IVER HUITFELDT osztály

„Újrahasznosításból jeles”


Tervezés:

A fél-Magyarország méretű és lakosságú Dánia területe több mint 12000 éve lakott, de a X. századig nem létezett önálló államként (a helyi lakosságot a norvégokhoz és a svédekhez hasonlóan vikingekként ismerték). A birodalom II. (Nagy) Knut dán király (1016-1035 közötti uralkodása) alatt érte el legnagyobb kiterjedését (Dánia mellett többek között Angliát, Norvégiát és Svédország déli részét is uralták), ezt követően fokozatosan zsugorodott.

A Dán Királyság széttagolt, partvidékekben bővelkedő mivolta miatt már alapításakor rendelkezett haditengerészettel (ld. vikingek), a Királyi Dán Haditengerészetet hivatalosan 1510-ben alapították (a szervezet máig fennáll, ezért egyike a világ legrégebbi haditengerészeteinek).

A középkor hajnalán a kezdetben falvanként szerveződő kis létszámú, de szervezett viking flottillák kölcsönös megnemtámadási szerződéseket kötöttek egymással, idővel pedig egyre többen csatlakoztak nagyobb szerveződésekhez. II. (Győzedelmes) Valdemár király például egyes források szerint több mint 1000 hajóval támadta meg Észtországot 1219-ben, az 1300-as évektől pedig együttműködött más észak-európai országokkal, hogy képesek legyenek ellenállni a nyugat-európai kereskedővárosok alkotta Hanza-szövetségtől.

Az ezt követő évszázadokban a dánok számos háborúban vettek részt szomszédaikkal és európai országokkal, de a napóleoni háborúkra, a XIX. század elején a Brit Birodalom - attól való félelmében, hogy a franciák uralmuk alá vonják a dánokat - ultimátumot adtak a dánoknak: mivel a dánok nem voltak hajlandóak a háború idejére átadni hajóikat, a britek támadást indítottak. A harcokban a dán flotta gyakorlatilag megsemmisült és 1814-ben (több mint 300 év után) a birodalom szétvált Dániára és Norvégiára (megalakult a dánoktól független Királyi Norvég Flotta).

A Dán Királyi Haditengerészet újjászervezése és feltöltése hosszú időt vett igénybe, igaz, szerepe nem csökkent, mert a kiterjedt partvidék védelme és az expedíciók biztosítása továbbra is kiemelt feladat volt.

Amikor 1914-ben kitört az első világháború, a dán haditengerészet mérete töredéke volt a korábbiaknak, ugyanakkor (részben emiatt) relatív modern (kisméretű) hajókkal rendelkezett. Az 1864-es porosz-osztrák-dán háborúban elszenvedett megalázó vereséget követően Dánia minden konfliktusban semlegességre törekedett. Az első világháborúban az ország nem vett részt, és amikor az 1939-ben kitört a második világháború, a dánok ismét deklarálták függetlenségüket, a németek azonban 1940-ben megszállták az országot.

1945-ben Dánia felszabadult, de a világháború alatt Izland kikiáltotta függetlenségét, a korábban szintén a dánok által uralt Feröer szigetek, majd Grönland pedig autonómiát kaptak. Dánia a NATO (és az ENSZ) alapító tagja, 1973-ban pedig belépett az Európai Unióba is, ezért nem volt többé szüksége erős haditengerészetre.

A Dán Királyi Haditengerészet ma többféle feladatkört ellát (ld. „Szolgálatban” bekezdés), de ezek nagy része nem harccselekmény, ezért a szolgálatba állásakor a dán flotta legnagyobb hajóosztályának számító ABSALON osztály fegyverzete korlátozott, viszont a ro-ro kompokra jellemző képességekkel rendelkezik (alkalmas fő csataharckocsik, kisméretű hajók vagy csapatok szállítására).

Az ABSALON osztály kiegészítéseként megjelent egy hasonló, de fejlesztett hajóosztály, amely az IVER HUITFELDT nevet kapta (az 1600-1700-as évek fordulóján élt dán-norvég kapitány tiszteletére).


Konstrukció:

Az IVER HUITFELDT osztály modern típus, ezért építésénél a modern fegyverzet és elektronika mellett kiemelt szerepet kapott a lehető leginkább költséghatékony tervezés és építés is (Dániában az utóbbi évtizedekben csupán néhány hadihajó készült, emiatt a fejlesztési költségeket nem tudták megosztani).

