DE ZEVEN PROVINCIËN osztály

„Mennyiség helyett minőség”


Tervezés:

A Rajna, a Schelde és a Maas folyók torkolatvidékében található szigetek (történelmi nevén Németalföld) jelentik a mai Hollandia területének alapját. A már az ókorban is lakott, széttagolt vidéken a XIII. században a franciák hoztak létre központosított közigazgatást. A XVI. században kb. 70 évre az osztrákok örökölték a területet, majd V. Károly német-római császár révén a németek, végül a Németalföld feletti fennhatóságot a spanyolok szerezték meg, miután 1555-ben V. Károly fiának, II. Fülöp spanyol királynak ajándékozta a tartományokat.

A katolikus spanyolok tűzzel-vassal harcoltak a területen terjedő kálvinizmussal, de a több ezer kivégzés ellenük hangolta a helyi lakosságot és az 1500-as évek végén kitört a németalföldi szabadságharc. A szervezett spanyol csapatok kezdetben jelentős területeket foglaltak el, de ebben az időben Spanyolország a törökökkel és a franciákkal is háborúzott, ami erősen korlátozta a bevethető csapatok számát - ezt kihasználva a legyőzött felkelés újjáéledt és ismét komoly ellenállást fejtett ki.

A háborús költségek miatt időközben államcsődbe jutott spanyolok kiegyeztek a déli tartományokkal (idővel itt jött létre Belgium és Luxemburg), északon viszont 7 tartomány (miután nem sikerült új uralkodót találni a spanyolok helyett), kikiáltotta a Holland Köztársaságot.

A 80 éven át tartó háborúskodásnak csak az 1648-as münsteri békeszerződés vetett véget, de az ország már 1602-ben megalapította a Holland Kelet-indiai Társaságot és erős flottát szervezett. Hollandia ezt követően gyors fejlődésnek indult: flottája a tengeren összecsapott a kor többi nagyhatalmával és gyarmatosította a Holland Kelet-indiákat (a mai Indonéziát és Új-Guineát).

Ez a holland aranykornak is nevezett időszak kb. egy évszázadon át tartott, de az 1800-as évek végére Hollandia hanyatlásnak indult. Ez különösen a katonai sikereket és a zavartalan kereskedelmet lehetővé tevő haditengerészetnél volt tetten érhető: az elavult hadihajókat egyre alacsonyabb számú új egységnek kellett kiváltania (a Holland Kelet-indiai Társaság 1798-ban megszűnt, gyarmatait az állam vette át).

Hollandia az első világháború alatt független maradt, de ekkor már csak néhány új hadihajó megépítésére volt keret. Ezt jól példázza a korábbiaknál nagyobb JAVA osztályú könnyűcirkáló: a háromtagúra tervezett osztályból csak két hajó készült el és bár már 1916-ban megkezdték a névadó egység építését, az csak 1925-re készült el, amikorra viszont már teljesen el is avult.

A második világháború alatt a holland gyarmatokat Japán, az anyaországot pedig a német Harmadik Birodalom foglalta el, ráadásul a második világháború után Indonézia függetlenné vált - ez egyen azt jelentette, hogy nem volt többé szükség egy második, gyarmati hadiflottára.

A NATO alapító tagjaként a holland hadiflotta mérete még tovább csökkent, mivel a kommunista országok jelentette fenyegetést ellensúlyozta az Észak-atlanti Szerződés többi országának haditengerészete.

Mindezek ellenére Hollandia továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy az új hajók holland fejlesztésűek és gyártásúak legyenek. Az 1990-es években a hollandok megújították a flottájukat: rendszerbe álltak a KAREL DOORMAN osztályú többcélú fregattok, illetve a (dízel-meghajtásuk ellenére nyílt óceáni szolgálatra szánt) WALRUS osztályú tengeralattjárók.

A KAREL DOORMAN osztály rendszerbe állításakor modern hajótípusnak számított, amely a nagyfokú automatizáltság miatt kevesebb, mint 100 fős legénységet igényelt és az ezredfordulón bemutatkozott legújabb holland hadihajók, a DE ZEVEN PROVINCIËN (magyarul a hét tartomány) osztály is hasonlóan fejlett (a DE ZEVEN PROVINCIËN osztály tagjainak nevét korábban több holland hadihajó is viselte).


