FREMM osztály

„Egy osztály, két út”


Tervezés:

A haditengerészetek történetét felületesen szemlélve általában az adott kor legerősebb nemzetei kerülnek szóba: a hidegháború alatt ilyen volt az Amerikai Egyesült Államok, előtte pedig évszázadokon át a Brit Birodalom. A vezető országok mellett, a nyomukban azonban azonban mindig ott voltak más nagyhatalmak, amelyek igyekeztek beérni őket: a XX. században például Japán és Németország, de ebbe a körbe tartozott Franciaország is. A franciák nem rendelkeztek olyan kiterjedt gyarmatbirodalommal, mint egyes európai nagyhatalmak, ugyanakkor a kontinensen (igaz, csak korlátozott ideig), de hatalmas területet foglaltak el.

Franciaország élen járt haditengerészete fejlesztésében is: az 1860-as GLOIRE osztály a világ első vastestű, óceánjáró hadihajója, gyakorlatilag innentől számítjuk a modern hadihajózás kezdetét (ennek hatására kezdték meg a britek a WARRIOR osztály építését, egy minden korábbinál ádázabb flottafejlesztést indítva el).

A franciák később is igyekeztek a britekkel tartani a lépést és egy időben fej-fej mellett haladtak a legújabb fejlesztésekkel, igaz, emiatt több esetben is evolúciós zsákutcába kerültek (ld.: francia toronyhajókkal).

Franciaország számára azonban az első világháború óriási megrázkódtatást jelentett: hadihajói nagy részét elvesztette és az ország óriási károkat szenvedett, ezért az 1920-as évektől egyre inkább a fasiszta Olaszország ellenfelének számított (korábban a brit-francia mellett hasonló versengő párost alkotott Olaszország és az Osztrák-Magyar Monarchia); a franciák helyébe a németek léptek, mint a második legerősebb európai haditengerészet.

A második világháborúban azonban mind Franciaország, mind pedig Olaszország ismét hatalmas veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni, ezért szerepük még inkább csökkent. A hidegháború alatt a franciák és az olaszok is megkezdték az újjáépítést és ezzel párhuzamosan folytatódtak a haditengerészeti fejlesztések is.

A XXI. században Franciaországnak és Olaszországnak továbbra is szüksége van ütőképes hadihajóra, ám ezek fejlesztése költségei az új egységek (különösen a rakéták és a korábbiaknál nagyságrendileg összetettebb elektronikai rendszerek) miatt az egekbe szöktek, sok országot megfosztva a saját fejlesztésű hadihajóktól.

Ezt a problémát áthidalandó Franciaország és Olaszország létrehozott egy közös programot, a FREMM-et (European multi-purpose frigate; európai többcélú fregatt - franciául Frégate européenne multi-mission, olaszul Fregata europea multi-missione).

Maga a FREMM osztály elnevezés önkényes, amely a honlap névadási sémáját követi: a FREMM-típusú hajókat Franciaországban AQUITAINE osztály, Olaszországban BERGAMINI osztály néven ismerik (az elsőként elkészült francia, illetve olasz egység után).


Konstrukció:

Technikailag a FREMM osztály a német MEKO osztályhoz hasonló, ám azokkal ellentétben specializált konstrukcióknak tervezték őket. Az eredeti tervekben három variáns szerepelt: egy általános feladatkörű (többcélú) modell (angol rövidítéssel GP), egy tengeralattjárók elleni harcra fejlesztett típus (ASW) és egy partraszálló-modell (AVT), ám ez a későbbiekben módosult.

A többféle feladatkör egyetlen testben való egyesítése miatt a FREMM osztály külsőre mégis hasonló a többi modern felszíni hadihajóhoz: a hajók egyetlen központi felépítménnyel rendelkeznek, mögötte a radarrendszerrel, a lapos orron egyetlen toronnyal, míg az alacsonyabb faron helikopter-felszálló és kisméretű hangár található.

A FREMM-típusú hajók alapvetően azonosak, mert eredetileg kizárólag olasz és francia megrendelésre készültek (szemben a MEKO osztállyal, amelyet minden esetben az egyes nemzetek igényeihez szabtak, ezért a hajók besorolása sem azonos), azonban az egyes egységek kissé eltérnek egymástól aszerint, hogy francia vagy olasz megrendelésre készültek.