Az új típus ezért az ABSALON osztályra épült, ami valóban törekére csökkentette a költségeket, ám egyben be is határolta a hajókat, ráadásul kérdéseket vetett fel az előd-típus különleges rendeltetése. Ennek oka, hogy az ABSALON osztály egyedi hajótípus: nem egyértelműen fregatt, inkább átmenet egy szállítóhajó és egy hadihajó között.

Az áttervezés következtében az IVER HUITFELDT osztály már egyértelműen fregattnak számít, de továbbra is alkalmas felszerelés szállítására, mert megtartotta az elődje által is használt (dán fejlesztésű) StanFlex rendszert. Ennek lényege, hogy a hajó fegyverzetét és felszerelését nem fixen építik be, hanem egy speciális rakteret hoznak létre, amelyben a StanFlex konténerekbe rendezett felszerelést telepítik.

Ez azért hasznos, mert ezáltal ugyan némiképp romlik a helykihasználás, ugyanakkor a hajók gyorsan átalakíthatók különböző feladatokra: a rakétakonténereket például torpedó-konténer, löveg-konténer vagy teherszállító-konténer válthatja fel, alkalmazkodva az aktuális küldetés szükségleteinek (az ABSALON osztály 5 db, az IVER HUITFELDT osztály viszont már 6 db StanFlex konténert hordozhat).

A teljes terhelés mellett 6645 tonnás IVER HUITFELDT osztály hivatalosan többcélú fregatt, de fegyverzete elsősorban légi célok ellen hatékony. A hajók elsődleges fegyverzetének az amerikai RIM-66 „Standard” föld-levegő rakéták fejlesztett változatait (SM-2 IIIA) szánták, de ezt (azok magas ára miatt) nem vásárolták meg, ezért az IVER HUITFELDT osztály RIM-162 „Evolved SeaSparrow” rakétáira támaszkodhat (az AIM-7 „Sparrow” rakétából származó RIM-162-esekből a dán hadihajók 2 db, egyenként 24 rakétát tartalmazó konténert használhatnak).

Ellenséges hajók ellen a dán hajók 8-16 db Harpoon (Block II-es) rakétákat vethetnek be, de felmerült a BGM-109 „Tomahawk” cirkáló rakéta alkalmazása is (ezt az Amerikai Egyesült Államok eddig csak az Egyesült Királyság részére értékesítette).

A rakéták mellett a hajókon 1 db 76 mm-es (olasz OTO Melara) löveg, 1 db 35 mm-es Rheinmetall Oerlikon) automata légvédelmi üteg és 2 db (iker) torpedóvető található (MU90-es torpedókkal). Az IVER HUITFELDT osztály 1 db helikopter hordozására is alkalmas a taton kialakított hangárban: kezdetben Westland Lynx típust használtak, jelenleg Sikorsky MH-60 „SeaHawk”-ot).

A páncélzattal nem rendelkező IVER HUITFELDT osztály komplex érzékelő-rendszerrel rendelkezik. A potenciális célokat elsőként a SMART-L nagy hatótávolságú (földi és légi célokat egyaránt észlelő) radar érzékeli, ezt egészíti ki egy, a bemérésért és követésért felelős APAR egység, egy SCANTER 6000-es radar (utóbbi a helikopter célra vezetését végzi), valamint tűzvezető radar, szonár és más érzékelők, valamint csalik.

A hasonló méretű hadihajókkal szemben az IVER HUITFELDT osztály nem rendelkezik gázturbinás hajtóművel: a hajókat kizárólag hagyományos dízelmotorok hajtják - erre a célra 4 db (MTU 8000-es) 20 hengeres dízelmotort építettek be, 44000 lóerős összteljesítménnyel. Ezzel a hajók 30 csomós (56 km/h-s) végsebességet érhetnek el, hatótávolságuk 18 csomós (33 km/h-s) sebesség mellett meghaladja a 9000 tengeri mérföldet (17000 km-t).

Hasonlóan a legtöbb harmadik évezredben épített hadihajóhoz, az IVER HUITFELDT osztály legénysége is töredéket az akár csak egy évszázaddal korábban épült, azonos méretű hajókénak (a dán hajókon összesen 117 fő szolgál, de lehetőség van további 48 fő elhelyezésére is).


Szolgálatban:

Az előd ABSALON osztály 2004-ben, illetve 2005-ben állt szolgálatba, a fejlesztést követően az IVER HUITFELDT osztály névadó tagjának építését 2008-ban kezdték meg és 2011-ben állt szolgálatba (F361-es kóddal). Az IVER HUITFELDT osztályt jelenleg három hadihajó alkotja, az Iver Huitfeldt mellett a Peter Willemoes (F362) és a Niels Juel (F363) - a hajók gyártása gyakorlatilag egy időben történt, 2011 végére mindhárom hajó átadása megtörtént.

