NING HAI osztály

„Japán ellen - japántól”


Tervezés:

A kínai haditengerészet története megszakításokkal több, mint 2500 évre vezethető vissza, aranykorát pedig 1400-1433 között élte. Ekkor - Ming Jung-lö kínai császár uralkodása alatt - épült fel a pekingi palotanegyed; a Tiltott Város, míg Cseng Ho vezetésével a kínaiak egy hatalmas kereskedő-flottát építettek és 1405-től összesen 7 grandiózus utazáson vettek részt.

A kor 30-50 méteres európai hajóival szemben 150 méternél is hosszabb dzsunkák segítségével közel 30000 fő 2-2 éven át utazott, bejárva Dél-Ázsia és Afrika partvidékét, azonban a dekadens mandarinok (kínai hivatalnokok) arra a következtetésre jutottak, hogy a világ egyetlen országa sem ér fel Kínához, ezért a Kincses flottának nevezett hajóhadat elbontották, Cseng Ho halála után elégették a feljegyzéseit és Kína (Japánhoz hasonlóan) egyre jobban bezárkózott.

Ez alól egyedül a Brit Birodalom jelentett kivételt, amely a XVII. század végén kezdett kereskedni Kínával: kezdetben a kínaiak kizárólag ezüstért cserébe értékesítették áruikat, később viszont ezt a britek ópiummal váltották fel, miközben az 1760-as évektől az első ipari forradalom következtében az angolok mind teljesebb technológiai fölényt élveztek.

Ez 1839-42, illetve 1856-60 között két Ópiumháborúhoz vezetett, amely során a modern, gőzhajtású brit hadihajók megsemmisítő vereséget mértek a kínaiakra, mások mellett elfoglalva a Tiltott várost. A XX. század fordulójára Kína félgyarmati státuszba süllyedt és egyre erősebbek voltak a Japánban végbementhez hasonló, radikális gazdasági és társadalmi változásokat sürgető hangok.

Ezzel párhuzamosan a még az 1700-as években is jelentős, 7 flottából álló kínai haditengerészet az Ópiumháborúban gyakorlatilag megsemmisült, ezért 1875-ben létrehozták a Kínai Birodalomi Haditengerészetet, amelynek elsődleges célja Japán terjeszkedésének megállítása volt. A haditengerészet a japánokhoz hasonlóan modern nyugati (elsősorban német, később angol) hadihajókat vásárolt, amelyeken európai tisztek által kiképzett kínai matrózok szolgáltak, de a nagymértékmű fejlesztéseket a pénzhiány és a belpolitikai feszültségek is akadályozták.

Utóbbi eredményeként 1911-ben összeomlott a császárság és kikiáltották a Kínai Köztársaságot, azonban az ország nagy részét különböző hadurak irányították. Hatalma megszilárdítására a Kínai Köztársaság saját haditengerészetet alapított. Az első világháborút követően a nyugati hatalmak szerepe csökkent Kínában, azonban mind nagyobb fenyegetést jelentett a Nagy Japán Birodalom, amely az európai nagyhatalmakhoz hasonlóan igyekezett gyarmatosítani Ázsiát.

A Kínai Haditengerészet ekkor csupán kisszámú, elavult egységből állt: mások mellett az Egyesült Királyságban gyártott, 4300 tonnás HAI CSÍ osztályú védett cirkálókból és a kisebb JING RUI cirkálóból. 1923-ban hadrendbe állt a 2750 tonna vízkiszorítású CSAO HÓ osztályú védett cirkáló, 1931-ben pedig az 1650 tonnás JAT-SZEN könnyűcirkáló, de emellett megkezdték egy nagyobb cirkáló építését is: utóbbi a NING HAI osztály nevet kapta.


Konstrukció:

A NING HAI osztályú cirkálók 109,7 méteres hossz mellett 2526 tonnás vízkiszorítással rendelkeztek. A hadihajó-osztályt modern, többcélú egységnek szánták, amely egyaránt képes kisebb és nagyobb méretű hadihajók, valamint repülőgépek elleni harcra, ezért vegyes fegyverzettel építették. A cirkáló elsődleges lövegeit 4 db 140 mm-es hajóágyú alkotta, amelyeket párosával építettek az egyetlen első és két hátsó toronyba: utóbbiakat lépcsőzetesen építették be, ezáltal a második torony ellőhetett a harmadik felett.

A NING HAI osztály másodlagos fegyverzetként 6 db 80 mm-es kettős célú (elsődlegesen légvédelmi) löveget hordozott. Kisméretű hajók és repülőgépek elleni védelemként a cirkálót felszerelték Vickers 2 fontos (40 mm-es) légvédelmi lövegekkel és 10 db géppuskával is, míg az osztály második egysége a 140 mm-es lövegek mellett 3 db 76 mm-es, 4 db 57 mm-es löveget, valamint 4 db géppuskát kapott. A NING HAI osztály mindezek mellett 4 db 533 mm-es torpedóvető csővel rendelkezett, valamint az osztály első tagját felszerelték 2 db Aicsi AB-3 felderítő repülőcsónakkal is.

Cirkálóként a NING HAI osztály minimális védelemmel rendelkezett. A hajóosztály övvértje helytől függően 25-76 mm között mozgott, ráadásul mind a torony, mind a parancsnoki híd csupán 25 mm vastag páncélzatot kapott. A NING HAI osztály rendelkezett páncél-fedélzettel, ám ennek vastagsága szintén mindössze 19-25 mm volt.