A francia hajók vízkiszorítása például 6000 tonna, míg a franciáké 6700, és az azonos rendeltetésű olasz hajók kb. 2 méterrel hosszabbak (viszont 0,3 méterrel szélesebbek). A merülés az egyetlen adat, amelyben a két hajócsoport egymástól nagymértékben eltér: amíg a könnyebb francia hajók 5 méterre merülnek, addig a nagyobb, nehezebb, de keskenyebb olasz hajók 8,7 méterre.

A hajók országtól függetlenül (olasz) OTO Melara típusú, 76 mm-es lövegekkel vannak felszerelve (az olasz hajók 2 db löveggel), de a közeli, páncélozatlan felszíni célok ellen a franciák 20 mm-es Nexter Narwhal gépágyút használnak, addig az olaszok 25 mm-es Oerlikon KBA-t.

Mindkét ország FREMM-típusú hajói az európai MBDA által gyártott Aster 15-ös (igaz, eltérő modellvariánsú) föld-levegő rakétát hordoznak. Hajók elleni rakétaként a franciák a (francia) Exocet, az olaszok az (olasz Otomat) felszín-felszín rakétákat preferálják.

A tengeralattjáró-elhárító hajók MU90 „Impact” típusú, kifejezetten tengeralattjárók megsemmisítésére tervezett torpedókat visznek magukkal, a partraszálló variáns fegyverzete ismét eltérő.

Ahogy fentebb is olvasható, a FREMM osztályú hajók képesek helikopterek szállítására, amelyek az egységek tengeralattjáró-felderítő és semlegesítő képességét adják. Amíg azonban a francia hajók egyetlen NHIndustries NH90-es helikoptert szállíthatnak, addig a nagyobb olasz hajók ”dupla” hangárral rendelkeznek, ezáltal képesek két SH90-est (az NH90-es olasz változatát) vagy egy SH90-est és egy AgustaWestland AW101-est a fedélzetükre venni.

A hajók fejlett szenzorrendszere országonként változó: az olasz hajók a Kronos Grand Naval (aktív) radarrendszer használják, a franciák ellenben a (passzív) Héraklés blokkot rendszeresítették. Még a hajók hajtóművei is eltérnek: mindkét típus az ún. CODLOG (vegyes gázüzemű és dízel-elektromos) rendszerrel vannak felszerelve, ám amíg a franciák az MTU-tól vásárolják a dízelmotort, addig az olaszok az Isotta Fraschini-t részesítik előnyben.

Az eltérő hajtóművek miatt a francia modell végsebessége 27 csomó feletti, az olasz egységeké hivatalosan 30 csomó feletti (50, illetve 56 km/h feletti). Végsebesség terén is a nagyobb kapacitású olasz hajók élveznek előnyt: egy feltöltéssel 6800 tengeri mérföld (12600 km) megtételére képesek, míg azonos (15 csomós) sebesség mellett a francia hajók ”csak” 6000 tengeri mérföldet (11000 km-t) tehetnek meg. Amíg azonban a francia hajók legénysége a 150 főt sem éri el, az olaszoké (modelltől függően) akár a 200 főt is meghaladja.


Szolgálatban:

A FREMM osztály a világ egyik legmodernebb hadihajójának számít, ám részben ezért, részben a két, korlátozott büdzsével rendelkező haditengerészet miatt a program nem a tervek szerint haladt. Eredetileg a fent említett három (általános célú, tengeralattjáró-elhárító, partraszálló) modellből összesen 27 hajót terveztek építeni (17-et Franciaország, 10-es Olaszország).

Az elsődleges megrendelő Franciaország azonban több esetben módosította elvárás-rendszerét és végül a terezettnél lényegesen kevesebb egységet rendeltek, a partraszálló variánst pedig törölték (a különböző részegységek miatt ez az olasz rendelésben nem okozott változást). A partraszálló modell helyett Franciaország egy új, FREDA rövidítésű, légvédelmi feladatkörű FREMM-hajótípust tervezett, hogy kiváltsa a saját fejlesztésű, hatalmas költség-túllépésben lévő HORIZON osztályú légvédelmi fregattok törölt egységeit (a FREDA részben átvette a HORIZON felépítményét és radarrendszerét).