Konstrukció:

A DE ZEVEN PROVINCIËN osztály holland besorolás alapján fregattnak számít, valójában azonban mind mérete, mind pedig fegyverzete alapján a nagyobb rombolók közé sorolható. A holland osztályozás szembemegy a nemzetközi trenddel - a kis haditengerészetek általában az átlagosnál nem kisebbnek, hanem nagyobbnak állítanak be hajókat (például egy kisebb rombolót cirkálóként jelölnek, hogy elmondhassák, a flottában cirkáló is szolgál).

A DE ZEVEN PRVINCIËN osztály hossza 144,24 méter, vízkiszorítása teljes terhelés mellett 6050 tonna (a hollandokénál nagyobb haditengerészetek modern rombolói ugyan gyakran 160 méternél is hosszabb, 8000 tonna vízkiszorítást feletti egységek, de például az ausztrál HOBART romboló-osztály tagjai csak 147 méter hosszúak és teljes terhelés mellett 6250 tonnás vízkiszorítással rendelkeznek).

Feladatkörüket tekintve a DE ZEVEN PRVINCIËN osztály tagjai légvédelmi fregattok, ezért (túlnyomórészt irányított rakétákból álló) fegyverzetük elsősorban légi célok ellen nyújt védelmet, ugyanakkor rendelkeznek hajók elleni fegyverzettel is és emellett parancsnoki feladatokat is ellátnak. Ez utóbbira utal LCF besorolásuk is, ami a Luchtverdedigings- en commandofregat (légvédelmi és parancsnoki fregatt) rövidítése.

Az osztály tagjai (40 db Mk.41-es függőleges indítóállásban) 32 db SM-2 IIIA és ugyanennyi RIM-162 „Evolved SeaSparrow” föld-levegő rakétákat szállítanak, míg az ellenséges hajók ellen a DE ZEVEN PRVINCIËN osztály tagjai 8 db Harpoon hajó-elhárító rakétával és 2 db (MK46 Mod 5 torpedókat tartalmazó) vetőcsövekkel vannak felszerelve.

A rakétafegyverzet mellett a hajók 1 db 127 mm-es többcélú löveget kaptak, valamint 2-4 db 12,7 mm-es nehézgéppuskát és 4-6 db 7,62 mm-es géppuskát építettek be. Nagy sebességgel közeledő célpontok (motorcsónakok, alacsonyan támadó repülőgépek és rakéták) ellen a DE ZEVEN PRVINCIËN osztály hajói 1-2 db Goalkeeper egységgel rendelkeznek - ezek egy-egy radarvezérelt, automatizált 30 mm-es gépágyút takarnak, amelyek rendkívül magas tűzgyorsaságuknak köszönhetően a hajó közvetlen közelében is képesek megsemmisíteni a közeledő célpontot).

A csöves és rakétás tüzérség mellett a fregattokat egy-egy közepes méretű helikopterrel is felszerelik, jelenleg erre a célra NHIndustries NH90-est használnak.

A holland haditengerészet rendkívül kis méretű, ennek ellenére a DE ZEVEN PROVINCIËN osztály egységeinek szenzorrendszere a világszínvonalat képviseli. A hajók elsődleges szenzora a multifunkciós SMART-L és APAR radarok (előbbi felel a nagytávolságú észlelésért, utóbbi a pontos bemérésért).

A radarok képességeit jelzi, hogy a DE ZEVEN PROVINCIËN osztály egységei kiemelkedően sikeresnek bizonyultak a kalózok elleni bevetéseken. Ennek oka, hogy a hajók radarjaikat ideiglenes át tudják állítani: ekkor a légi célpontokat lényegesen kisebb távolságról érzékelik, viszont ezáltal megnő a felszíni radar-kapacitásuk, ezért a kalózok által használt minimális méretű és radarjelű motorcsónakokat is képesek bemérni.

A DE ZEVEN PROVINCIËN osztály páncélzattal nem rendelkezik (hasonlóan az összes többi második világháború utáni hadihajóhoz), viszont felépítményét úgy alakították ki, hogy csökkentsék a hadihajó által visszavert radarjelet, azaz az egység lopakodó képességekkel rendelkezik (ennek pontos mértéke nem ismert).