A NING HAI osztályt 4 kazánon keresztül egy háromszoros expanziójú gőzgép mozgatta, amely 10579 lóerős teljesítményre volt képes - ezzel a hadihajók 23,2 csomós (43 km/h-s) végsebességet és 12 csomós (22 km/h-s) sebesség mellett 5000 tm-es (9300 km-es) hatótávolsággal rendelkeztek. Ez a teljesítmény és sebesség az 1930-as évek elején már alacsonynak számított, azonban a Kínai Köztársaság rossz anyagi helyzete miatt kénytelen volt korlátozni a hajók vételárát, amelyet csak a régebbi technológia használatával tudtak elérni. A NING HAI osztályt 361 fős legénység szolgálta ki.


Szolgálatban:

A korábbi kínai hadihajókkal szemben a NING HAI osztályt már nem a brit Armstrong, illetve Vickers vállalatok építették, hanem a japán Harima Hajógyár. A terveknek megfelelően az osztály két hajóból állt, amelyek közül a névadó Ning Hai-t Japánban, a második Ping Hai-t viszont már Kínában építik. A Ning Hai építését a japánok 1931-ben kezdték meg, még abban az évben megtörtént a cirkáló vízrebocsátása, 1932-ben pedig a Ning Hai szolgálatba állt, de - nemzetközi összehasonlításban kis mérete ellenére - a kínai egység építése elhúzódott.

A Ping Hai gerincfektetésére mindössze 4 hónappal a Ning Hai után, 1931. június 28-án került sor, azonban a hadihajó csak 1936-ban állt hadrendbe. A kínai haditengerészetnek modern egységekre volt szüksége, hogy kiválthatta még az első világháború előtt épített védett cirkálóit, azonban problémát okozott, hogy mindinkább a NING HAI osztályt építő japánok számított a legfontosabb ellenfélnek, ráadásul 1927-től kezdve az országban polgárháború is pusztított.

A NING HAI osztály ugyan minden korábbi kínai hadihajónál modernebb volt, azonban kiderült, hogy a típus (japán hajókon gyakori) hibája volt magas súlypontja, ami miatt erős hullámzás esetén a cirkáló veszélyesen megdőlt, ráadásul a gőzturbina helyett költségcsökkentési okból használt gőzgép azt eredményezte, hogy a típus gyakorlatilag csak partmenti üzemeltetésre volt alkalmas (mivel képtelen lett volna elmenekülni a nagyobb hajók elől).

A problémák ellenére mindkét hajó az 1937-ben kitört második Kínai-Japán háború előtt hadrendbe állt, igaz, a japánok nem adták át a másodlagos fegyvereket, ezért a Ping Hai német légvédelmi lövegeket kapott.

A Ning Hai szolgálatba állításától a kínai flotta zászlóshajójaként szolgált, de éppen mérete és ereje miatt a cirkáló a japán támadások elsődleges célpontjának számított. A Sanghaji csatától kezdődően a japánok több légitámadást intéztek a NING HAI osztály ellen: ezekben a Ning Hai-t 4 bomba-találat érte és megsérült, de el tudott menekülni, a Ping Hai-t azonban 8 találat érte, ezért elsüllyedt, két nappal később viszont egy újabb támadásban a Ning Hai is elsüllyedt.

A területet elfoglaló japánok 1938-ban kiemelték a Ning Hai-t, amelyet ezt követően Mikura néven kiképzésre és partvédelemre kívánták használták, később viszont raktárhajóként alkalmazták. 1943-ban (a japán konvojokat ért egyre nagyobb számú amerikai tengeralattjáró-támadások miatt) a hajót újra aktiválták és Iosima néven konvoj-kísérőként használták. A cirkálót egy sikeres küldetést követően második útján, 1944-ben az amerikai GATO osztályú Shad tengeralattjáró megtorpedózta és elsüllyesztette.

A Ping Hai hasonló utat járt be: a második NING HAI osztályú cirkálót a japánok eredetileg Misima néven raktárhajóként használták, mielőtt 1944-ben átkeresztelték Jaszosima-ra. Az ex-Ping Hai ezt követően partvédő- és kísérő-hajóként szolgált, átépített fegyverzettel. A Jaszosima szintén 1944-ben, egy japán konvoj-kísérete közben semmisült meg, amikor az ESSEX osztályú Ticonderoga és az INDEPENDECE osztályú Langley repülőgép-hordozókról felszállt repülőgépek elsüllyesztették. A NING HAI osztály tagjai így nem tudtak érdemben hozzájárulni Kína tengeri erejének növelésében, lévén idejük nagy részét japán szolgálatban töltötték.


Műszaki adatok:

Név: Ning Hai (NING HAI osztály)

Típus: könnyűcirkáló

Gyártó: Harima Hajógyár (Isikavadzsima, Nagy Japán Birodalom)

Rendszerbe állítás éve: 1932

Fizikai jellemzők:

Vízkiszorítás: 2526 t

Hossz: 109,7 m

Szélesség: 12,0 m

Merülés: 4,0 m

Hajtómű: 10579 LE-s összteljesítményű gőzgép (háromszoros expanziójú), 4 kazán

Legénység: 361 fő

Fegyverzet:

Elsődleges fegyverzet: 6 db 140 mm-es löveg (párosával a főtornyokban)

Kiegészítő fegyverzet: 6 db 80 mm-es löveg (légvédelmi), 8 db 40 mm-es légvédelmi löveg (Vickers 2-pounder), 10 db géppuska (Vickers), 4 db 533 mm-es torpedóvető cső, 2 db repülőgép (Aicsi AB-3)

Páncélzat:

Toronypáncél: 25 mm

Övvért: 25-76 mm

Fedélzet páncélzata: 19-25 mm

Teljesítmények:

Végsebesség: 23,2 csomó (43 km/h)

Hatótávolság: 5000 tm (9300 km, 12 csomós - 22 km/h-s - sebesség mellett)


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2020 | Minden jog fenntartva.