A tervezett 17 hajóból jelenleg 8 egységet kívánnak megépíteni - 2017-ben, ezen sorok írásakor 4 hajó még különböző szinteken állt, ezek rendszerbe állítását 2018-ra, 2019-re, 2021-re és 2022-re tervezték (az első egység, az Aquitaine építését 2007-ben kezdék meg és 2012-ben állt rendszerbe). A francia hajók közül az első 6 tengeralattjáró-elhárító, az utolsó kettő légvédelmi feladatkörű, kiváltva elavult francia hajókat.

Meglepő módon a franciával szemben az olasz megrendelés teljesítése gyakorlatilag zökkenőmentesen halad: a tervezett 10 hajóra máig megvan a pénzügyi fedezet, 6 egység átadása már meg is történt. Olaszország 6 db általános célú hajót rendszeresít, 4 tengeralattjáró-elhárító FREMM-hajója (Virginio Fasan, Carlo Margottini, Carabiniere, Alpino) rendszerbe állítása 2016 végére már megtörtént. Az olasz hajók az általános célú MAESTRALE osztályú fregattokat és a tengeralattjáró-elhárító LUPO osztályú fregattokat váltják ki.

A FREMM osztály szűken vett célja Franciaország és Olaszország haditengerészeti igényeinek kielégítése volt, de emellett (a költségek csökkentése érdekében) a hajókat exportra is felkínálták. Az első megrendelő, Marokkó már 2007-ben rendelt egy FREMM-fregattot (neve: Mohammed VI), amely 2014-ben állt rendszerbe (maga a hajó a francia tengeralattjáró-elhárító változathoz hasonló).

A marokkói rendelés mellett Görögország 6 db FREMM osztályú hajót kívánt vásárolni, de a pénzügyi válságba került ország rendelését 2-re csökkentette, majd törölte. Vele szemben Egyiptom átvette a Tahya Misr nevű hajót, amely azonban nem teljesen új építésű: eredetileg Franciaország számára készült Normandie névvel (az átadásra a záros határidő miatt volt szükség). A hajók iránt Kanada és Ausztrália is érdeklődött, de megrendelést eddig nem adtak le.

A FREMM osztályú hajók igen komoly csapásmérő képességgel rendelkeznek, de máig nem kerültek éles bevetésre (mivel sem Franciaország, sem pedig Olaszország nem hajtott végre nagy kaliberű haditengerészeti akciót), azonban biztosra vehető, hogy szükség esetén a hajók beváltanák a hozzájuk fűzött reményeket.

A FREMM osztály esete jól példázza, hogy a modern haditengerészetek (egy-két kivételtől eltekintve) kénytelenek racionalizálni és más országokkal összefogni, ha (legalább részben) saját fejlesztésű hadihajókat kívánnak rendszerbe állítani, ám ennek költsége így is elszaladhat, komoly terhet róva az adott országra. Ugyanakkor az is igaz, hogy a végeredmény egy ütőképes, az adott, akár egyedi igényeket kiszolgáló, modern hajóosztály lehet.


Műszaki adatok:

Név: Aquitaine (FREMM osztály)

Típus: (rakétás) fregatt

Gyártó: DCNS Fincantieri

Rendszerbe állítás éve: 2012

Fizikai jellemzők:

Vízkiszorítás: 6000 t

Hossz: 142,0 m

Szélesség: 19,0 m

Merülés: 7,3 m

Hajtómű: 32 MW összteljesítmény (General Electric-Avio LM2500, MTU Series 4000 dízelmotor)

Legénység: 140 fő

Fegyverzet:

Elsődleges fegyverzet: 1 db 76 mm-es löveg (OTO Melara, az orrban)

Kiegészítő fegyverzet: 8 db hajók elleni rakéta (MBDA Exocet), 16 db légvédelmi rakéta (Aster 15), 19 db torpedó (MU90), 1 db helikopter (NHI NH90)

Páncélzat:

Toronypáncél: 0 mm

Övvért: 0 mm

Fedélzet páncélzata: 0 mm

Teljesítmények:

Végsebesség: 27 csomó (50 km/h)

Hatótávolság: 6000 tm (11000 km, 15 csomós - 28 km/h-s - sebesség mellett)


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2024 | Minden jog fenntartva.