A 6000 tonnás fregatt vegyes, dízel- és gázolaj meghajtású. Elsődleges hajtóművét 2 db Rolls-Royce Spey SM 1C típusú gázturbina alkotja (49600 lóerős összteljesítménnyel), ezt egészíti ki 2 db (26 hengeres) Wärtsilä 16-os dízelmotor (11200 lóerős együttes teljesítménnyel), valamint 4 db (Wärtsilä-Deutz D620-as) dízel-generátor (utóbbiak névleges összteljesítménye 9000 lóerős).

Ezekkel a DE ZEVEN PROVINCIËN osztály maximum 30 csomós (56 km/h-s) sebességre tehet szert, hatótávolsága 18 csomós (33 km/h-s) sebesség mellett 4000 tm (7400 km) - az elődjéhez hasonlóan magas fokú automatizáltság miatt a hajó teljes legénysége mindössze 232 fő, közülük 30 tiszt.


Szolgálatban:

Ahogy az fentebb is olvasható, a második világháborút követően Hollandia hadiflottája fokozatosan zsugorodott: a flotta legnagyobb egységeivé a rakétás fregattok váltak, mivel rombolókat és cirkálókat nem rendszeresítettek. 1974-ben Hollandia már csak 25 fregattal rendelkezett és ez a szám a hidegháború végével még tovább csökkent. Ennek a folyamatnak a végpontjaként állt rendszerbe a De ZEVEN PROVINCIËN osztály, amelynek tagjai majdnem minden korábbi holland hadihajót kiváltottak (az osztály minden téren előrelépést jelentett, ezért a holland flotta csapásmérő képessége érdemben nem csökkent).

A hajóosztályt 4 egység alkotja. A névadó De Zeven Provinciën építését 1998. szeptember 1-én kezdték meg, két évvel később fejezték be és 2002-ben állt rendszerbe (F802-es jelöléssel). Ezt egy évvel később követte az F803-as Tromp, 2004-ben az F804-es De Ruyter, majd további egy évvel később az F805-ös Eversten (mindegyik hajót a holland aranykorban élt tengerész főtisztekről neveztek el).

A DE ZEVEN PROVINCIËN osztály szolgálatba állását követően a legtöbb korábbi holland fregattot leselejtezték, egy részüket pedig eladták - jelenleg csupán az osztály négy tagja és két korábbi, KAREL DOORMAN osztályú, 2800 tonnás fregatt áll rendszerben (a holland haditengerészet összesen két tucat hajóval rendelkezik, a fregattokon kívül 4 partvédő naszád és 4 tengeralattjáró is szolgál).

A holland külpolitika túlnyomórészt lokális problémákra koncentrál és az ország az elmúlt évtizedekben nem viselt háborút, ezért a 4 hajó közül a De Ruyter élete során eddig említésre méltó esemény nem történt és a De Zeven Provinciën is kizárólag éles rakéta-teszteken vett részt, a másik két egység viszont Hollandiát több NATO-küldetésben is képviselte.

Az utolsóként elkészült Eversten 2007-ben, egy többnemzetiségű (NATO) flotta tagjaként érkezett Szomáliai felségvizekre: ekkor a Világélelmezési Program helyi kontingense számára biztosítottak védelmet. 2008-ban a hajó megbízatása véget ért, egy évvel később azonban visszatért, ám ekkor már az Atalanta hadművelet (EU NAVFOR Somalia) tagjaként (ez egy máig tartó, többnemzetiségű program az Afrika szarvánál és az Indiai óceán keleti felén ténykedő kalózok semlegesítésére). A hadművelet során az Eversten elfogott egy csapat szomáliai kalózt.

A legaktívabb szolgálatban eddig a DE ZEVEN PROVINCIËN osztály második hajójának, a Tromp-nak volt része. Szolgálatba állítását követően a Tromp is részt vett éleslövészeten, majd 2010-ben az Eversten-hez hasonlóan csatlakozott az Atalanta hadművelethez (a hadművelet nevét nem Atlanta városáról, hanem az ógörög Atalanta, magyarosan Atalanté mitológiai hősnőről kapta).

