter Group néven egyesült, de e fúziótól csak a helikopter gyártójának elnevezése változott. A sorozatgyártású helikopter neve EC 665-ös lett, beceneve pedig a Tiger (német; tigris), míg a franciák és spanyolok a szintén tigrist jelentő Tigre-ként ismerik e helikoptert.


Konstrukció:

Az Eurocopter EC 665-ös törzsénél a legújabb elérhető anyagokat használták: túlnyomórészt szénszálas műanyagokat, amelyek a fémekhez hasonló szakítószilárdsággal rendelkeznek, ám azoknál jóval könnyebbek és bármilyen bonyolult alakúra tervezhetőek (a hozzáadott kevlárnak köszönhetően a test még strapabíróbb és javult a sérülésállóság is).

Ahol a műanyag nem helyettesíthette a fémeket (jellemzően a legnagyobb erőhatásoknak kitett bekötési pontokon), ott szintén könnyű alumíniumot és titánt használtak (ezeknek köszönhetően a helikopter képes túlélni egy 23 mm-es gépágyú-lőszer becsapódását is).

A magas törzs tetején négylapátos rotorrendszer található, amely különösen nagy teherbírású műanyagból készült, így a Tiger képes túlélni egy madárral való ütközést, kiskaliberű lőszerek becsapódását vagy akár egy becsapó villámot is (egy Ausztrál EC 665-ös sérülés nélkül túlélte, amikor nekirepült egy távvezetéknek). Mindezekre azért képes, mert a rotorba egy rézből és bronzból készült rácsot szereltek (ez az elektromágneses impulzusoktól is védi a fedélzeti rendszereket). A háromlapátos farokrotor hagyományos kialakítású.

A harceszközt két, egyenként 1170 lóerő leadására képes gázturbinás sugárhajtómű mozgatja, amely kiválóan példázza a jármű létrejöttéhez szükséges összefogást, ugyanis a röviden MTR-ként jelölt szervezetet a német MTU Aero Engines, az angol Rolls-Royce és a francia Turbomeca alkotják. E vállalat egyetlen terméke a Tiger-ben használt MTR390-es hajtómű.

Modern harceszközként a Tiger elektronikai rendszerek széles választékával támogatja a legénység munkáját. Az EC 665-ös képes észlelni, ha a gépet radarral illetve lézertávmérővel bemérték vagy rakétát indítottak ellene, így a támadási kísérletre idejében képes reagálni. A járművet elektronikai zavarókkal éppúgy felszerelték, mint infracsalival.

A Tiger formáját úgy tervezték, hogy nemcsak a hő-képét és radar-keresztmetszetét minimalizálták, de magát a törzset is úgy alakították ki, hogy szabad szemmel is a lehető legnehezebb legyen észlelni.

A nagy teherbírású futószárak nem behúzhatóak: a három tengely közül az első kettő a helikopter pilótafülkéje köré, a hátsó a farokrész alá került (hasonlóan többek között a dél-afrikai Denel AH-2-es támadó helikopterhez).

A hagyományos fedélzeti műszerek mellett e helikoptert GPS-szel és talaj-letapogató radarral is ellátták, így földközelben is képes nagy sebességgel haladni (a földbe csapódás veszélye nélkül). A fontosabb eszközök (pl.: a fedélzeti számítógép, és a lézeres giroszkóp) duplikálva vannak, így az EC 665-ös az egyik meghibásodása vagy találat esetén is képes a levegőben maradni.

A kétfős harci helikopterben a hátsó ülést a fegyverkezelőnél jóval magasabbra helyezték, így a pilóta teljesebb képet kaphat a csatatérről (ez a hasonló típusoknál is bevett gyakorlat).

A harcjármű főfegyverzetét egy 30 mm-es francia GIAT gépágyú alkotja, melyet az aprócska orr alá építettek be. Ez a fő csataharckocsik kivételével minden célpont ellen hatékony, de emellett számos egyéb fegyver is felszerelhető az oldalanként két függesztési pontra.

A 20 mm-es gépágyú-konténer mellett kétféle nem irányított rakétablokk (Hydra 70 vagy SNEB), irányított páncéltörő- (AMG-114, HOT3 PARS 3 LR, Spike-ERL) vagy légi célok elleni- (Mistral) rakéta alkothatja a jármű fegyverzetét.