Az IVER HUITFELDT osztályt nem hagyományos módon gyártották: a hajók az ABSALON osztály testére épültek, amelyeket Észtországban és Litvániában, darabokban készítettek el, majd vontatták őket Odense-be (Dániába), ahol az Odense Staalskibsvarft vállalat szerelte őket össze (a cég több mint 200 hajót gyártott, közvetlenül az IVER HUITFELDT osztály tagjainak megépítését követően, 2012-ben csődbe ment).

Az IVER HUITFELDT osztály építésénél a tervezéshez hasonlóan a költséghatékonyságra törekedtek: az átvett hajótest-tervek mellett a fregattokat számos részegységét leselejtezett hajókból vették át - a fegyverzet például a NIELS JUEL osztályú korvettekből és a FLYVEFISKEN osztályú őrhajókból származik.

A gázturinák tudatos kihagyása szintén csökkentette a költségeket, amely így hajónként (2014-es áron) 325 millió dollárt tett ki: összehasonlításul a spanyol ÁLVARO DE BAZÁN osztály egységenként kb. 600 millió dollárba, a francia-olasz FREMM 745 millió dollárba, a német SACHSEN osztály pedig 1060 millió dollárba került (a többi hasonló méretű fregatt ára is két-háromszorosa a dánénak, míg a kétszer akkora vízkiszorítású, új generációs amerikai ZUMWALT osztály egységenként 7500 millió dollárba került).

Az IVER HUITFELDT osztály mérete és képességei (fegyverzete és érzékelő-rendszerei) hasonlóak a német SACHSEN, illetve a holland DE ZEVEN PROVINCIËN osztály tagjaihoz.

A Dán Királyi Haditengerészet napjainkban is számos feladatot ellát: őrjáratozik Dánia, a Feröer szigetek és Grönland partjainál, valamint felderítő küldetéseken vesz részt, de emellett jégtörő és kutató mentő feladatokat is végez (Dánia háború esetén partvidéke elaknásításával számol), valamint a dán haditengerészet az elmúlt évtizedekben számos NATO-misszióban is részt vállalt.

A Dán Királyi Haditengerészet aktív állományából egyedül az IVER HUITFELDT osztály tekinthető ütőképes egységnek. Az ABSALON osztály elsősorban szállítási feladatokra használható, a 4 db THETIS osztályú nagyméretű (3500 tonnás) partvédő fregatt rakétafegyverzettel egyáltalán nem rendelkezik (az 1720 tonnás KNUD RASMUSSEN osztály alkalmas rakéták szállítására, de gazdasági okokból békeidőben szintén kizárólag lövegére támaszkodhat).

Fiatal koruk és Dánia semlegessége okán az IVER HUITFELDT osztály tagjainak eddig nem volt részük harccselekményben. A Peter Willemoes 2014-ben dán felségvizeken vett részt tesztekben, majd csatlakozott a brit Joint Warrior hadgyakorlaton, később pedig 2 hétre Németországba hajózott (a tesztek részeként a hajótól 11 méterre robbantottak, tesztelve, hogy a szimulált támadás befolyásolja-e az elektronikai rendszerek hadrafoghatóságát).


Műszaki adatok:

Név: Iver Huitfeldt (IVER HUITFELDT osztályt)

Típus: (légvédelmi) rakétás fregatt

Gyártó: Odense Staalskibsvarft (Odense)

Rendszerbe állítás éve: 2011

Fizikai jellemzők:

Vízkiszorítás: 6645 t (teljes terhelés mellett)

Hossz: 138,7 m

Szélesség: 19,75 m

Merülés: 5,3 m

Hajtómű: 44000 lóerős összteljesítmény; 4 db dízelmotor (MTU 8000)

Legénység: 117 fő

Fegyverzet:

Elsődleges fegyverzet: 48 db föld-levegő rakéta (RIM-162), 8-16 db hajó-elhárító rakéta (Harpoon) és 2 db torpedóvető (MU90 torpedóval)

Kiegészítő fegyverzet: 1 db 76 mm-es löveg (OTO Melara), 1 db 35 mm-es automata légvédelmi egység (Oerlikon Millennium), 1 db helikopter (Sikorsky UH-60)

Páncélzat:

Toronypáncél: 0 mm

Övvért: 0 mm

Fedélzet páncélzata: 0 mm

Teljesítmények:

Végsebesség: 30 csomó (56 km/h)

Hatótávolság: 9000 tm (17000 km, 18 csomós - 33 km/h-s - sebesség mellett)


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.