2010. március 14-én a Tromp észlelte az MV Lubeck teherhajó segélykérését, amelyet kalózok két motorcsónakkal támadtak. A holland fregatt elindította a helikopterét, amely sikeresen elriasztotta a támadókat. Másnap a Tromp elfogta mindkét motorcsónakot és elsüllyesztette az őket indító halászhajót.

Mindössze három nappal később a Tromp maga is kalóztámadás áldozata lett. A kalózok két motorcsónakkal támadták: amikor rájöttek, hogy nem egy fegyvertelen teherhajót, hanem egy jelentős tűzerejű fregattot közelítettek meg, megpróbáltak elmenekülni, de a Tromp mindkét csónakot és az őket indító hajót is elfogta (utóbbit elsüllyesztette).

Kevesebb, mint egy hónappal később a Tromp az MV Tapipan konténerszállító segélyhívására indította helikopterét. A helikopter (a fregatt fedezete mellett) 6 tengerészgyalogost tett ki a hajón, akik rövid tűzharcot követően visszafoglalták a megszállt Tapipan-t és mind a 10 kalózt elfogták. A támadást az egyik katona a sisakjára szerelt kamerával rögzítette és ennek vágott változatát később a Ministerie van Defensie (a holland Védelmi Minisztérium) videómegosztó portálra feltöltve a nagyközönség számára is elérhetővé tette.

A Tromp 2010-ben Beatrix Wilhelmina Armgard holland királynőt szállította Norvégiában tett látogatása során, majd 2011-ben a líbiai Szidra öbölbe vezényelték, hogy igény esetén segítse a helyi hollandok kimenekítését az ostromlott városból.

Itt, miközben Szurt városánál egy evakuációs küldetésben vett részt, a Tromp helikopterét és a három fős mentőcsapatot a Líbiai hadsereg katonái elfogták. Az eredetileg kimenekíteni szándékozott svéd nő és holland férfi szabadon távozhatott az országból, a holland katonák tárgyalásokat követően térhettek vissza az alakulataikhoz.

Mivel a mentéshez használt Westland Lynx helikoptert nem sikerült visszaszerezni, amikor a Tromp ismét csatlakozott az Atalanta hadművelethez, már egy NHIndustries NH90-es helikoptert hordozott. A Tromp még 2016-ban is részt vett az Atalanta hadműveletben. Jelenleg Hollandia mind a négy DE ZEVEN PROVINCIËN osztályú fregattot rendszerben tartja, mint az ország legerősebb hadihajóit.


Műszaki adatok:

Név: Tromp (DE ZEVEN PROVINCIËN osztály)

Típus: (légvédelmi és parancsnoki) rakétás fregatt (valójában közelebb áll a rombolóhoz)

Gyártó: Schelde (Vlissingen)

Rendszerbe állítás éve: 2003

Fizikai jellemzők:

Vízkiszorítás: 6050 t

Hossz: 144,2 m

Szélesség: 18,8 m

Merülés: 5,2 m

Hajtómű: 69800 lóerős összteljesítmény; 2 db gázturbina (Rolls-Royce Spey SM 1C), 2 db dízelmotor (Wärtsilä 16), 4 db dízel-generátor (Wärtsilä-Deutz D620)

Legénység: 232 fő

Fegyverzet:

Elsődleges fegyverzet: 32 db föld-levegő rakéta (SM-2 IIIA, RIM-162 „Evolved SeaSparrow”), 8 db hajó-elhárító rakéta (Harpoon), és 2 db torpedóvető-cső (MK46 Mod 5 torpedóval)

Kiegészítő fegyverzet: 1 db 127 mm-es löveg (Oto Melara), 2-4 db 12,7 mm-es nehézgéppuska (Browning), 4-6 db 7,62 mm-es géppuska (FN MAG), 1-2 db automata légvédelmi egység (Goalkeeper), 1 db helikopter (NHIndustries NH90)

Páncélzat:

Toronypáncél: 0 mm

Övvért: 0 mm

Fedélzet páncélzata: 0 mm

Teljesítmények:

Végsebesség: 30 csomó (56 km/h)

Hatótávolság: 4000 tm (7400 km, 18 csomós - 33 km/h-s - sebesség mellett)


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2017 | Minden jog fenntartva.