Szolgálatban:

Az EC 665-ös prototípusai közül az első 1991 áprilisában emelkedett a levegőbe, de a sorozatgyártású példányok csak bő egy évtizeddel később, 2003-ban kerültek a megrendelőkhöz. A Tiger-ből 160 darabot rendeltek, fele-fele arányban német, illetve francia használatra, de a felmerülő technikai problémák és gyermekbetegségek miatt ezek leszállítása még 2012-ben is folyt.

Németország az UHT (Unterstützungshubschrauber Tiger - Tigris támogató helikopter) változatot rendszeresítette. Mivel a németek az EC 665-ösöket elsősorban támadásra használják, helikoptereiket többféle nem irányított és irányított páncéltörő rakétával szerelték fel (többek között a német „tüzelj és felejtsd” el típusú PARS 3 LR-rel).

Beépített gépágyút viszont nem terveztek a Tiger-re, ami elég meglepő az ilyen típusú helikoptereknél (ugyanakkor a függesztési pontokra háromféle gépfegyvert tartalmazó konténert szerelhettek fel, köztük a hátrasiklás nélküli, 30 mm-es Rheinmetall RMK30-as gépágyút).

Ezzel szemben a franciák első változata, a HAP/HCP (Hélicoptere d’Appui Protection/Hélicoptere de Combat Polyvalent - támogató-kísérő helikopter/többcélú harci helikopter) modell volt, melyet nevének megfelelően légi kíséretre és tűztámogatásra használnak. Ez a változat egy 20 vagy 30 mm-es gépágyúval rendelkezik, ennek kiegészítéseként pedig SNEB típusú nem irányított-, vagy Mistral irányított légiharc-rakétákat szállíthat.

Az apróbb hiányosságok ellenére a típus iránt Ausztrália is érdeklődött, majd rendszerbe is állított Tiger-eket. A kontinensnyi ország a francia HAP továbbfejlesztett változatából rendelt, mely az ARH (Armed Reconnaissance Helicopter - fegyveres felderítő helikopter) kódnevet kapta. Ennek a többek között erősebb hajtóművel, fejlettebb rakétákkal (pl.: AGM-114K „Hellfire II”-vel) és nagyobb teljesítményű lézertávmérővel felszerelt változatnak az utolsó példányai 2010-ben érkeztek meg az ausztrál légierőhöz.

Idővel a franciák is rájöttek, hogy a Tiger csapásmérő képességeit elsősorban támadáskor lehet kihasználni, ezért HAD (Hélicoptere d''Appui Destruction - harci támogató helikopter) néven ők is rendszerbe állítottak egy nagyobb tűzerejű variánst.

A még erősebb páncélzatot és hajtóműveket, valamint a szintén a német PARS 3 LR rakétát használó helikopterből Spanyolország is rendelt, így az üzemeltető országok száma négyre emelkedett (balra egy spanyol példány látható).

Az elkészült harceszközöket hagyományos háborúban még nem vetették be, de a franciák EC 665-ösei Afganisztánban több légi-támogató bevetést teljesítettek (egy helikopterük egy éjszakai bevetés alatt lezuhant, a legénység túlélte a balesetet).

Az első bevetések széles körű ismertséget hoztak a típusnak - újabb nemzetek kezdtek érdeklődni a típus iránt, ezért könnyen elképzelhető, hogy a jövőben a rendszeresítő hadseregek száma tovább fog nőni.


Műszaki adatok:

Név: Eurocopter EC 665 „Tiger” (tigris)

Típus: harci helikopter

Fizikai jellemzők:

Hossz: 14,08 m

Rotorátmérő: 13,00 m

Magasság: 3,83 m

Szerkezeti tömeg: 3.060.kg

Max. felszálló tömeg: 6.000.kg

Motor: 2 db gázturbinás sugárhajtómű, 1170 Le-s (2340 Le-s összteljesítménnyel) (MTU Turbomeca Rolls-Royce MTR390)

Személyzet: 2 fő

Fegyverzet: 1 db 30 mm-es gépágyú (GIAT 30, az orr alatt), lehetőség gépágyú-konténer vagy különböző rakétablokkok felszerelésére

Teljesítmények:

Végsebesség: 290 km/h (felszerelés nélkül 315 km/h)

Csúcsmagasság: 4.000.m

Emelkedőképesség: 642 m/perc

Hatótávolság: 800 km (póttartályokkal 1300 km)


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.